Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
68 kapcsolatok: České Budějovice, Óriás-hegység, Északi-tenger, Északnyugati-Kárpátok, Bajorország, Balti-tenger, Bazalt, Brno, Cidlina, Cseh-erdő, Cseh–Morva-dombság, Csehország, Dévény, Devon (időszak), Duna, Elba (folyó), Erózió, Fekete-tenger, Františkovy Lázně, Glaciális, Gneisz, Gránit, Harmadidőszak, Homokkő, Jáchymov, Jeszenik-hegység, Jizera-hegység, Kaldera, Kambrium, Karbon, Karlovy Vary, Karrmező, Kréta (időszak), Lakkolit, Láva, Lipcse (Németország), Lužnice, Luzsicei-hegység, Mariánské Lázně, Masszívum, Mělník, Mezozoikum, Miocén, Moldva (folyó, Csehország), Morva (folyó), Morvaország, Odera, Oligocén, Olomouc, Pala (kőzet), ..., Paleozoikum, Periglaciális, Perm (időszak), Plzeň, Ponty, Prága, Relatív magasság (topográfia), Sněžka, Szilur, Szudéták, Tűzhányó, Termálvíz, Thaya (folyó), Urán, Variszkuszi-hegységrendszer, Vízgyűjtő terület, Wachau, Würm-glaciális. Bővíteni index (18 több) »
České Budějovice
České Budějovice (németül Budweis) Csehország déli részén épült.
Új!!: Csehország földrajza és České Budějovice · Többet látni »
Óriás-hegység
Az Óriás-hegység vonulata Csehország északi, valamint Lengyelország délnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Csehország földrajza és Óriás-hegység · Többet látni »
Északi-tenger
Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.
Új!!: Csehország földrajza és Északi-tenger · Többet látni »
Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.
Új!!: Csehország földrajza és Északnyugati-Kárpátok · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Csehország földrajza és Bajorország · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Csehország földrajza és Balti-tenger · Többet látni »
Bazalt
Bazalt kőzettelér (Madeira, Pico do Areeiro) A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Új!!: Csehország földrajza és Bazalt · Többet látni »
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Új!!: Csehország földrajza és Brno · Többet látni »
Cidlina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cidlina (egyértelműsítő lap).
Új!!: Csehország földrajza és Cidlina · Többet látni »
Cseh-erdő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csehország földrajza#Cseh-erdő.
Új!!: Csehország földrajza és Cseh-erdő · Többet látni »
Cseh–Morva-dombság
A Cseh–Morva-dombság (csehül Českomoravská vrchovina) a Cseh-medencét a Morva-medencétől elválasztó dombvidék, illetve középhegység Csehország déli részén.
Új!!: Csehország földrajza és Cseh–Morva-dombság · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Csehország földrajza és Csehország · Többet látni »
Dévény
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Új!!: Csehország földrajza és Dévény · Többet látni »
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Új!!: Csehország földrajza és Devon (időszak) · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Csehország földrajza és Duna · Többet látni »
Elba (folyó)
Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója.
Új!!: Csehország földrajza és Elba (folyó) · Többet látni »
Erózió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erózió (egyértelműsítő lap).
Új!!: Csehország földrajza és Erózió · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Csehország földrajza és Fekete-tenger · Többet látni »
Františkovy Lázně
Františkovy Lázně (németül Franzensbad) város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.
Új!!: Csehország földrajza és Františkovy Lázně · Többet látni »
Glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A glaciális egy eljegesedési időszakon belüli hidegebb éghajlatú periódus.
Új!!: Csehország földrajza és Glaciális · Többet látni »
Gneisz
250px A gneisz vagy másképp gnejsz, gnájsz, metamorf kőzet, amely közepes vagy nagy fokú metamorfózison ment keresztül.
Új!!: Csehország földrajza és Gneisz · Többet látni »
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Új!!: Csehország földrajza és Gránit · Többet látni »
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Új!!: Csehország földrajza és Harmadidőszak · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Csehország földrajza és Homokkő · Többet látni »
Jáchymov
Jáchymov (németül Sankt Joachimsthal) város Csehországban, a Karlovy Vary-i kerületben.
Új!!: Csehország földrajza és Jáchymov · Többet látni »
Jeszenik-hegység
A Jeszenik-hegység a Szudéták egy része Csehországban, mely északnyugatra a morva lejtőkig és a freiwaldaui szorosig nyúlik.
Új!!: Csehország földrajza és Jeszenik-hegység · Többet látni »
Jizera-hegység
Az Jizera-hegység az Óriás-hegység nyugati folytatása részint a csehországi Libereci kerületben, részint a lengyelországi Alsó-sziléziai vajdaságban.
Új!!: Csehország földrajza és Jizera-hegység · Többet látni »
Kaldera
Szantorini műholdképe A Kráter-tó Oregonban A kaldera vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló süllyedék, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.
Új!!: Csehország földrajza és Kaldera · Többet látni »
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Új!!: Csehország földrajza és Kambrium · Többet látni »
Karbon
Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.
Új!!: Csehország földrajza és Karbon · Többet látni »
Karlovy Vary
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye.
Új!!: Csehország földrajza és Karlovy Vary · Többet látni »
Karrmező
Karrmező A karrmező (karrosodás) a vízerózió egyik formája a karsztkőzetekben, azaz mészkőben, dolomitban és gipszben.
