Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története, Adam Dragosavljević, Augusztus 12., Baranya vármegye, Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság, Beremendi Cementgyár, Beremendi-kristálybarlang, Bertalan Lajos, Carmeuse, Dobray György, Dráva, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Hegyi Sándor, História (folyóirat), Horvátország, Hunyadi-család, Karsztvíz, Kásád, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyarbóly, Magyarország, Magyarországi határátkelőhelyek listája, Manninger Gusztáv Adolf, Manninger Jenő (orvos), Mészkő (kőzet), Mezőváros, Nagyharsány, Nagyharsányi csata, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Petárda (település), Siklós, Siklósi járás, Szabad Demokraták Szövetsége, Szerbek, Versend, Villány, Ybl Miklós-díj, 1281, 15. század, 1687, 1700-as évek, 1769, 19. század, 1910-es évek, 1933, 5706-os mellékút (Magyarország), 5708-as mellékút (Magyarország).
A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története
A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története 1980-ban forgatott, 1983-ban bemutatott színes, két részes magyar vígjáték, amit Dobray György rendezett, Kristóf Attila novellájából.
Új!!: Beremend és A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története · Többet látni »
Adam Dragosavljević
Adam S. Dragosavljević (Beremend, 1800. március 1. – Valkóapáti, Szerém vármegye, 1862. június 28.) magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító.
Új!!: Beremend és Adam Dragosavljević · Többet látni »
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Új!!: Beremend és Augusztus 12. · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Beremend és Baranya vármegye · Többet látni »
Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (vagy Srpsko-mađarska republika Baranja-Baja) rövid életű, nyolc napig fennálló bábállam volt, amelyet 1921.
Új!!: Beremend és Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság · Többet látni »
Beremendi Cementgyár
A Beremendi Cementgyár egy működő cementgyár közel Magyarország legdélebbi pontjához, a Siklósi járásban.
Új!!: Beremend és Beremendi Cementgyár · Többet látni »
Beremendi-kristálybarlang
A Beremendi-kristálybarlang 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Beremend és Beremendi-kristálybarlang · Többet látni »
Bertalan Lajos
Bertalan Lajos (Beremend, 1838. június 30. – Budapest, 1901. július 30.) mérnök, az Országos Vízépítési Igazgatóság tiszai osztályának vezetője.
Új!!: Beremend és Bertalan Lajos · Többet látni »
Carmeuse
A Carmeuse egy belga mész és mészkőtermékeket gyártó cég.
Új!!: Beremend és Carmeuse · Többet látni »
Dobray György
Dobray György (Budapest, 1942. március 8. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró.
Új!!: Beremend és Dobray György · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Beremend és Dráva · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Beremend és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Hegyi Sándor
Hegyi Sándor (Dombóvár, 1932. április 3. – Beremend, 2009. április 28.) válogatott labdarúgó, hátvéd.
Új!!: Beremend és Hegyi Sándor · Többet látni »
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Új!!: Beremend és História (folyóirat) · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Beremend és Horvátország · Többet látni »
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
Új!!: Beremend és Hunyadi-család · Többet látni »
Karsztvíz
A Föld vízkészletének jelentős hányadát a karsztvíz adja A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el.
Új!!: Beremend és Karsztvíz · Többet látni »
Kásád
Kásád (korábban Kassád) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Beremend és Kásád · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Beremend és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Magyarbóly
Magyarbóly község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Beremend és Magyarbóly · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Beremend és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi határátkelőhelyek listája
A lezárt országhatárnál található közúti jelzőtáblák Magyarország és Románia között Ömbölynél Magyarország és a környező államok közötti közúti és vasúti határátkelőhelyek listája.
Új!!: Beremend és Magyarországi határátkelőhelyek listája · Többet látni »
Manninger Gusztáv Adolf
Manninger Gusztáv Adolf (Rácbóly, 1910. május 6. – Budapest, 1982. december 10.) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár.
Új!!: Beremend és Manninger Gusztáv Adolf · Többet látni »
Manninger Jenő (orvos)
Manninger Jenő (Rácbóly, 1918. október 30. – Budapest, 2008. október 3.) orvos, baleseti sebész, egyetemi tanár, Manninger Gusztáv Adolf (1910–1982) entomológus testvére, Manninger Jenő politikus nagybátyja.
Új!!: Beremend és Manninger Jenő (orvos) · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Beremend és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Beremend és Mezőváros · Többet látni »
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Beremend és Nagyharsány · Többet látni »
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Új!!: Beremend és Nagyharsányi csata · Többet látni »
Nagyközség (önkormányzati rendszer)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.
Új!!: Beremend és Nagyközség (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Petárda (település)
Petárda (régi magyar neve Peterd) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Beremend és Petárda (település) · Többet látni »
Siklós
Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.
Új!!: Beremend és Siklós · Többet látni »
Siklósi járás
A Siklósi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Beremend és Siklósi járás · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Beremend és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Beremend és Szerbek · Többet látni »
Versend
Versend község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Új!!: Beremend és Versend · Többet látni »
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Beremend és Villány · Többet látni »
Ybl Miklós-díj
A díj névadója Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat) az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésként.
Új!!: Beremend és Ybl Miklós-díj · Többet látni »
1281
Nincs leírás.
Új!!: Beremend és 1281 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Beremend és 15. század · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Beremend és 1687 · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Beremend és 1700-as évek · Többet látni »
1769
Nincs leírás.
Új!!: Beremend és 1769 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Beremend és 19. század · Többet látni »
1910-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Beremend és 1910-es évek · Többet látni »
1933
Nincs leírás.
Új!!: Beremend és 1933 · Többet látni »
5706-os mellékút (Magyarország)
Az 5706-os mellékút egy bő 8 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye dél-délkeleti részén; Magyarbólytól húzódik Beremendig.
Új!!: Beremend és 5706-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5708-as mellékút (Magyarország)
Az 5708-as mellékút egy bő 11 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye dél-délkeleti részén; Nagyharsánytól húzódik a beremendi határátkelőhelyig.
Új!!: Beremend és 5708-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
