Tartalomjegyzék
65 kapcsolatok: Adony (település), Augusztus 23., Augusztus 29., Óbuda (történelmi település), Báthory Zsigmond, Belgrád, Bosznia, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1603), Budai pasák listája, Dunaföldvár, Erdélyi Fejedelemség, Esztergom, Felső-Magyarország, Giorgio Basta, Goroszlói csata, Győr, Gyulafehérvár, Habsburg Birodalom, Hermann Christoph von Russwurm, II. Ferdinánd magyar király, II. Gázi Giráj krími kán, II. Mátyás magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, Johann t’Serclaes Tilly, Kalocsa, Kassa, Kelenföld, Kolozsvár, Komárom, Lippa, Magyar Királyság, Margit-sziget, Maros, Nagykanizsa, Nádasdy Ferenc (hadvezér), November 9., Október 2., Oszmán Birodalom, Paks, Pápa (település), Pécs, Pest (történelmi település), Philippe-Emmanuel de Lorraine, Pogrányi Benedek, Pozsony, Rudolf magyar király, Sárvíz (folyó), Simontornya, Szarvas (település), ... Bővíteni index (15 több) »
Adony (település)
Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony) város Fejér vármegye Dunaújvárosi járásában.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Adony (település)
Augusztus 23.
Névnapok: Bence + Árven, Aszter, Fajsz, Farkas, Filip, Fülöp, Kurd, Minerva, Rózabella, Rózamari, Rózsa, Rózsi, Szidi, Szidónia, Teónia, Zágon, Zakeus, Zdenka, Zekő, Zsadány.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Augusztus 23.
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Augusztus 29.
Óbuda (történelmi település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óbuda (városrész).
Megnézni Buda ostroma (1602) és Óbuda (történelmi település)
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Báthory Zsigmond
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Belgrád
Bosznia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Bosznia
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Buda (történelmi település)
Buda ostroma (1603)
Buda 1603-as ostromára a tizenöt éves háború idején került sor.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Buda ostroma (1603)
Budai pasák listája
Abdi Abdurrahman, az utolsó budai pasa A budai pasák listája az 1541 és 1686 közt Budára a szultán által kinevezett pasák neveit és legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Budai pasák listája
Dunaföldvár
Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Dunaföldvár
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Buda ostroma (1602) és Erdélyi Fejedelemség
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Esztergom
Felső-Magyarország
Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Felső-Magyarország
Giorgio Basta
Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Giorgio Basta
Goroszlói csata
A goroszlói csata 1601.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Goroszlói csata
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Győr
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Gyulafehérvár
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Habsburg Birodalom
Hermann Christoph von Russwurm
Hermann Christoph von Russwurm vagy Hermann Christof von Rußworm gróf (Frauenbreitungen, Szász-Meiningeni Hercegség, 1565. augusztus – Prága, 1605. november 29.) szászországi születésű nemesember, német-római császári katonatiszt, tábornagy, császári titkos tanácsos, a tizenöt éves háború török elleni harcainak hadvezére, 1602–1605 között a magyarországi császári hadak fővezére.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Hermann Christoph von Russwurm
II. Ferdinánd magyar király
II.
Megnézni Buda ostroma (1602) és II. Ferdinánd magyar király
II. Gázi Giráj krími kán
II.
Megnézni Buda ostroma (1602) és II. Gázi Giráj krími kán
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Megnézni Buda ostroma (1602) és II. Mátyás magyar király
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Megnézni Buda ostroma (1602) és II. Mihály havasalföldi fejedelem
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Johann t’Serclaes Tilly
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Kalocsa
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Kassa
Kelenföld
Kelenföld Budapest egyik városrésze a XI. kerületben, Újbudán.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Kelenföld
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Kolozsvár
Komárom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Komárom (egyértelműsítő lap).
Megnézni Buda ostroma (1602) és Komárom
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Lippa
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Magyar Királyság
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Margit-sziget
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Maros
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Nagykanizsa
Nádasdy Ferenc (hadvezér)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy II.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Nádasdy Ferenc (hadvezér)
November 9.
Névnapok: Tivadar + Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron.
Megnézni Buda ostroma (1602) és November 9.
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Október 2.
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Oszmán Birodalom
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Paks
Pápa (település)
Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Pápa (település)
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Pécs
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Pest (történelmi település)
Philippe-Emmanuel de Lorraine
Philippe-Emmanuel de Lorraine (Nancy, 1558. szeptember 9. – Nürnberg, 1602. február 19.), Mercœur hercege (Duc de Mercœur), lotaringiai születésű hadvezér, a Francia Királyság, majd a Német-római Birodalom szolgálatában.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Philippe-Emmanuel de Lorraine
Pogrányi Benedek
Pogrányi Benedek (? – Végles, 1614. május 29.) törökverő vitéz.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Pogrányi Benedek
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Pozsony
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Rudolf magyar király
Sárvíz (folyó)
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Sárvíz (folyó)
Simontornya
Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Simontornya
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Szarvas (település)
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Száva
Székely Mózes erdélyi fejedelem
(Idősebb) siménfalvi Székely Mózes (Udvarhely, 1553 körül – Brassó, 1603. július 17.) erdélyi fejedelem.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Székely Mózes erdélyi fejedelem
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Székesfehérvár
Szentendrei-sziget
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Szentendrei-sziget
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Szolnok
Tövis (település)
Református templom A kolostor A tövisi pályaudvar A pályaudvar 1918 előtti képeslapon Tövis (népi ejtés szerint Teuș) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Tövis (település)
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Temesvár
Thurzó György (nádor)
Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 24.) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Thurzó György (nádor)
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Tizenöt éves háború
Tolna (Magyarország)
Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Tolna (Magyarország)
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Udvari Haditanács
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Várpalota
Víziváros (Budapest)
A Víziváros Budapest városrésze az I. és a II. kerületben.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Víziváros (Budapest)
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Megnézni Buda ostroma (1602) és Zimony
16. század
A 16.
Megnézni Buda ostroma (1602) és 16. század