Új!!: Csehország földrajza és Karrmező · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Csehország földrajza és Kréta (időszak) · Többet látni »
Lakkolit
A lakkolit szerkezete. ''Dyke''.
Új!!: Csehország földrajza és Lakkolit · Többet látni »
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Új!!: Csehország földrajza és Láva · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Csehország földrajza és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Lužnice
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lužnice (egyértelműsítő lap).
Új!!: Csehország földrajza és Lužnice · Többet látni »
Luzsicei-hegység
A Luzsicei-hegység (csehül: Lužické hory; németül: Lausitzer Gebirge; lengyelül: Góry Łużyckie) a Nyugat-Szudéták egyik hegyvonulata Németország (azon belül Szászország keleti részén) az Iser, illetőleg Neisse között, Csehország északi határán.
Új!!: Csehország földrajza és Luzsicei-hegység · Többet látni »
Mariánské Lázně
A város közigazgatási területe Mariánské Lázně (németül Marienbad) gyógyfürdőjéről nevezetes város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.
Új!!: Csehország földrajza és Mariánské Lázně · Többet látni »
Masszívum
Mars felszínén A masszívum geológiai fogalom, a földkéreg olyan részét jelöli, amelyet törésvonalak határolnak.
Új!!: Csehország földrajza és Masszívum · Többet látni »
Mělník
Mělník település Csehországban.
Új!!: Csehország földrajza és Mělník · Többet látni »
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Új!!: Csehország földrajza és Mezozoikum · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Csehország földrajza és Miocén · Többet látni »
Moldva (folyó, Csehország)
A Moldva vízgyűjtő területe A Moldva (csehül Vltava) Csehország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb, nemzetinek számító folyója.
Új!!: Csehország földrajza és Moldva (folyó, Csehország) · Többet látni »
Morva (folyó)
A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.
Új!!: Csehország földrajza és Morva (folyó) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Csehország földrajza és Morvaország · Többet látni »
Odera
Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.
Új!!: Csehország földrajza és Odera · Többet látni »
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Új!!: Csehország földrajza és Oligocén · Többet látni »
Olomouc
Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.
Új!!: Csehország földrajza és Olomouc · Többet látni »
Pala (kőzet)
Pala A pala a kevéssé átalakult metamorf kőzetek egy sajátos csoportja.
Új!!: Csehország földrajza és Pala (kőzet) · Többet látni »
Paleozoikum
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.
Új!!: Csehország földrajza és Paleozoikum · Többet látni »
Periglaciális
A periglaciális területek a jéggel borított és a jég körül elhelyezkedő területek, melyeken a jég aktív felszínalakító folyamatokban vesz részt és így a fagyott talaj-jég rendszer változatos formákat hoz létre.
Új!!: Csehország földrajza és Periglaciális · Többet látni »
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Új!!: Csehország földrajza és Perm (időszak) · Többet látni »
Plzeň
A székesegyház belseje Plzeň Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.
Új!!: Csehország földrajza és Plzeň · Többet látni »
Ponty
A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.
Új!!: Csehország földrajza és Ponty · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Csehország földrajza és Prága · Többet látni »
Relatív magasság (topográfia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Relatív magasság.
Új!!: Csehország földrajza és Relatív magasság (topográfia) · Többet látni »
Sněžka
A Sněžka (csehül), Śnieżka (lengyelül), vagy Schneekoppe (németül) 1603 méteres magasságával Csehország, valamint az Óriás-hegység legmagasabb pontja.
Új!!: Csehország földrajza és Sněžka · Többet látni »
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Új!!: Csehország földrajza és Szilur · Többet látni »
Szudéták
Szudéták (németül Sudeten, csehül és lengyelül Sudety; csehül Krkonošsko-jesenická subprovincie) egy közép-európai hegységlánc, amely Németország déli részétől, Lengyelország délnyugati és Csehország északi részén magasodik.
Új!!: Csehország földrajza és Szudéták · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Csehország földrajza és Tűzhányó · Többet látni »
Termálvíz
300px A termálvíz vagy hévíz az a felszín alatti víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
Új!!: Csehország földrajza és Termálvíz · Többet látni »
Thaya (folyó)
A Thaya (németül Thaya, csehül Dyje) 235 km hosszú folyó, ami nyugat-keleti irányban kanyarog az osztrák (Alsó-Ausztria) és cseh (Dél-Morvaország) határvidéken.
Új!!: Csehország földrajza és Thaya (folyó) · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Csehország földrajza és Urán · Többet látni »
Variszkuszi-hegységrendszer
A Variszkuszi-hegységrendszer maradványai és vonulatai Európában A variszkuszi orogén globális térképe A Variszkuszi-hegységrendszer a karbon időszak környékén a herciniai orogén fázis alatt kialakult hegységrendszer.
Új!!: Csehország földrajza és Variszkuszi-hegységrendszer · Többet látni »
Vízgyűjtő terület
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak).
Új!!: Csehország földrajza és Vízgyűjtő terület · Többet látni »
Wachau
#ÁTIRÁNYÍTÁS Wachau (egyértelműsítő lap).
Új!!: Csehország földrajza és Wachau · Többet látni »
Würm-glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A Würm-glaciális (vagy legutóbbi jégkorszak), pontosabb elnevezéssel a legutóbbi glaciális évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg is tartó kainozoikumi eljegesedés eddigi utolsó glaciális periódusa.
Új!!: Csehország földrajza és Würm-glaciális · Többet látni »
