14 kapcsolatok: Újbabiloni Birodalom, Augusztus 13., Augusztus 7., Ószövetség, Babilon királyainak listája, Bérósszosz, Biblia, Héber nyelv, II. Nabú-kudurri-uszur, Jójákin júdai király, Júda (állam), Kr. e. 560, Kr. e. 562, Nergal-sar-uszur.
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Amél-Marduk és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Augusztus 13.
Névnapok: Ipoly + Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.
Új!!: Amél-Marduk és Augusztus 13. · Többet látni »
Augusztus 7.
Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.
Új!!: Amél-Marduk és Augusztus 7. · Többet látni »
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Amél-Marduk és Ószövetség · Többet látni »
Babilon királyainak listája
Babilon ismert története sémi városállamként, amurrú dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig az i. e. 19-18.
Új!!: Amél-Marduk és Babilon királyainak listája · Többet látni »
Bérósszosz
Bérósszosz (akkádul *Bēl-rē'ûšu) A hellenisztikus korban (i. e. 340 körül – i. e. 280 után) alkotó kháldeus származású görög író.
Új!!: Amél-Marduk és Bérósszosz · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Amél-Marduk és Biblia · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Amél-Marduk és Héber nyelv · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: Amél-Marduk és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
Jójákin júdai király
Jójákin, más írásmóddal Jojachin,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 339.
Új!!: Amél-Marduk és Jójákin júdai király · Többet látni »
Júda (állam)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Júdea.
Új!!: Amél-Marduk és Júda (állam) · Többet látni »
Kr. e. 560
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 560.
Új!!: Amél-Marduk és Kr. e. 560 · Többet látni »
Kr. e. 562
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 562.
Új!!: Amél-Marduk és Kr. e. 562 · Többet látni »
Nergal-sar-uszur
Nergál-sar-uszur (görög: Neriglisszár, nevének jelentése: "Nergal oltalmazza a királyt", uralkodott Kr. e. 560 – Kr. e. 556) az Újbabiloni Birodalom királya volt.
Új!!: Amél-Marduk és Nergal-sar-uszur · Többet látni »