Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
58 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alakzat (retorika), Anyanyelv, Arisztotelész, Ógörög nyelv, Barbarolexis, Beszédhang, Dialektus, Egyeztetés (nyelvészet), Fonetika, Francia nyelv, Grammatika, Helyesírás, Hiba (nyelvészet), Humanizmus, Ige, Igeragozás, Indulatszó, Irodalom, Jókai Mór, Jövevényszó, Kölcsönzés (nyelvészet), Költészet, Középkor, Köznyelv, Latin nyelv, Magyar nyelv, Morfológia (nyelvészet), Német nyelv, Nemesség, Neologizmus, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvújítás, Nyelvtörténet, Nyelvváltozat, Olasz nyelv, Orosz nyelv, Petőfi Sándor, Próza, Reneszánsz, Retorika, Román nyelv, Stílus, Szathmári István, Szó, Szóképzés, Szótár, Szintaxis (nyelvészet), Szociolektus, ..., Sztenderd nyelvváltozat, Zsargon, 18. század, 19. század, 1998, 2002, 2009, 2010. Bővíteni index (8 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Barbarizmus és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alakzat (retorika)
A stíluserények elmélete egyidős a költészettel, az irodalommal, hiszen amióta csak léteznek olyan művészi produktumok, amelyeknek alapanyaga a nyelv, léteznek hibák és megvalósítandó elvárások.
Új!!: Barbarizmus és Alakzat (retorika) · Többet látni »
Anyanyelv
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Új!!: Barbarizmus és Anyanyelv · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Barbarizmus és Arisztotelész · Többet látni »
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Új!!: Barbarizmus és Ógörög nyelv · Többet látni »
Barbarolexis
A barbarolexis az idegen szavak helytelen átvételéből fakadó nyelvi, stilisztikai vétség.
Új!!: Barbarizmus és Barbarolexis · Többet látni »
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Új!!: Barbarizmus és Beszédhang · Többet látni »
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Új!!: Barbarizmus és Dialektus · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Barbarizmus és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Barbarizmus és Fonetika · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Barbarizmus és Francia nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Barbarizmus és Grammatika · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Barbarizmus és Helyesírás · Többet látni »
Hiba (nyelvészet)
A nyelvészetben a hiba terminus általában a nyelvhasználat valamelyik szabályától való eltérést nevez meg.
Új!!: Barbarizmus és Hiba (nyelvészet) · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Barbarizmus és Humanizmus · Többet látni »
Ige
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ige (nyelvészet).
Új!!: Barbarizmus és Ige · Többet látni »
Igeragozás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Általános és határozott igeragozás.
Új!!: Barbarizmus és Igeragozás · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Barbarizmus és Indulatszó · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Barbarizmus és Irodalom · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Barbarizmus és Jókai Mór · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Barbarizmus és Jövevényszó · Többet látni »
Kölcsönzés (nyelvészet)
A történeti-összehasonlító nyelvészetben, a kontaktusnyelvészetben és a szociolingvisztikában használt kölcsönzés terminus egy nyelvi elem bekerülését jelöli egyik idiómából (nyelvből, dialektusból) egy másikba.
Új!!: Barbarizmus és Kölcsönzés (nyelvészet) · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Barbarizmus és Költészet · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Barbarizmus és Középkor · Többet látni »
Köznyelv
A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze.
Új!!: Barbarizmus és Köznyelv · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Barbarizmus és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Barbarizmus és Magyar nyelv · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Barbarizmus és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Barbarizmus és Német nyelv · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Barbarizmus és Nemesség · Többet látni »
Neologizmus
A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.
Új!!: Barbarizmus és Neologizmus · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Barbarizmus és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Barbarizmus és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Új!!: Barbarizmus és Nyelvújítás · Többet látni »
Nyelvtörténet
A nyelv története nyelvi élettörténet, amely a múltat és a jelent egyaránt magába foglalja.
Új!!: Barbarizmus és Nyelvtörténet · Többet látni »
Nyelvváltozat
A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.
Új!!: Barbarizmus és Nyelvváltozat · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Barbarizmus és Olasz nyelv · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Barbarizmus és Orosz nyelv · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Barbarizmus és Petőfi Sándor · Többet látni »
Próza
A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.
Új!!: Barbarizmus és Próza · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Barbarizmus és Reneszánsz · Többet látni »
Retorika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.
Új!!: Barbarizmus és Retorika · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Barbarizmus és Román nyelv · Többet látni »
Stílus
A stílus görög eredetű szó, amely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte.
Új!!: Barbarizmus és Stílus · Többet látni »
Szathmári István
Szathmári István (Kisújszállás, 1925. február 20. – 2020. november 3.) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
Új!!: Barbarizmus és Szathmári István · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Barbarizmus és Szó · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Barbarizmus és Szóképzés · Többet látni »
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
Új!!: Barbarizmus és Szótár · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Barbarizmus és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Szociolektus
A szociolingvisztikában a szociolektus terminus olyan nyelvváltozatot nevez meg, amely nem területi, hanem egyéb kritérium szerint megállapított beszélők csoportjáé.
Új!!: Barbarizmus és Szociolektus · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Barbarizmus és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Zsargon
A szociolingvisztikában a zsargon (Dubois 2002, 435. o. A francia terminust átvette több nyelv nyelvészete, és nincs egység közöttük, de egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek között sem meghatározásának és jellemzésének tekintetében. Az egyetlen vonása, amely kapcsolatában mind egyetértenek az, hogy egy adott zsargont a beszélők egy bizonyos csoportja beszéli, és az ezen kívüliek nem értik. Gond az, hogy ugyanez jellemzi azt is, amit „argó”-nak, és azt is, amit „szleng”-nek neveznek, ezért a zsargon, az argó és a szleng terminusokat egyesek szinonimákként kezelik.
Új!!: Barbarizmus és Zsargon · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Barbarizmus és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Barbarizmus és 19. század · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Barbarizmus és 1998 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Barbarizmus és 2002 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Barbarizmus és 2009 · Többet látni »
2010
---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Barbarizmus és 2010 · Többet látni »
