Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Cisz-transz izoméria

Index Cisz-transz izoméria

''cisz''-but-2-én ''transz''-but-2-én A cisz-transz izoméria, más néven geometriai izoméria vagy konfigurációs izoméria a szerves kémiában használt kifejezés, az izoméria egyik típusa.

Tartalomjegyzék

  1. 25 kapcsolatok: Aliciklusos vegyületek, Alkánok, Alkének, Alkinek, Dipólus-dipólus kölcsönhatás, Dipólusmomentum, Diszperziós kölcsönhatás, Forráspont, Fumársav, Funkciós csoport, Halogének, IUPAC, Izoméria, Izomer, J-csatolás, Kettős kötés, Ligandum (szervetlen kémia), Maleinsav, NMR spektroszkópia, NMR-spektroszkópia, Olajsav, Oldhatóság, Olvadáspont, Szerves kémia, Szilárd halmazállapot.

Aliciklusos vegyületek

A ciklopropán a legkisebb aliciklusos vegyület. Az aliciklusos vegyületek olyan alifás szerves vegyületek, amelyek gyűrűt is tartalmaznak.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Aliciklusos vegyületek

Alkánok

A legegyszerűbb alkán, a metán Az elágazó szénláncú izobután és az el nem ágazó szénláncú bután szerkezete Az alkánok a telített szénhidrogének egyik csoportját alkotják (a másik csoport a gyűrűt tartalmazó cikloalkánok).

Megnézni Cisz-transz izoméria és Alkánok

Alkének

A legegyszerűbb alkén, az etén (más néven etilén) Az alkének azok a telítetlen nyílt láncú szénhidrogének, amelyek molekulájában egy kettős kötés található.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Alkének

Alkinek

Alkinek Az acetilén, a legegyszerűbb alkin háromdimenziós modellje Az alkinek vagy acetilén-szénhidrogének a telítetlen szénhidrogének egyik csoportját alkotják.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Alkinek

Dipólus-dipólus kölcsönhatás

A dipólus-dipólus kölcsönhatás (más néven orientációs kölcsönhatás, illetve Keesom-erő) egy olyan másodrendű kémiai kötés, mely poláris molekulák között fellépő töltéseltolódás által elektrosztatikus vonzóerőt hoz létre (pl.: vízmolekulák, SO2-molekulák között).

Megnézni Cisz-transz izoméria és Dipólus-dipólus kölcsönhatás

Dipólusmomentum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromos dipólusmomentum.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Dipólusmomentum

Diszperziós kölcsönhatás

A diszperziós kölcsönhatás (más néven diszperziós kötés) apoláris molekulák vagy atomok között kialakuló, elektrosztatikus kölcsönhatás.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Diszperziós kölcsönhatás

Forráspont

A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa), így a párolgás, vagyis buborékképződés a folyadék belsejében is zajlik.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Forráspont

Fumársav

A fumársav (képlete: HO2CCH.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Fumársav

Funkciós csoport

A szerves kémiában a funkciós csoport az atomok egy molekulán belüli olyan csoportja, amely az adott molekula jellemző kémiai reakcióiért felelős.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Funkciós csoport

Halogének

A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Halogének

IUPAC

Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.

Megnézni Cisz-transz izoméria és IUPAC

Izoméria

Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Izoméria

Izomer

#ÁTIRÁNYÍTÁS izoméria.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Izomer

J-csatolás

A skaláris, spin-spin vagy J-csatolást, az elektronfelhő közvetíti a szomszédos magok között, ezért indirekt dipól-dipól csatolásnak is hívják.

Megnézni Cisz-transz izoméria és J-csatolás

Kettős kötés

A kettős kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – négy kötőelektron létesít.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Kettős kötés

Ligandum (szervetlen kémia)

A kettőnél több atomból álló molekulákban rendszerint egy központi atom (centrális, akceptor) körül több azonos vagy többé-kevésbé hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum (perifériális, donor) helyezkedik el.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Ligandum (szervetlen kémia)

Maleinsav

A maleinsav egy szerves vegyület, kétértékű karbonsav.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Maleinsav

NMR spektroszkópia

#ÁTIRÁNYÍTÁS NMR-spektroszkópia.

Megnézni Cisz-transz izoméria és NMR spektroszkópia

NMR-spektroszkópia

Egy 700 MHz-es NMR-spektrométer Az NMR-spektroszkópia, vagy más néven mágneses magrezonancia spektroszkópia (az angol Nuclear Magnetic Resonance kifejezésből) napjaink talán legelterjedtebb és leginkább széles körben alkalmazott kémiai szerkezetvizsgálati módszere, mely egyaránt képes molekuláris szintű szerkezeti információt nyújtani szilárd és oldatfázisú mintákról.

Megnézni Cisz-transz izoméria és NMR-spektroszkópia

Olajsav

Az olajsav (oleinsav) egy telítetlen karbonsav, zsírsav.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Olajsav

Oldhatóság

Az oldhatóság fogalma a telített oldatban – a laboratóriumi gyakorlatban – az oldott anyag és az oldószer tömegarányát jelenti.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Oldhatóság

Olvadáspont

Fűszálak fagyáspont és olvadáspont határán Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Olvadáspont

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Szerves kémia

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Megnézni Cisz-transz izoméria és Szilárd halmazállapot