Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
6 kapcsolatok: Augustus római császár, Caius Iulius Caesar, Egyiptom, Róma, VII. Kleopátra, XV. Ptolemaiosz.
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.
Új!!: Calpurnia Pisonis és Augustus római császár · Többet látni »
Caius Iulius Caesar
Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.
Új!!: Calpurnia Pisonis és Caius Iulius Caesar · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Calpurnia Pisonis és Egyiptom · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Calpurnia Pisonis és Róma · Többet látni »
VII. Kleopátra
VII. Kleopátra Philopatór (görögül:Κλεοπάτρα Φιλοπάτωρ, később Cleopatra Thea Neotera Philopatór kai Philopatrisz (i. e. 69. január – i. e. 30. augusztus 12.), XII. Ptolemaiosz fáraó és testvére, V. Kleopátra leánya, i. e. 51-től haláláig Egyiptom fáraója, a Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója. Habár számos más egyiptomi királynő uralkodott e néven, általában egyszerűen Kleopátra néven ismert, minden más ezen a néven uralkodó elődjénél híresebb. Hagyományosan őt tartják az utolsó fáraónak, azonban ez pontatlan, mivel a római császárok többsége, kezdve Augustusszal, viselte a címet és Egyiptomban a tradicionális egyiptomi királyi titulusok felvétele mellett uralkodtak. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Sándor tábornokának, I. Ptolemaiosz fáraónak, aki a makedóniai Arszinoé és Lakusz fia volt. A görög nyelv és görög kultúra mellett Kleopátra az egyiptomi nyelvet is teljességgel elsajátította, és ezzel a háromszáz éve uralkodó Ptolemaida-dinasztiának ő volt az első tagja, aki népe nyelvét is folyékonyan beszélte, noha elődei is egytől egyig egyiptomi rítus szerint uralkodtak, és magukat egyiptominak és az egyiptomi istenek leszármazottainak tartották. Egyes források szerint Kleopátra legalább kilenc nyelven beszélt, a görög mellett tehát egyiptomi nyelven, ezeken felül a méd, a pártus, a héber, az arab, az amhara nyelvet, valamint a szírek, a trogoditák (barlanglakók törzse a Vörös-tenger afrikai partján) és az etiópok nyelvét beszélte. Csak ritkán, távoli népek követeinek érkezésekor volt szüksége tolmácsra. Előbb édesapja, XII. Ptolemaiosz, később fivérei (és egyben férjei), XIII. Ptolemaiosz és XIV. Ptolemaiosz, majd fia, XV. Ptolemaiosz társuralkodója volt. Túlélt egy államcsínyt fivére, XIII. Ptolemaiosz és hívei szervezésében. Szerelmi viszonyt folytatott Caius Iulius Caesarral, megragadta és megszilárdította hatalmát a trónon, és a Caesar elleni merénylet után alkalmazkodott a megváltozott erőviszonyokhoz: feleségül ment Marcus Antoniushoz. Gyermekei közül egy Caesartól, három pedig Antoniustól született. Fivéreivel kötött érdekházasságai gyermektelenek voltak. Antonius riválisa, Caesar törvényes örököse, Octavianus Róma erejét Egyiptom ellen fordította. A bekövetkezett események i. e. 30. augusztus 12-én véget vetettek Kleopátra birodalmának, ő maga pedig öngyilkos lett. Kétségtelenül az egész emberiség történetének egyik legismertebb személyisége. Alig akad még olyan történelmi alak, akinek neve olyannyira ismert, életútja pedig olyannyira híres és közkedvelt lenne, mint az övé. Már életében is óriási ismertségnek örvendett szerte a Közel-Keleten és a Római Birodalomban, így alakja halála után szinte azonnal legendássá és a mindennapi szóbeszéd témájává vált.
Új!!: Calpurnia Pisonis és VII. Kleopátra · Többet látni »
XV. Ptolemaiosz
XV.
