Tartalomjegyzék
50 kapcsolatok: Abbászidák, Abu Kálídzsár Marzbán, Abu Manszúr Púlád Szutún, Adud ad-Daula, Aleppó, Az iszlám művészete, Az iszlám története, Bagdad, Bahá ad-Daula, Baszra, Dzsalál ad-Daula, Emír, Fahr ad-Daula, Fársz, Gaznavidák, Gurgán, Hamadán, Hamdánidák, Húzisztán, Hurászán, Iljászidák, Imád ad-Daula, Irán, Iszfahán, Kalifa, Kákújidák, Kermán, Madzsd ad-Daula, Mahmúd gaznavida szultán, Moszul, Muajjid ad-Daula, Musarrif ad-Daula, Nagyszeldzsuk Birodalom, Perzsa nyelv, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Rukn ad-Daula, Samsz ad-Daula, Saraf ad-Daula, Síiták, Siráz, Szamszám ad-Daula, Számánidák, Szeldzsukok, Szultán ad-Daula, Transzoxánia, Vezír (muszlim méltóság), Zijáridák, 10. század, 1025, 11. század.
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Megnézni Buvajhidák és Abbászidák
Abu Kálídzsár Marzbán
Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1048 októbere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, 1024-től Fársz, 1028-tól Kermán, 1044-től pedig Mezopotámia ura és főemír volt.
Megnézni Buvajhidák és Abu Kálídzsár Marzbán
Abu Manszúr Púlád Szutún
Abu Manszúr Púlád Szutún (tudományos átiratban Abū Manṣūr Pūlād Sutūn, arab betűkkel أبو منصور پولاد ستون; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1062) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának utolsóként uralkodó tagja, 1048-tól haláláig Fársz ura volt.
Megnézni Buvajhidák és Abu Manszúr Púlád Szutún
Adud ad-Daula
Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936.
Megnézni Buvajhidák és Adud ad-Daula
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Megnézni Buvajhidák és Aleppó
Az iszlám művészete
Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.
Megnézni Buvajhidák és Az iszlám művészete
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Megnézni Buvajhidák és Az iszlám története
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Megnézni Buvajhidák és Bagdad
Bahá ad-Daula
Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012.
Megnézni Buvajhidák és Bahá ad-Daula
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Megnézni Buvajhidák és Baszra
Dzsalál ad-Daula
Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.
Megnézni Buvajhidák és Dzsalál ad-Daula
Emír
Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.
Megnézni Buvajhidák és Emír
Fahr ad-Daula
Fahr ad-Daula (tudományos átiratban Faḫr ad-Dawla, arab betűkkel فخر الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; szül. 952 k. – Rajj, 997 augusztusa) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Megnézni Buvajhidák és Fahr ad-Daula
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Megnézni Buvajhidák és Fársz
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Megnézni Buvajhidák és Gaznavidák
Gurgán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gorgán (tartomány).
Megnézni Buvajhidák és Gurgán
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Megnézni Buvajhidák és Hamadán
Hamdánidák
A Hamdánidák egy arab származású közel-keleti emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században.
Megnézni Buvajhidák és Hamdánidák
Húzisztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huzesztán tartomány.
Megnézni Buvajhidák és Húzisztán
Hurászán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horászán.
Megnézni Buvajhidák és Hurászán
Iljászidák
Az Iljászidák, azaz a Banú Iljász (Iljász-törzs) egy rövid életű, szogd eredetű iráni emírdinasztia volt, mely Kermánt uralta 932–968 között.
Megnézni Buvajhidák és Iljászidák
Imád ad-Daula
Imád ad-Daula (tudományos átiratban ʿImād ad-Dawla, arab betűkkel عماد الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Búja (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Būya, arab betűkkel أبو الحسن علي بن بوية; szül.
Megnézni Buvajhidák és Imád ad-Daula
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Buvajhidák és Irán
Iszfahán
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.
Megnézni Buvajhidák és Iszfahán
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Megnézni Buvajhidák és Kalifa
Kákújidák
A Kákújidák egy dajlami származású iráni emírdinasztia tagjai voltak, akik először Iszfahánt uralták (1008 k. – 1051/1052), hatalmukat a szeldzsukok döntötték meg, de atabégekként megőrizék hatalmukat a 12.
