Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Afrika, Alföldi anoa, Állatok, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, Család (rendszertan), Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eurázsia, Eutheria, Ferungulata, Fosszilis élőlény, Gerincesek, Gerinchúrosok, Házi vízibivaly, Hegyi anoa, Kafferbivaly, Kérődzők, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Mindorói bivaly, Miocén, Négylábúak, Nem (rendszertan), Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Pecora, Recens élőlény, Rend (rendszertan), Scrotifera, Syncerus, Szarvasmarha, Típusfaj, Tülkösszarvúak, Tulkok, Tulokformák, Vad vízibivaly, Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Bubalus és Afrika · Többet látni »
Alföldi anoa
Az alföldi anoa (Bubalus depressicornis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Alföldi anoa · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Bubalus és Állatok · Többet látni »
Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása.
Új!!: Bubalus és Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Bubalus és Család (rendszertan) · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Bubalus és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Bubalus és Emlősök · Többet látni »
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Új!!: Bubalus és Eurázsia · Többet látni »
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Új!!: Bubalus és Eutheria · Többet látni »
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Új!!: Bubalus és Ferungulata · Többet látni »
Fosszilis élőlény
Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.
Új!!: Bubalus és Fosszilis élőlény · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Bubalus és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Bubalus és Gerinchúrosok · Többet látni »
Házi vízibivaly
A házi vízibivaly (Bubalus bubalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Házi vízibivaly · Többet látni »
Hegyi anoa
A hegyi anoa (Bubalus quarlesi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Hegyi anoa · Többet látni »
Kafferbivaly
A kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Kafferbivaly · Többet látni »
Kérődzők
A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Bubalus és Kérődzők · Többet látni »
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Új!!: Bubalus és Laurasiatheria · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Bubalus és Méhlepényesek · Többet látni »
Mindorói bivaly
A mindorói bivaly vagy tamarao (Bubalus mindorensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Mindorói bivaly · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Bubalus és Miocén · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Bubalus és Négylábúak · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Bubalus és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Bubalus és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Új!!: Bubalus és Patások · Többet látni »
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Bubalus és Párosujjú patások · Többet látni »
Pecora
A Pecora az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Bubalus és Pecora · Többet látni »
Recens élőlény
Recensnek, azaz jelenkorinak nevezünk minden olyan taxont, amely a földtörténeti holocénben, vagyis nagyjából az elmúlt tízezer évben létezett, vagy napjainkban is létezik.
Új!!: Bubalus és Recens élőlény · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Bubalus és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Új!!: Bubalus és Scrotifera · Többet látni »
Syncerus
A Syncerus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Bubalus és Syncerus · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Szarvasmarha · Többet látni »
Típusfaj
A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.
Új!!: Bubalus és Típusfaj · Többet látni »
Tülkösszarvúak
A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Bubalus és Tülkösszarvúak · Többet látni »
Tulkok
A tulkok (Bovini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
Új!!: Bubalus és Tulkok · Többet látni »
Tulokformák
Nilgau antilop bika ''(Boselaphus tragocamelus)'', a ''Boselaphini'' nemzetség névadó faja Kafferbivaly bika ''(Syncerus caffer)'', a tulokformák egyik legnagyobbika Nagy kudu bika ''(Tragelaphus strepsiceros)'', a csavartszarvú antilopok talán legszebb képviselője A tulokformák (Bovinae) alcsaládja az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó alcsalád, amely viszonylag nagy testű fajokat tömörít.
Új!!: Bubalus és Tulokformák · Többet látni »
Vad vízibivaly
A vad vízibivaly (Bubalus arnee) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Bubalus és Vad vízibivaly · Többet látni »
Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe
A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (International Code of Zoological Nomenclature, ICZN) zoológiai szabályok gyűjteménye, amely egy alapvető célt szolgál: teljes egyetemességet és folyamatosságot biztosít az állatok taxonómiai megítélés szerinti elnevezéséhez.
Új!!: Bubalus és Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe · Többet látni »
