Tartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Apafi család, Bályok, Bethlen család, Bihar vármegye, Csallóköz, Csepel-sziget, Csolnok, Dénesmonostora, Dorozsma nemzetség, Duna, Erdőhát (tájegység), III. Endre, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, Karácsonyi János, Kézai Simon, Lél, Mogyorósbánya, Pálmonostora, Sarkad, Szigetbecse, V. István magyar király, Zaránd vármegye, 12. század, 1200, 14. század, 15. század.
Apafi család
Az Apafiak címere Az Apafi család nevezetes erdélyi család.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Apafi család
Bályok
Bályok (románul Balc) falu Romániában, Bihar megyében.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Bályok
Bethlen család
A 12. században élt Lőrinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös őse.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Bethlen család
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Bihar vármegye
Csallóköz
A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Csallóköz
Csepel-sziget
A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Csepel-sziget
Csolnok
Csolnok község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Csolnok
Dénesmonostora
Dénesmonostora az egykori Zaránd vármegyében, a Fehér-Körös és a híres bortermő Makra hegy közötti területen állt egykor, aképpen, hogy a monostor maga még az Egri egyházmegyéhez, de a vele szemben, a Fehér-Körös jobbpartjára eső falu már a Váradi egyházmegyéhez tartozott.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Dénesmonostora
Dorozsma nemzetség
A Dorozsma (névváltozatai: Drusma, Drusina, Durusma) nemzetség a Szegedtől nyugatra eső, Dorozsma nevű településről veszi eredetét.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Dorozsma nemzetség
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Duna
Erdőhát (tájegység)
Erdőhát vagy Szatmári Erdőhát Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Tiszaháttal és Szamosháttal közrefogott területe, melynek keleti országhatár felőli részeit az itteni lakosság Túrhát és Palágyság néven nevezi, azonban mindkét mikrotájegység Erdőhát szerves részét képezi.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Erdőhát (tájegység)
III. Endre
#ÁTIRÁNYÍTÁS III. András magyar király.
Megnézni Becsegergely nemzetség és III. Endre
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni Becsegergely nemzetség és IV. Béla magyar király
IV. László magyar király
IV.
Megnézni Becsegergely nemzetség és IV. László magyar király
Karácsonyi János
Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Karácsonyi János
Kézai Simon
Kézai Simon (más néven Simon de Keza) a 13. századi Magyarország leghíresebb krónikása volt.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Kézai Simon
Lél
Lél vagy Lehel, más írásmód szerint Leel, Lelu, Lélö (? – Regensburg, 955) Árpád fejedelem leszármazottja, a kalandozó magyar hadak egyik vezére, aki Bulcsú vezérrel együtt vereséget szenvedett az augsburgi (lech mezei) csatában.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Lél
Mogyorósbánya
Mogyorósbánya (németül Moderesch) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Mogyorósbánya
Pálmonostora
Pálmonostora község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Pálmonostora
Sarkad
Sarkad város Békés vármegyében, a Sarkadi járás központja.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Sarkad
Szigetbecse
Szigetbecse (németül Wetsch) község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Szigetbecse
V. István magyar király
V.
Megnézni Becsegergely nemzetség és V. István magyar király
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Megnézni Becsegergely nemzetség és Zaránd vármegye
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Megnézni Becsegergely nemzetség és 12. század
1200
Eurázsia térképe 1200 körül a mongolok hadjáratai előtt.
Megnézni Becsegergely nemzetség és 1200
14. század
A 14.
Megnézni Becsegergely nemzetség és 14. század
15. század
A 15.
Megnézni Becsegergely nemzetség és 15. század