Tartalomjegyzék
68 kapcsolatok: České Budějovice, Óriás-hegység, Északi-tenger, Északnyugati-Kárpátok, Bajorország, Balti-tenger, Bazalt, Brno, Cidlina, Cseh-erdő, Cseh–Morva-dombság, Csehország, Dévény, Devon (időszak), Duna, Elba (folyó), Erózió, Fekete-tenger, Františkovy Lázně, Glaciális, Gneisz, Gránit, Harmadidőszak, Homokkő, Jáchymov, Jeszenik-hegység, Jizera-hegység, Kaldera, Kambrium, Karbon, Karlovy Vary, Karrmező, Kréta (időszak), Lakkolit, Láva, Lipcse (Németország), Lužnice, Luzsicei-hegység, Mariánské Lázně, Masszívum, Mělník, Mezozoikum, Miocén, Moldva (folyó, Csehország), Morva (folyó), Morvaország, Odera, Oligocén, Olomouc, Pala (kőzet), ... Bővíteni index (18 több) »
České Budějovice
České Budějovice (németül Budweis) Csehország déli részén épült.
Megnézni Csehország földrajza és České Budějovice
Óriás-hegység
Az Óriás-hegység vonulata Csehország északi, valamint Lengyelország délnyugati részén helyezkedik el.
Megnézni Csehország földrajza és Óriás-hegység
Északi-tenger
Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.
Megnézni Csehország földrajza és Északi-tenger
Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.
Megnézni Csehország földrajza és Északnyugati-Kárpátok
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Megnézni Csehország földrajza és Bajorország
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Megnézni Csehország földrajza és Balti-tenger
Bazalt
Bazalt kőzettelér (Madeira, Pico do Areeiro) A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Megnézni Csehország földrajza és Bazalt
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Megnézni Csehország földrajza és Brno
Cidlina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cidlina (egyértelműsítő lap).
Megnézni Csehország földrajza és Cidlina
Cseh-erdő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csehország földrajza#Cseh-erdő.
Megnézni Csehország földrajza és Cseh-erdő
Cseh–Morva-dombság
A Cseh–Morva-dombság (csehül Českomoravská vrchovina) a Cseh-medencét a Morva-medencétől elválasztó dombvidék, illetve középhegység Csehország déli részén.
Megnézni Csehország földrajza és Cseh–Morva-dombság
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja.
Megnézni Csehország földrajza és Csehország
Dévény
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Megnézni Csehország földrajza és Dévény
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Megnézni Csehország földrajza és Devon (időszak)
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Csehország földrajza és Duna
Elba (folyó)
Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója.
Megnézni Csehország földrajza és Elba (folyó)
Erózió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erózió (egyértelműsítő lap).
Megnézni Csehország földrajza és Erózió
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Megnézni Csehország földrajza és Fekete-tenger
Františkovy Lázně
Františkovy Lázně (németül Franzensbad) város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.
Megnézni Csehország földrajza és Františkovy Lázně
Glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A glaciális egy eljegesedési időszakon belüli hidegebb éghajlatú periódus.
Megnézni Csehország földrajza és Glaciális
Gneisz
250px A gneisz vagy másképp gnejsz, gnájsz, metamorf kőzet, amely közepes vagy nagy fokú metamorfózison ment keresztül.
Megnézni Csehország földrajza és Gneisz
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Megnézni Csehország földrajza és Gránit
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Megnézni Csehország földrajza és Harmadidőszak
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Megnézni Csehország földrajza és Homokkő
Jáchymov
Jáchymov (németül Sankt Joachimsthal) város Csehországban, a Karlovy Vary-i kerületben.
Megnézni Csehország földrajza és Jáchymov
Jeszenik-hegység
A Jeszenik-hegység a Szudéták egy része Csehországban, mely északnyugatra a morva lejtőkig és a freiwaldaui szorosig nyúlik.
Megnézni Csehország földrajza és Jeszenik-hegység
Jizera-hegység
Az Jizera-hegység az Óriás-hegység nyugati folytatása részint a csehországi Libereci kerületben, részint a lengyelországi Alsó-sziléziai vajdaságban.
Megnézni Csehország földrajza és Jizera-hegység
Kaldera
Szantorini műholdképe A Kráter-tó Oregonban A kaldera vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló süllyedék, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.
Megnézni Csehország földrajza és Kaldera
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Megnézni Csehország földrajza és Kambrium
Karbon
Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.
Megnézni Csehország földrajza és Karbon
Karlovy Vary
Karlovy Vary (németül Karlsbad) város Csehországban, az ország legnagyobb gyógyfürdőhelye.
Megnézni Csehország földrajza és Karlovy Vary
Karrmező
Karrmező A karrmező (karrosodás) a vízerózió egyik formája a karsztkőzetekben, azaz mészkőben, dolomitban és gipszben.
Megnézni Csehország földrajza és Karrmező
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Megnézni Csehország földrajza és Kréta (időszak)
Lakkolit
A lakkolit szerkezete. ''Dyke''.
