46 kapcsolatok: Adud ad-Daula, Arab írás, Azerbajdzsán, Bagdad, Buvajhidák, Dzsibál, Fahr ad-Daula, Fársz, Gorgán, Hamadán, Horászán, Imád ad-Daula, Iszfahán, Iszlám, Karadzs, Kaszpi-tenger, Mezopotámia, Miszkavajh, Muajjid ad-Daula, Számánidák, Tabarisztán, Transzoxánia, 894, 895, 920-as évek, 932, 934, 935, 939, 940, 943, 944, 945, 946, 948, 949, 950, 951, 955, 956, 967, 968, 971, 972, 975, 976.
Adud ad-Daula
Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936. szeptember 24. – Bagdad, 983. március 26.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának legjelentősebb tagja, Mezopotámia és Irán nagy részének egyesítője volt.
Új!!: Rukn ad-Daula és Adud ad-Daula · Többet látni »
Arab írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab ábécé.
Új!!: Rukn ad-Daula és Arab írás · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: Rukn ad-Daula és Azerbajdzsán · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Rukn ad-Daula és Bagdad · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Rukn ad-Daula és Buvajhidák · Többet látni »
Dzsibál
Dzsibál egy 19. századi térképen A Dzsibál (arab betűkkel الجبال, tudományos átiratban al-Ǧibāl, jelentése: „a hegyek”), 12. századtól használatos elnevezéssel Perzsa-Irak (arabul العراق العجمي, tudományosan al-ʿIrāq al-ʿaǧamī, magyarosan al-Irák al-adzsami) történeti földrajzi régió.
Új!!: Rukn ad-Daula és Dzsibál · Többet látni »
Fahr ad-Daula
Fahr ad-Daula (tudományos átiratban Faḫr ad-Dawla, arab betűkkel فخر الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; szül. 952 k. – Rajj, 997 augusztusa) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Rukn ad-Daula és Fahr ad-Daula · Többet látni »
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Új!!: Rukn ad-Daula és Fársz · Többet látni »
Gorgán
Gorgán (Gorgan, perzsa nyelven: گرگان) korábban Astrabad vagy Astarabad (استرآباد) Gulisztán tartomány fővárosa Iránban.
Új!!: Rukn ad-Daula és Gorgán · Többet látni »
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Új!!: Rukn ad-Daula és Hamadán · Többet látni »
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Új!!: Rukn ad-Daula és Horászán · Többet látni »
Imád ad-Daula
Imád ad-Daula (tudományos átiratban ʿImād ad-Dawla, arab betűkkel عماد الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Búja (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Būya, arab betűkkel أبو الحسن علي بن بوية; szül. 894/895 k. – Siráz, 949. november 11.) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának megalapozója, a fárszi emírség megszerzője volt.
Új!!: Rukn ad-Daula és Imád ad-Daula · Többet látni »
Iszfahán
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.
Új!!: Rukn ad-Daula és Iszfahán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Rukn ad-Daula és Iszlám · Többet látni »
Karadzs
Karadzs (perzsául: کرج) város Irán északi részén, az Alborz lábánál, Teherán központjától kb.
Új!!: Rukn ad-Daula és Karadzs · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Rukn ad-Daula és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Rukn ad-Daula és Mezopotámia · Többet látni »
Miszkavajh
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abu Ali Miszkavajh.
Új!!: Rukn ad-Daula és Miszkavajh · Többet látni »
Muajjid ad-Daula
Muajjid ad-Daula (tudományos átiratban Muʾayyid ad-Dawla, arab betűkkel مؤيد الدولة), eredeti nevén Abu Manszúr Búja (tudományos átiratban Abū Manṣūr Būya, arab betűkkel أبو منصور بوية; ? – Gorgán, 984 januárja) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Rukn ad-Daula és Muajjid ad-Daula · Többet látni »
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Új!!: Rukn ad-Daula és Számánidák · Többet látni »
Tabarisztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mázandarán tartomány Kategória:Középkori régiók.
Új!!: Rukn ad-Daula és Tabarisztán · Többet látni »
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Új!!: Rukn ad-Daula és Transzoxánia · Többet látni »
894
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 894 · Többet látni »
895
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 895 · Többet látni »
920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 920-as évek · Többet látni »
932
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 932 · Többet látni »
934
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 934 · Többet látni »
935
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 935 · Többet látni »
939
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 939 · Többet látni »
940
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 940 · Többet látni »
943
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 943 · Többet látni »
944
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 944 · Többet látni »
945
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 945 · Többet látni »
946
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 946 · Többet látni »
948
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 948 · Többet látni »
949
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 949 · Többet látni »
950
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 950 · Többet látni »
951
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 951 · Többet látni »
955
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 955 · Többet látni »
956
Kategória:10. század.
Új!!: Rukn ad-Daula és 956 · Többet látni »
967
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 967 · Többet látni »
968
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 968 · Többet látni »
971
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 971 · Többet látni »
972
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 972 · Többet látni »
975
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 975 · Többet látni »
976
Nincs leírás.
Új!!: Rukn ad-Daula és 976 · Többet látni »