Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: Ady Endre, Alsókosály, Apáca (Brassó megye), Apáczai Csere János, Önéletrajz Erdélyben, Bolyai Tudományegyetem, Budapest, Dés, December 18., Drámaíró, Eisikovits Mihály Miksa, Első világháború, Erdélyi Szépmíves Céh, Expresszionizmus, Falu, Füst Milán, Gaál Gábor (író), Halmos László, Helikoni közösség, Illés Endre, Izsák József, Janovics Jenő, Július 29., Kantáta, Kassák Lajos, Kántor Lajos (irodalomtörténész), Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942), Kemény Zsigmond Társaság, Kiskőrös, Kiss Jenő (költő), Kolozsvár, Korvin Sándor, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Láng Gusztáv (irodalomkritikus), Magyar Nyelvőr, Magyarország, Második világháború, Méliusz József, Móricz Zsigmond, Mezőgazdaság, Négyfalu, Németh László (író), Népdal, Nyugat (folyóirat), Osvát Ernő, Pilisvörösvár, Pomogáts Béla, Ráckeve, Rácz Győző (filozófus), ..., Román nyelv, Sőni Pál, Szabó Zoltán (nyelvész), Szentimrei Jenő, Terényi Ede, Walt Whitman, Weöres Sándor, Zsil-völgyi magyar sajtó, 1893, 1976. Bővíteni index (10 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Bartalis János és Ady Endre · Többet látni »
Alsókosály
Alsókosály (románul Cășeiu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Bartalis János és Alsókosály · Többet látni »
Apáca (Brassó megye)
Apáca (románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist) falu Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Bartalis János és Apáca (Brassó megye) · Többet látni »
Apáczai Csere János
Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
Új!!: Bartalis János és Apáczai Csere János · Többet látni »
Önéletrajz Erdélyben
Önéletrajz(írás) Erdélyben – Az irodalomtörténészek általában az emlékirat műfajkategóriájában, illetve az életrajz egyik formájaként határozzák meg.
Új!!: Bartalis János és Önéletrajz Erdélyben · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Bartalis János és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bartalis János és Budapest · Többet látni »
Dés
Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (kiejtve: Dézs, románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Bartalis János és Dés · Többet látni »
December 18.
Névnapok: Auguszta + Dés, Dezsér, Dezsider, Dezső, Gracián, Graciána, Graciella, Haralda, Harmat, Harmatka, Karácson, Mária, Töhötöm, Zajzon.
Új!!: Bartalis János és December 18. · Többet látni »
Drámaíró
A drámaíró olyan író, aki drámai alkotásokat, jellemzően színpadi megvalósításra szánt műveket szerez.
Új!!: Bartalis János és Drámaíró · Többet látni »
Eisikovits Mihály Miksa
Eisikovits Mihály Miksa (névváltozat: Eisikovits Miksa; románul Mihai Max Eisikovits; Balázsfalva, 1908. október 8. – Kolozsvár, 1983. január 13.) magyar zeneszerző.
Új!!: Bartalis János és Eisikovits Mihály Miksa · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Bartalis János és Első világháború · Többet látni »
Erdélyi Szépmíves Céh
Az Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) erdélyi magyar könyvkiadó volt a két világháború között.
Új!!: Bartalis János és Erdélyi Szépmíves Céh · Többet látni »
Expresszionizmus
Az expresszionizmus fogalma: expresszívnek nevezünk minden olyan művészi megnyilvánulást, mely az alkotó szubjektív reflexióinak kifejezésére helyezi a hangsúlyt, expresszionizmusnak pedig azt a művészi irányt, mely a 20. század elejétől a polgári társadalom elleni tiltakozása jeléül céljának tekintette, hogy a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról képzett érzéseit, gondolatait fejezze ki, lehetőleg közvetlenül, minden fegyelmezően közbeiktatott megkötöttség nélkül.
Új!!: Bartalis János és Expresszionizmus · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Bartalis János és Falu · Többet látni »
Füst Milán
Füst Milán, Fürst (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője.
Új!!: Bartalis János és Füst Milán · Többet látni »
Gaál Gábor (író)
Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.
Új!!: Bartalis János és Gaál Gábor (író) · Többet látni »
Halmos László
Halmos László (Nagyvárad, 1909. november 10. – Győr, 1997. január 26.) magyar zeneszerző, karnagy.
Új!!: Bartalis János és Halmos László · Többet látni »
Helikoni közösség
A Helikoni közösség tizedik találkozója Helikoni közösség néven ismert az erdélyi magyar írók és költők szabad íróközössége, amelynek fóruma az 1926 és 1944 között évente egyszer Kemény János névre szóló meghívására összeülő marosvécsi találkozó volt.
Új!!: Bartalis János és Helikoni közösség · Többet látni »
Illés Endre
Illés Endre, 1928-ig Novotny Andor Dezső (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
Új!!: Bartalis János és Illés Endre · Többet látni »
Izsák József
Izsák József, Isák (Sepsiszentgyörgy, 1921. augusztus 1. – Marosvásárhely, 2004. június 23.) erdélyi magyar irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Izsák Balázs apja.
Új!!: Bartalis János és Izsák József · Többet látni »
Janovics Jenő
Janovics Jenő (Ungvár, 1872. december 8. – Kolozsvár, 1945. november 16.) magyar színész, rendező, színigazgató, forgatókönyvíró.
Új!!: Bartalis János és Janovics Jenő · Többet látni »
Július 29.
Névnapok: Flóra, Márta + Márti, Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Félix, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág.