Megnézni Csehország földrajza és Lakkolit
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Megnézni Csehország földrajza és Láva
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Megnézni Csehország földrajza és Lipcse (Németország)
Lužnice
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lužnice (egyértelműsítő lap).
Megnézni Csehország földrajza és Lužnice
Luzsicei-hegység
A Luzsicei-hegység (csehül: Lužické hory; németül: Lausitzer Gebirge; lengyelül: Góry Łużyckie) a Nyugat-Szudéták egyik hegyvonulata Németország (azon belül Szászország keleti részén) az Iser, illetőleg Neisse között, Csehország északi határán.
Megnézni Csehország földrajza és Luzsicei-hegység
Mariánské Lázně
A város közigazgatási területe Mariánské Lázně (németül Marienbad) gyógyfürdőjéről nevezetes város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.
Megnézni Csehország földrajza és Mariánské Lázně
Masszívum
Mars felszínén A masszívum geológiai fogalom, a földkéreg olyan részét jelöli, amelyet törésvonalak határolnak.
Megnézni Csehország földrajza és Masszívum
Mělník
Mělník település Csehországban.
Megnézni Csehország földrajza és Mělník
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Megnézni Csehország földrajza és Mezozoikum
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Megnézni Csehország földrajza és Miocén
Moldva (folyó, Csehország)
A Moldva vízgyűjtő területe A Moldva (csehül Vltava) Csehország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb, nemzetinek számító folyója.
Megnézni Csehország földrajza és Moldva (folyó, Csehország)
Morva (folyó)
A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.
Megnézni Csehország földrajza és Morva (folyó)
Morvaország
Európai Unióban id.
Megnézni Csehország földrajza és Morvaország
Odera
Az Odera (lengyelül és csehül Odra, németül Oder, latinul Viadua, Viadrus) egy közép-európai folyó, Csehországon, Lengyelországon és Németországon folyik keresztül, majd két ágra szakadva ömlik a Szczecini-öbölnél a Balti-tengerbe.
Megnézni Csehország földrajza és Odera
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Megnézni Csehország földrajza és Oligocén
Olomouc
Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.
Megnézni Csehország földrajza és Olomouc
Pala (kőzet)
Pala A pala a kevéssé átalakult metamorf kőzetek egy sajátos csoportja.
Megnézni Csehország földrajza és Pala (kőzet)
Paleozoikum
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.
Megnézni Csehország földrajza és Paleozoikum
Periglaciális
A periglaciális területek a jéggel borított és a jég körül elhelyezkedő területek, melyeken a jég aktív felszínalakító folyamatokban vesz részt és így a fagyott talaj-jég rendszer változatos formákat hoz létre.
Megnézni Csehország földrajza és Periglaciális
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Megnézni Csehország földrajza és Perm (időszak)
Plzeň
A székesegyház belseje Plzeň Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye.
Megnézni Csehország földrajza és Plzeň
Ponty
A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.
Megnézni Csehország földrajza és Ponty
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Megnézni Csehország földrajza és Prága
Relatív magasság (topográfia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Relatív magasság.
Megnézni Csehország földrajza és Relatív magasság (topográfia)
Sněžka
A Sněžka (csehül), Śnieżka (lengyelül), vagy Schneekoppe (németül) 1603 méteres magasságával Csehország, valamint az Óriás-hegység legmagasabb pontja.
Megnézni Csehország földrajza és Sněžka
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Megnézni Csehország földrajza és Szilur
Szudéták
Szudéták (németül Sudeten, csehül és lengyelül Sudety; csehül Krkonošsko-jesenická subprovincie) egy közép-európai hegységlánc, amely Németország déli részétől, Lengyelország délnyugati és Csehország északi részén magasodik.
Megnézni Csehország földrajza és Szudéták
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Megnézni Csehország földrajza és Tűzhányó
Termálvíz
300px A termálvíz vagy hévíz az a felszín alatti víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
Megnézni Csehország földrajza és Termálvíz
Thaya (folyó)
A Thaya (németül Thaya, csehül Dyje) 235 km hosszú folyó, ami nyugat-keleti irányban kanyarog az osztrák (Alsó-Ausztria) és cseh (Dél-Morvaország) határvidéken.
Megnézni Csehország földrajza és Thaya (folyó)
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Megnézni Csehország földrajza és Urán
Variszkuszi-hegységrendszer
A Variszkuszi-hegységrendszer maradványai és vonulatai Európában A variszkuszi orogén globális térképe A Variszkuszi-hegységrendszer a karbon időszak környékén a herciniai orogén fázis alatt kialakult hegységrendszer.
Megnézni Csehország földrajza és Variszkuszi-hegységrendszer
Vízgyűjtő terület
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl.
Megnézni Csehország földrajza és Vízgyűjtő terület
Wachau
#ÁTIRÁNYÍTÁS Wachau (egyértelműsítő lap).
Megnézni Csehország földrajza és Wachau
Würm-glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A Würm-glaciális (vagy legutóbbi jégkorszak), pontosabb elnevezéssel a legutóbbi glaciális évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg is tartó kainozoikumi eljegesedés eddigi utolsó glaciális periódusa.
Megnézni Csehország földrajza és Würm-glaciális