Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860)

Index Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860)

A Budapesti Hírlap a kiegyezést megelőző időszak önkényuralmi rendszerében megjelent magyar nyelvű hivatalos napilap volt 1853 és 1860 között.

Tartalomjegyzék

  1. 25 kapcsolatok: Akadémiai Kiadó, Alexander Bach, Arcanum (adatbázis), Autokrácia, Az Osztrák–Magyar Monarchia címere, Bach-korszak, Bécs, Buzinkay Géza, Corvina Könyvkiadó, Falk Miksa, Helytartótanács, Kecskeméthy Aurél, Kiegyezés, Magyar Hírlap (napilap, 1849–1852), Magyar nyelv, Murányi Gábor, Napilap, Nádaskay Lajos, Pest (történelmi település), Pesti Napló, Sürgöny (folyóirat, 1860–1867), Szabolcsi Miklós, Szilágyi Ferenc (történész), Török János (közgazdász), Wiener Zeitung.

Akadémiai Kiadó

Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Akadémiai Kiadó

Alexander Bach

Báró Alexander von Bach (Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12.) osztrák politikus, ügyvéd.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Alexander Bach

Arcanum (adatbázis)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arcanum Digitális Tudománytár.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Arcanum (adatbázis)

Autokrácia

Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul, aminek a döntéseit nem korlátozzák külső jogi megkötések.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Autokrácia

Az Osztrák–Magyar Monarchia címere

website.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Az Osztrák–Magyar Monarchia címere

Bach-korszak

Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Bach-korszak

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Bécs

Buzinkay Géza

Buzinkay Géza (Budapest, 1941. június 21. –) magyar történész, az MTA doktora, professor emeritus.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Buzinkay Géza

Corvina Könyvkiadó

Corvina Könyvkiadó, teljes nevén Corvina Művészeti és Idegennyelvű Könyvkiadó Vállalat (1955. január 1. –), székhely: Budapest.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Corvina Könyvkiadó

Falk Miksa

Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet arany okleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Falk Miksa

Helytartótanács

A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Helytartótanács

Kecskeméthy Aurél

Kecskeméthy Aurél (Buda, 1827. április 27. – Budapest, 1877. április 19.) ügyvéd, újságíró.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Kecskeméthy Aurél

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Kiegyezés

Magyar Hírlap (napilap, 1849–1852)

A Magyar Hírlap (eredeti írásmód szerint rövid i-vel, Magyar Hirlap) 1849 és 1852 között magyar nyelvű napilapként jelent meg Budapesten.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Magyar Hírlap (napilap, 1849–1852)

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Magyar nyelv

Murányi Gábor

Murányi Gábor (Budapest, 1954. április 7. –) újságíró, történész.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Murányi Gábor

Napilap

A napilap (vagy régies, de még ma is használatos megnevezéssel: hírlap) napi aktualitású eseményeket közlő, legalább hetente négy alkalommal megjelenő újság.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Napilap

Nádaskay Lajos

Nádaskay Lajos (Külsőbőcs, 1816. október 30. – Pest, 1860. szeptember 15.) író, hírlapszerkesztő, Nádaskay Béla apja.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Nádaskay Lajos

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Pest (történelmi település)

Pesti Napló

A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Pesti Napló

Sürgöny (folyóirat, 1860–1867)

A Sürgöny az első Budapesti Hírlap (1853-1860) jogutódja volt, amely 1860.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Sürgöny (folyóirat, 1860–1867)

Szabolcsi Miklós

Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. – Budapest, 2000. szeptember 2.) állami díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja A szocializmus idejének nagy irodalomtörténész-triumvirátusából (Király István, Pándi Pál és Szabolcsi Miklós) ő volt az, aki József Attila-kutatóként tevékenykedett.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Szabolcsi Miklós

Szilágyi Ferenc (történész)

Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, tanár, újságíró, az MTA levelező tagja, Szilágyi Ferenc teológiai tanár fia, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Szilágyi Ferenc (történész)

Török János (közgazdász)

Emléktáblája Tapolcán Török János (Tapolca, 1807. június 6. – Budapest, 1874. február 9.) nemzetgazdász, publicista, főlevéltárnok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Török János (közgazdász)

Wiener Zeitung

A Wiener Zeitung a világ egyik legrégebbi még most is megjelenő napilapja.

Megnézni Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) és Wiener Zeitung