Megnézni Buvajhidák és Kákújidák
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
Megnézni Buvajhidák és Kermán
Madzsd ad-Daula
Madzsd ad-Daula (tudományos átiratban Maǧd ad-Dawla, arab betűkkel مجد الدولة), eredeti nevén Abu Tálib Rusztem (tudományos átiratban Abū Ṭālib Rustam, arab betűkkel أبو طالب رستم; Rajj?, 993 – Gazna, 1029 után) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, az iráni Dzsibál utolsó fejedelme volt a családból.
Megnézni Buvajhidák és Madzsd ad-Daula
Mahmúd gaznavida szultán
Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971.
Megnézni Buvajhidák és Mahmúd gaznavida szultán
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Megnézni Buvajhidák és Moszul
Muajjid ad-Daula
Muajjid ad-Daula (tudományos átiratban Muʾayyid ad-Dawla, arab betűkkel مؤيد الدولة), eredeti nevén Abu Manszúr Búja (tudományos átiratban Abū Manṣūr Būya, arab betűkkel أبو منصور بوية; ? – Gorgán, 984 januárja) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Megnézni Buvajhidák és Muajjid ad-Daula
Musarrif ad-Daula
Musarrif ad-Daula (tudományos átiratban Mušarrif ad-Dawla, arab betűkkel مشرف الدولة), eredeti nevén Abu Ali Haszan (tudományos átiratban Abū ʿAlī Ḥasan, arab betűkkel أبو علي حسن; Siráz?, 1003 – Bagdad?, 1025 májusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Irak uralkodója volt királyi címmel.
Megnézni Buvajhidák és Musarrif ad-Daula
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Megnézni Buvajhidák és Nagyszeldzsuk Birodalom
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Megnézni Buvajhidák és Perzsa nyelv
Perzsiai muszlim uralkodók listája
Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.
Megnézni Buvajhidák és Perzsiai muszlim uralkodók listája
Rukn ad-Daula
Rukn ad-Daula (tudományos átiratban Rukn ad-Dawla, arab betűkkel ركن الدولة), eredeti nevén Abu Ali al-Haszan ibn Búja (tudományos átiratban Abū ʿAlī al-Ḥasan ibn Būya, arab betűkkel أبو علي الحسن بن بوية; szül. 894/895 után – Rajj, 976 szeptembere) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának egyik megalapozója, a dzsibáli emírség megszerzője volt.
Megnézni Buvajhidák és Rukn ad-Daula
Samsz ad-Daula
Samsz ad-Daula (tudományos átiratban Šams ad-Dawla, arab betűkkel شمس الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; ? – Hamadán, 1021) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Fahr ad-Daula fia volt.
Megnézni Buvajhidák és Samsz ad-Daula
Saraf ad-Daula
Saraf ad-Daula (tudományos átiratban Šaraf ad-Dawla, arab betűkkel شرف الدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz Sírdíl vagy Sírzíl (tudományos átiratban Abū l-Fawāris Šīrdīl/Šīrzīl, arab betűkkel أبو الفوارس شيرديل; Siráz?, 962/963 – Bagdad, 989.
Megnézni Buvajhidák és Saraf ad-Daula
Síiták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Megnézni Buvajhidák és Síiták
Siráz
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.
Megnézni Buvajhidák és Siráz
Szamszám ad-Daula
Szamszám ad-Daula (tudományos átiratban Ṣamṣām ad-Dawla, arab betűkkel صمصامالدولة), eredeti nevén Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 964 – Fársz, 998.
Megnézni Buvajhidák és Szamszám ad-Daula
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Megnézni Buvajhidák és Számánidák
Szeldzsukok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.
Megnézni Buvajhidák és Szeldzsukok
Szultán ad-Daula
Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.
Megnézni Buvajhidák és Szultán ad-Daula
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Megnézni Buvajhidák és Transzoxánia
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Megnézni Buvajhidák és Vezír (muszlim méltóság)
Zijáridák
A Zijáridák egy iráni eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században a Kaszpi-tenger déli partvidékén, Gurgánban és Tabarisztánban.
Megnézni Buvajhidák és Zijáridák
10. század
A 10.
Megnézni Buvajhidák és 10. század
1025
A keleti hemiszféra 1025-ben.
Megnézni Buvajhidák és 1025
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Megnézni Buvajhidák és 11. század