Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Abdul-Halim Szadulajev, Csecsenföld, Dzsohar Dudajev, Első csecsen háború, Február 12., Grúzia, Kazahsztán, Magyarország, Március 8., Második csecsen háború, Szeptember 21., Szovjetunió, Vilniusz, Zelimhan Jandarbijev, 1951, 1957, 1972, 1981, 1990, 1992, 1997, 2005.
Abdul-Halim Szadulajev
Abdul-Halim Szadulajev (csecsenül: Садулин Абусаламин кант Абдулхалим, oroszul: Абдул-Халим Саламович Сайдулаев; 1966. június 2. – 2006. június 17.) csecsen elnök.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Abdul-Halim Szadulajev · Többet látni »
Csecsenföld
A Csecsen Köztársaság (oroszul Чече́нская Респу́блика, csecsenül Нохчийн Республика), vagy röviden Csecsenföld (Icskéria) az Oroszországi Föderáció része, a Kaukázus északi részén.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Csecsenföld · Többet látni »
Dzsohar Dudajev
Dzsohar Dudajev csecsen elnök.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Dzsohar Dudajev · Többet látni »
Első csecsen háború
Az első csecsen háború (oroszul: Первая чеченская война) 1994 és 1996 között zajlott Oroszország és Csecsenföld között, melynek eredményeként Csecsenföld egy időre gyakorlatilag függetlenné vált Oroszországtól.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Első csecsen háború · Többet látni »
Február 12.
Névnapok: Lídia, Lívia + Álea, Bán, Erátó, Eulália, Lida, Lilla, Liviána, Livianna, Reginald.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Február 12. · Többet látni »
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Grúzia · Többet látni »
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Kazahsztán · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Magyarország · Többet látni »
Március 8.
Névnapok: Zoltán + Apol, Apolka, Apolló, Apollónia, Aracs, Arad, Aramisz, Beáta, Csolt, Filemon, János, Julián, Juliánusz, Júliusz, Kada, Szilvánusz, Zolta.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Március 8. · Többet látni »
Második csecsen háború
A második csecsen háború 1999.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Második csecsen háború · Többet látni »
Szeptember 21.
Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Szeptember 21. · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Szovjetunió · Többet látni »
Vilniusz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vilnius.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Vilniusz · Többet látni »
Zelimhan Jandarbijev
Zelimhan Jandarbijev (Vidriha, Kazahsztán, 1952. szeptember 12. – Doha, Katar 2004. február 13.) irodalmár, csecsen elnök 1996-1997 között.
Új!!: Aszlan Maszhadov és Zelimhan Jandarbijev · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1951 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1957 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1972 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1981 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1990 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1992 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 1997 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Aszlan Maszhadov és 2005 · Többet látni »
