Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Augusztus 1., Bolyai Tudományegyetem, Budapest, Bukarest, Debrecen, Dombi Erzsébet, Erdélyi magyar szótörténeti tár, Finnország, Gergely Jenő (matematikus), Kósa Ferenc (nyelvész), Kolozsvár, Korunk, Magyar nyelv, Magyar Nyelvjárások, Magyarok, Magyarország, Maksay Mária, ME Bölcsészettudományi Kar, Nagy Jenő (néprajzkutató), November 6., Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Nyelvművelés Erdélyben, Professor emeritus, Seres Zsófia, Szabó György (irodalomtörténész), Szabó T. Attila, Szász Lőrinc, Vámszer Márta, Vígh Károly (nyelvész), Zsemlyei János, 1932, 1990-es évek, 2019.
Apáczai Csere János Elméleti Líceum
A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum az 1919-ben alapított Felső Református Leánygimnázium utódintézménye, a Király utcában (Str. I.C.Brătianu) található, közel a Farkas utcai református templomhoz, a lelkészlakás egykori telkén épült.
Új!!: B. Gergely Piroska és Apáczai Csere János Elméleti Líceum · Többet látni »
Augusztus 1.
Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.
Új!!: B. Gergely Piroska és Augusztus 1. · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: B. Gergely Piroska és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: B. Gergely Piroska és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: B. Gergely Piroska és Bukarest · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: B. Gergely Piroska és Debrecen · Többet látni »
Dombi Erzsébet
Dombi Erzsébet, P. Dombi (Kolozsvár, 1942. március 16. –) magyar nyelvész, magyar irodalomtudós, tankönyvíró.
Új!!: B. Gergely Piroska és Dombi Erzsébet · Többet látni »
Erdélyi magyar szótörténeti tár
Az Erdélyi magyar szótörténeti tár a 16–19.
Új!!: B. Gergely Piroska és Erdélyi magyar szótörténeti tár · Többet látni »
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Új!!: B. Gergely Piroska és Finnország · Többet látni »
Gergely Jenő (matematikus)
Gergely Jenő (Kolozsvár, 1896. március 4. — Kolozsvár, 1974. május 15.) erdélyi magyar matematikus, egyetemi tanár, tankönyvíró, B. Gergely Piroska apja.
Új!!: B. Gergely Piroska és Gergely Jenő (matematikus) · Többet látni »
Kósa Ferenc (nyelvész)
Kósa Ferenc (Nagyszalonta, 1934. december 23. – Kolozsvár, 2014. december 3.) erdélyi magyar nyelvész.
Új!!: B. Gergely Piroska és Kósa Ferenc (nyelvész) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: B. Gergely Piroska és Kolozsvár · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: B. Gergely Piroska és Korunk · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: B. Gergely Piroska és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Nyelvjárások
Magyar Nyelvjárások a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének (ma Magyar Nyelvtudományi Intézetének) évkönyve.
Új!!: B. Gergely Piroska és Magyar Nyelvjárások · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: B. Gergely Piroska és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: B. Gergely Piroska és Magyarország · Többet látni »
Maksay Mária
Maksay Mária, Zs.
Új!!: B. Gergely Piroska és Maksay Mária · Többet látni »
ME Bölcsészettudományi Kar
#ÁTIRÁNYÍTÁS ME Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
Új!!: B. Gergely Piroska és ME Bölcsészettudományi Kar · Többet látni »
Nagy Jenő (néprajzkutató)
Nagy Jenő (Kolozsvár, 1916. július 17. – Kolozsvár, 1996. szeptember 12.) erdélyi magyar nyelvész, néprajzkutató.
Új!!: B. Gergely Piroska és Nagy Jenő (néprajzkutató) · Többet látni »
November 6.
Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.
Új!!: B. Gergely Piroska és November 6. · Többet látni »
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.
Új!!: B. Gergely Piroska és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »
Nyelvművelés Erdélyben
Nyelvművelés Erdélyben (1918–1989) A nyelvművelés a helyes magyarság, a szép magyar beszéd megőrzésére és fejlesztésére, az anyanyelvi műveltség emelésére irányuló mozgalom.
Új!!: B. Gergely Piroska és Nyelvművelés Erdélyben · Többet látni »
Professor emeritus
A professor emeritus vagy női oktató esetén professor emerita (ejtsd: professzor emeritusz) latin kifejezés a legtöbb országban nyugalomba vonult professzort jelent.
Új!!: B. Gergely Piroska és Professor emeritus · Többet látni »
Seres Zsófia
Seres Zsófia (Zilah, 1924. szeptember 5. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő.
Új!!: B. Gergely Piroska és Seres Zsófia · Többet látni »
Szabó György (irodalomtörténész)
Szabó György írói álneve Kiss György (Dicsőszentmárton, 1920. április 19. – Kolozsvár, 2011. május 10.) irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító.
Új!!: B. Gergely Piroska és Szabó György (irodalomtörténész) · Többet látni »
Szabó T. Attila
Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő nagyapja.
Új!!: B. Gergely Piroska és Szabó T. Attila · Többet látni »
Szász Lőrinc
Szász Lőrinc (Gyergyócsomafalva, 1935. augusztus 23. – Kolozsvár, 2016. július 8.) erdélyi magyar nyelvtudományi és szótáríró.
Új!!: B. Gergely Piroska és Szász Lőrinc · Többet látni »
Vámszer Márta
Vámszer Márta (Székelyudvarhely, 1927. január 18. – Kolozsvár, 2000. február 17.) nyelvész, magyar nyelv- és irodalomszakos tanár.
Új!!: B. Gergely Piroska és Vámszer Márta · Többet látni »
Vígh Károly (nyelvész)
Vígh Károly (Marosvásárhely, 1912. – Stockholm, 1990. október 15.) erdélyi magyar könyvtáros, nyelvész és műfordító.
Új!!: B. Gergely Piroska és Vígh Károly (nyelvész) · Többet látni »
Zsemlyei János
Zsemlyei János (Nagykároly, 1936. február 15. – Kolozsvár, 2003. június 5.), nyelvész, kutató, egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora.
Új!!: B. Gergely Piroska és Zsemlyei János · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: B. Gergely Piroska és 1932 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: B. Gergely Piroska és 1990-es évek · Többet látni »
2019
----.
Új!!: B. Gergely Piroska és 2019 · Többet látni »
