Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
28 kapcsolatok: Ali Tepeleni pasa, Babócsa, Baranya vármegye, Győr nemzetség, Kadarkút, Község, Magyarországi horvátok, Magyarországi németek, Második világháború, Mezőváros, Oszmán Birodalom, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Patapoklosi, Pálos rend, Pécs, Rátót nemzetség, Somogy vármegye, Szigetvár, Szigetvári járás, Szigetvári vár, Tatárjárás, Török hódoltság, Zsáktelepülés, 18. század, 19. század, 1950-es megyerendezés, 2010, 6607-es mellékút (Magyarország).
Ali Tepeleni pasa
Ali Tepeleni pasa vagy Ali pasa (albánul Ali Pashë Tepelena, törökül Tepedelenli Ali Paşa) (Tepedelen, 1741 – Janina, 1822. február 5.) albán nemzetiségű oszmán hadvezér, a maga idejében a Balkán-félsziget délnyugati szegletének korlátlan hatalmú ura.
Megnézni Basal és Ali Tepeleni pasa
Babócsa
Babócsa község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Megnézni Basal és Babócsa
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Megnézni Basal és Baranya vármegye
Győr nemzetség
A Győr nemzetség címere A Győr nemzetség (Geur-, Jeur) dunántúli nemzetség, ősének Győr fia Atha (Ottó) somogyi nádorispánt tartják, aki 1061-1068 között a Kaposvár melletti zselicszentjakabi apátságot alapította.
Megnézni Basal és Győr nemzetség
Kadarkút
Kadarkút város Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Megnézni Basal és Kadarkút
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Basal és Község
Magyarországi horvátok
Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.
Megnézni Basal és Magyarországi horvátok
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Megnézni Basal és Magyarországi németek
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Basal és Második világháború
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Megnézni Basal és Mezőváros
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Basal és Oszmán Birodalom
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
Megnézni Basal és Pannonhalmi Bencés Főapátság
Patapoklosi
Patapoklosi község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Basal és Patapoklosi
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Megnézni Basal és Pálos rend
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Basal és Pécs
Rátót nemzetség
A Rátót nemzetség címere A Rátót nemzetség (Rátold) ősei Kézai Simon és más krónikák szerint itáliai normann eredetűek voltak.
Megnézni Basal és Rátót nemzetség
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Megnézni Basal és Somogy vármegye
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Megnézni Basal és Szigetvár
Szigetvári járás
A Szigetvári járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Basal és Szigetvári járás
Szigetvári vár
A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.
Megnézni Basal és Szigetvári vár
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Megnézni Basal és Tatárjárás
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Basal és Török hódoltság
Zsáktelepülés
Zsáktelepülésnek (vagy gyakrabban zsákfalunak) nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.
Megnézni Basal és Zsáktelepülés
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Basal és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Basal és 19. század
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Megnézni Basal és 1950-es megyerendezés
2010
---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.
Megnézni Basal és 2010
6607-es mellékút (Magyarország)
A 6607-es számú mellékút egy közel huszonhét kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye és Somogy vármegye határvidékén, Szigetvárt kapcsolja össze Kadarkúttal, feltárva közben az útjába eső kisebb településeket is.
Megnézni Basal és 6607-es mellékút (Magyarország)