Tartalomjegyzék
26 kapcsolatok: Afrika, Állatok, Ázsia, Észak-Amerika, Család (rendszertan), Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eulipotyphla, Európa, Eutheria, Faj, Fosszilis élőlény, Franciák, Gerincesek, Gerinchúrosok, Johann Fischer von Waldheim, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Miocén, Négylábúak, Nem (rendszertan), Oligocén, Osztály (rendszertan), Rend (rendszertan), Sünfélék, Tüskés sünök.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Amphechinus és Afrika
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Amphechinus és Állatok
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Megnézni Amphechinus és Ázsia
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Megnézni Amphechinus és Észak-Amerika
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Amphechinus és Család (rendszertan)
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Megnézni Amphechinus és Elevenszülő emlősök
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Amphechinus és Emlősök
Eulipotyphla
Az Eulipotyphla az emlősök (Mammalia) osztályának és a Laurasiatheria öregrendjének egyik rendje.
Megnézni Amphechinus és Eulipotyphla
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Amphechinus és Európa
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Megnézni Amphechinus és Eutheria
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Amphechinus és Faj
Fosszilis élőlény
Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.
Megnézni Amphechinus és Fosszilis élőlény
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Megnézni Amphechinus és Franciák
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Amphechinus és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Amphechinus és Gerinchúrosok
Johann Fischer von Waldheim
Johann Gotthelf Fischer von Waldheim, oroszul: Grigorij Ivanovics Fiser fon Waldgejm (Григорий Иванович Фишер фон Вальдгейм) (Waldheim, 1771. október 13. – Moszkva, 1853. október 18.) német anatómus, entomológus és paleontológus.
Megnézni Amphechinus és Johann Fischer von Waldheim
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Megnézni Amphechinus és Laurasiatheria
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Megnézni Amphechinus és Méhlepényesek
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Megnézni Amphechinus és Miocén
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Amphechinus és Négylábúak
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Amphechinus és Nem (rendszertan)
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Megnézni Amphechinus és Oligocén
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Amphechinus és Osztály (rendszertan)
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Amphechinus és Rend (rendszertan)
Sünfélék
A sünfélék (Erinaceidae) az emlősök (Mammalia) osztályának és az Eulipotyphla rendjének egyik családja.
Megnézni Amphechinus és Sünfélék
Tüskés sünök
A tüskés sünök (Erinaceinae) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Amphechinus és Tüskés sünök