Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
30 kapcsolatok: Bácska, Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye, Borovszky Samu, Cigányok, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Görögkatolikus, Horvátok, Jugoszlávok, Kárpátok, Kúla, Kőrösi egyházmegye, Macedónok, Montenegróiak, Muzulmánok, Nyugat-bácskai körzet, Rozgonyi család, Ruszin görögkatolikus egyház, Ruszin nyelv, Szent Miklós-székesegyház (Bácskeresztúr), Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Szlovének, Török hódoltság, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vajdasági ruszinok, 15. század, 16. század.
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Megnézni Bácskeresztúr és Bácska
Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye
A Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye vagy rövidebben Bácskeresztúri egyházmegye a római katolikus egyház egyik görögkatolikus rítusú egyházmegyéje Szerbia és Koszovó területén.
Megnézni Bácskeresztúr és Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Megnézni Bácskeresztúr és Borovszky Samu
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.
Megnézni Bácskeresztúr és Cigányok
Duna–Tisza–Duna-csatorna
A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.
Megnézni Bácskeresztúr és Duna–Tisza–Duna-csatorna
Görögkatolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keleti katolikus egyházak.
Megnézni Bácskeresztúr és Görögkatolikus
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Megnézni Bácskeresztúr és Horvátok
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Megnézni Bácskeresztúr és Jugoszlávok
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Megnézni Bácskeresztúr és Kárpátok
Kúla
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Megnézni Bácskeresztúr és Kúla
Kőrösi egyházmegye
A Kőrösi egyházmegye vagy Križevci eparchátus a latin rítusú Zágrábi főegyházmegye négy szuffragán egyházmegyéje egyike, de ez az egyetlen, amelyik görögkatolikus rítusú, míg a többi latin rítusú.
Megnézni Bácskeresztúr és Kőrösi egyházmegye
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Megnézni Bácskeresztúr és Macedónok
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Megnézni Bácskeresztúr és Montenegróiak
Muzulmánok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszlám.
Megnézni Bácskeresztúr és Muzulmánok
Nyugat-bácskai körzet
A Nyugat-bácskai körzet (szerbül Западнобачки округ / Zapadnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északnyugati részén.
Megnézni Bácskeresztúr és Nyugat-bácskai körzet
Rozgonyi család
A Rozgonyi család címere A Rozgonyi család régi, régészek szerint mára már kihalt, ősi család volt, melynek okleveles eredetét a 13. század második felétől követhetjük nyomon.
Megnézni Bácskeresztúr és Rozgonyi család
Ruszin görögkatolikus egyház
A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.
Megnézni Bácskeresztúr és Ruszin görögkatolikus egyház
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Megnézni Bácskeresztúr és Ruszin nyelv
Szent Miklós-székesegyház (Bácskeresztúr)
A Szent Miklós-székesegyház (Кафедральный собор св.), más néven bácskeresztúri székesegyház egy vallási épület Bácskeresztúron, Kúla községben, Szerbiában.
Megnézni Bácskeresztúr és Szent Miklós-székesegyház (Bácskeresztúr)
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Bácskeresztúr és Szerb nyelv
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Bácskeresztúr és Szerbek
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Bácskeresztúr és Szerbia
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Bácskeresztúr és Szlovákok
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Megnézni Bácskeresztúr és Szlovének
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Bácskeresztúr és Török hódoltság
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Megnézni Bácskeresztúr és Ukránok
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Megnézni Bácskeresztúr és Vajdaság Autonóm Tartomány
Vajdasági ruszinok
A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.
Megnézni Bácskeresztúr és Vajdasági ruszinok
15. század
A 15.
Megnézni Bácskeresztúr és 15. század
16. század
A 16.
Megnézni Bácskeresztúr és 16. század