Tartalomjegyzék
21 kapcsolatok: Asbóth János (mezőgazdász), Asbóth Lajos, Asbóth Sándor (katona), Újarad, Augsburg, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Cipszerek, Ferenc József-rend, Friedrich István, Gépipar, Georgikon, Keszthely, Május 23., Máriabesnyő, Miniszterelnök, Nemescsó, Nemeskér, Riga, Zürich, 1908.
Asbóth János (mezőgazdász)
Nemescsói Asbóth János (Nemescsó, 1768. december 13. – Zombor, 1823. június 19.) a keszthelyi Georgicon igazgatója.
Megnézni Asboth Emil és Asbóth János (mezőgazdász)
Asbóth Lajos
Nemescsói Asbóth Lajos (Keszthely, 1803. június 20. – Budapest, 1882. május 6.) honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a bécsi titkosrendőrség besúgója.
Megnézni Asboth Emil és Asbóth Lajos
Asbóth Sándor (katona)
Vasárnapi Újság, 1866) Asbóth Sándor (Keszthely, 1810. december 18. – Buenos Aires, 1868. január 21.) magyar mérnök, az 1848–49 évi szabadságharcban alezredes, az amerikai polgárháborúban az északiak dandártábornoka.
Megnézni Asboth Emil és Asbóth Sándor (katona)
Újarad
Újarad Arad déli részén fekvő egykor önálló település, ma Arad egyik városrésze.
Megnézni Asboth Emil és Újarad
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Megnézni Asboth Emil és Augsburg
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Asboth Emil és Budapest
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Megnézni Asboth Emil és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Cipszerek
A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.
Megnézni Asboth Emil és Cipszerek
Ferenc József-rend
A Ferenc József-rend (németül Franz-Joseph-Orden) Ferenc József császár és király által trónra lépésének első évfordulóján, 1849.
Megnézni Asboth Emil és Ferenc József-rend
Friedrich István
Friedrich István (Malacka, 1883. július 1. – Vác, 1951. november 25.) magyar miniszterelnök, labdarúgó-játékvezető, sportvezető, politikus, gépgyáros.
Megnézni Asboth Emil és Friedrich István
Gépipar
A gépipar a modern gyártásokat megalapozó igen fontos iparág.
Megnézni Asboth Emil és Gépipar
Georgikon
Gróf Festetics György, a Georgikon alapítója A Georgikon (régiesen Georgicon) a Festetics György gróf által alapított gazdasági tanintézet volt Keszthelyen; egyes épületeiben ma a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely működik, míg oktatási intézményként jogutódja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus.
Megnézni Asboth Emil és Georgikon
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Megnézni Asboth Emil és Keszthely
Május 23.
Névnapok: Dezső + Dés, Dézi, Dezsér, Dezsider, Norma, Röné, Viliam, Vilmos.
Megnézni Asboth Emil és Május 23.
Máriabesnyő
Máriabesnyő Gödöllő városrésze, Pest vármegyében, a Besnyői-patak völgyében.
Megnézni Asboth Emil és Máriabesnyő
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Megnézni Asboth Emil és Miniszterelnök
Nemescsó
Nemescsó (szlovénül és) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Megnézni Asboth Emil és Nemescsó
Nemeskér
Nemeskér (Altedlein) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Megnézni Asboth Emil és Nemeskér
Riga
Riga (kiejtés: Ríga) Lettország fővárosa.
Megnézni Asboth Emil és Riga
Zürich
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.
Megnézni Asboth Emil és Zürich
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Asboth Emil és 1908