Új!!: Bartalis János és Július 29. · Többet látni »
Kantáta
A kantáta zenekarral kísért énekszóló és kórus váltakozásából alakuló többszakaszos kompozíció.
Új!!: Bartalis János és Kantáta · Többet látni »
Kassák Lajos
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész.
Új!!: Bartalis János és Kassák Lajos · Többet látni »
Kántor Lajos (irodalomtörténész)
Kántor Lajos (írói álneve Köves László) (Kolozsvár, 1937. augusztus 7. – Kolozsvár, 2017. július 22.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő.
Új!!: Bartalis János és Kántor Lajos (irodalomtörténész) · Többet látni »
Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)
A Kelet Népe (1935–1942), önmeghatározása (alcíme) szerint, magyar „szépirodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat”.
Új!!: Bartalis János és Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942) · Többet látni »
Kemény Zsigmond Társaság
A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.
Új!!: Bartalis János és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »
Kiskőrös
Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Bartalis János és Kiskőrös · Többet látni »
Kiss Jenő (költő)
Kiss Jenő, álnevei: Krizbai Géza, Ipp Dániel (Mócs, 1912. szeptember 13. – Kolozsvár, 1995. december 16.) magyar költő, író, műfordító.
Új!!: Bartalis János és Kiss Jenő (költő) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Bartalis János és Kolozsvár · Többet látni »
Korvin Sándor
Korvin Sándor, családi nevén Kálmán Imre (Nagysomkút, 1912. december 24. – Kolozsvár, 1944. január 28.) romániai magyar költő, műfordító, kritikus, közíró.
Új!!: Bartalis János és Korvin Sándor · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Bartalis János és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kuncz Aladár
Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.
Új!!: Bartalis János és Kuncz Aladár · Többet látni »
Láng Gusztáv (irodalomkritikus)
Láng Gusztáv (Budapest, 1936. június 12.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Új!!: Bartalis János és Láng Gusztáv (irodalomkritikus) · Többet látni »
Magyar Nyelvőr
A Magyar Nyelvőr 1872.
Új!!: Bartalis János és Magyar Nyelvőr · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bartalis János és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bartalis János és Második világháború · Többet látni »
Méliusz József
Méliusz József (Temesvár, 1909. január 12. – Bukarest, 1995. december 5.) erdélyi író, költő, műfordító, Méliusz Anna férje.
Új!!: Bartalis János és Méliusz József · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Bartalis János és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Bartalis János és Mezőgazdaság · Többet látni »
Négyfalu
Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros város Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Bartalis János és Négyfalu · Többet látni »
Németh László (író)
Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanitó, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar Németh László (teljes nevén: Németh László Károly, Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas magyar orvos, író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Új!!: Bartalis János és Németh László (író) · Többet látni »
Népdal
Daloló orosz nők A népdal tágabb értelemben valamely énekelt dallammal szerves egységet alkotó, strofikus szerkezetű népköltészeti alkotás, szűkebb értelemben lírai folklórműfaj.
Új!!: Bartalis János és Népdal · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Bartalis János és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Osvát Ernő
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3. Osvát Ernő-emléktábla Budapesten Osvát Ernő, születési nevén Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író.
Új!!: Bartalis János és Osvát Ernő · Többet látni »
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Új!!: Bartalis János és Pilisvörösvár · Többet látni »
Pomogáts Béla
Pomogáts Béla (Budapest, 1934. október 22. – 2023. május 1.) Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.
Új!!: Bartalis János és Pomogáts Béla · Többet látni »
Ráckeve
Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.
Új!!: Bartalis János és Ráckeve · Többet látni »
Rácz Győző (filozófus)
Rácz Győző (Dés, 1935. január 4. – Kolozsvár, 1989. október 27.) erdélyi magyar filozófus, esszéíró, irodalomkritikus, szerkesztő.
Új!!: Bartalis János és Rácz Győző (filozófus) · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Bartalis János és Román nyelv · Többet látni »
Sőni Pál
Sőni Pál (Nagyvárad, 1917. január 21. – Kolozsvár, 1981. október 14.) erdélyi magyar író, kritikus, irodalomtörténész.
Új!!: Bartalis János és Sőni Pál · Többet látni »
Szabó Zoltán (nyelvész)
Szabó Zoltán (Hosszúaszó, 1927. február 18. – Kolozsvár, 2007. június 19.) romániai magyar nyelvész.
Új!!: Bartalis János és Szabó Zoltán (nyelvész) · Többet látni »
Szentimrei Jenő
Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté.
Új!!: Bartalis János és Szentimrei Jenő · Többet látni »
Terényi Ede
Terényi Ede, Eduard Terényi (Marosvásárhely, 1935. március 12. – Kolozsvár, 2020. november 26.) zeneszerző, zenetudós, egyetemi tanár.
Új!!: Bartalis János és Terényi Ede · Többet látni »
Walt Whitman
Walt Whitman (született: Walter Whitman; West Hills, Huntington Township, New York, 1819. május 31. – Camden, New Jersey, 1892. március 26.) amerikai költő.
Új!!: Bartalis János és Walt Whitman · Többet látni »
Weöres Sándor
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus.
Új!!: Bartalis János és Weöres Sándor · Többet látni »
Zsil-völgyi magyar sajtó
Zsil-völgyi magyar sajtó – Gyökerei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza, amikor Nagy Miklós 1887-ben Zsilvölgy címmel próbálja meg egy helyi lap alapköveit lerakni.
Új!!: Bartalis János és Zsil-völgyi magyar sajtó · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Bartalis János és 1893 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Bartalis János és 1976 · Többet látni »
