Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Alföld és Észak

Index Alföld és Észak

''Alföld és Észak'' országrész Országrészek (NUTS 1) Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.

91 kapcsolatok: Aggteleki Nemzeti Park, Alföld, Ózd, Észak-Alföld, Észak-Alföld turisztikai régió, Észak-Magyarország, Észak-Magyarország turisztikai régió, Északi-középhegység, Baja, Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye, Békéscsaba, Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park, Boldogkői vár, Bor (ital), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Budapest, Bugac, Csaroda, Csongrád-Csanád vármegye, Dél-Alföld, Dél-Alföld turisztikai régió, Dévaványa, Dövényi Zoltán, Debrecen, Diósgyőri vár, Duna, Eger, Füzéri vár, Gyógyvíz, Gyöngyös (település), Gyula (Magyarország), Gyula (város), Hajós, Hajdú-Bihar vármegye, Hajdúböszörmény, Harangláb (építmény), Hódmezővásárhely, Heves vármegye, Hollókő, Hollókői vár, Hortobágyi Nemzeti Park, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Jászberény, Kalocsa, Kardoskút, Kazincbarcika, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, ..., Kiskunhalas, Kunhalom, Lillafüred, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Magyarország turisztikai régiói, Marosi Sándor (geográfus), Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Mátra, Mezőhegyes, Miskolc, Néprajz, Nógrád vármegye, Nemzeti Történeti Emlékpark, NUTS:HU, Nyírbátor, Nyíregyháza, Nyírvidéki Kisvasút, Orosháza, Palócok, Pásztó, Pest vármegye, Salgótarján, Sárospatak, Somogyi Sándor (földrajztudós), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szarvas (település), Szécsény, Szeged, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szentes, Szerencs, Szolnok, Tanya, Tákos, Természet, Tisza-tó, Tisza-tó turisztikai régió, Tokaj, Virágkarnevál, 2023. Bővíteni index (41 több) »

Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre.

Új!!: Alföld és Észak és Aggteleki Nemzeti Park · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Alföld és Észak és Alföld · Többet látni »

Ózd

Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Új!!: Alföld és Észak és Ózd · Többet látni »

Észak-Alföld

Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.

Új!!: Alföld és Észak és Észak-Alföld · Többet látni »

Észak-Alföld turisztikai régió

Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

Új!!: Alföld és Észak és Észak-Alföld turisztikai régió · Többet látni »

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.

Új!!: Alföld és Észak és Észak-Magyarország · Többet látni »

Észak-Magyarország turisztikai régió

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Új!!: Alföld és Észak és Észak-Magyarország turisztikai régió · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Új!!: Alföld és Észak és Északi-középhegység · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Alföld és Észak és Baja · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Alföld és Észak és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Alföld és Észak és Békés vármegye · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Békéscsaba · Többet látni »

Bükk hegység

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bükk-vidék.

Új!!: Alföld és Észak és Bükk hegység · Többet látni »

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Új!!: Alföld és Észak és Bükki Nemzeti Park · Többet látni »

Boldogkői vár

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár.

Új!!: Alföld és Észak és Boldogkői vár · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.

Új!!: Alföld és Észak és Bor (ital) · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Alföld és Észak és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Alföld és Észak és Budapest · Többet látni »

Bugac

A bugaci puszta Rovásírásos tábla a falu szélén Bugac nagyközség Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.

Új!!: Alföld és Észak és Bugac · Többet látni »

Csaroda

Csaroda község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Új!!: Alföld és Észak és Csaroda · Többet látni »

Csongrád-Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.

Új!!: Alföld és Észak és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »

Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.

Új!!: Alföld és Észak és Dél-Alföld · Többet látni »

Dél-Alföld turisztikai régió

A Dél-Alföld turisztikai régió területe megegyezik a Dél-Alföld régióval.

Új!!: Alföld és Észak és Dél-Alföld turisztikai régió · Többet látni »

Dévaványa

Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.

Új!!: Alföld és Észak és Dévaványa · Többet látni »

Dövényi Zoltán

Dövényi Zoltán (Balatonboglár, 1948. november 30.) magyar geográfus, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Új!!: Alföld és Észak és Dövényi Zoltán · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Alföld és Észak és Debrecen · Többet látni »

Diósgyőri vár

A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.

Új!!: Alföld és Észak és Diósgyőri vár · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Alföld és Észak és Duna · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Eger · Többet látni »

Füzéri vár

A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Új!!: Alföld és Észak és Füzéri vár · Többet látni »

Gyógyvíz

Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket, borvizeket, termálvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra az adott ország rendelete alapján, melynek területén található, az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.

Új!!: Alföld és Észak és Gyógyvíz · Többet látni »

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Gyöngyös (település) · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Új!!: Alföld és Észak és Gyula (Magyarország) · Többet látni »

Gyula (város)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyula (Magyarország).

Új!!: Alföld és Észak és Gyula (város) · Többet látni »

Hajós

Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Alföld és Észak és Hajós · Többet látni »

Hajdú-Bihar vármegye

Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.

Új!!: Alföld és Észak és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »

Hajdúböszörmény

A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Hajdúböszörmény · Többet látni »

Harangláb (építmény)

A harangláb kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ.

Új!!: Alföld és Észak és Harangláb (építmény) · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Új!!: Alföld és Észak és Hódmezővásárhely · Többet látni »

Heves vármegye

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.

Új!!: Alföld és Észak és Heves vármegye · Többet látni »

Hollókő

Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Új!!: Alföld és Észak és Hollókő · Többet látni »

Hollókői vár

A hollókői vár a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított palóc település, Hollókő közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll.

Új!!: Alföld és Észak és Hollókői vár · Többet látni »

Hortobágyi Nemzeti Park

A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.

Új!!: Alföld és Észak és Hortobágyi Nemzeti Park · Többet látni »

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.

Új!!: Alföld és Észak és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »

Jászberény

Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.

Új!!: Alföld és Észak és Jászberény · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Új!!: Alföld és Észak és Kalocsa · Többet látni »

Kardoskút

Kardoskút község Békés vármegye Orosházi járásában.

Új!!: Alföld és Észak és Kardoskút · Többet látni »

Kazincbarcika

Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Új!!: Alföld és Észak és Kazincbarcika · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Kecskemét · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Új!!: Alföld és Észak és Kiskunfélegyháza · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Új!!: Alföld és Észak és Kiskunhalas · Többet látni »

Kunhalom

A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak.

Új!!: Alföld és Észak és Kunhalom · Többet látni »

Lillafüred

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.

Új!!: Alföld és Észak és Lillafüred · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Alföld és Észak és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Alföld és Észak és Magyarország · Többet látni »

Magyarország turisztikai régiói

400px Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek.

Új!!: Alföld és Észak és Magyarország turisztikai régiói · Többet látni »

Marosi Sándor (geográfus)

Marosi Sándor (Soltvadkert, 1929. május 16. – Szeged, 2009. július 5.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Alföld és Észak és Marosi Sándor (geográfus) · Többet látni »

Mártélyi Tájvédelmi Körzet

A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe 2 260 hektár.

Új!!: Alföld és Észak és Mártélyi Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Új!!: Alföld és Észak és Mátra · Többet látni »

Mezőhegyes

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Új!!: Alföld és Észak és Mezőhegyes · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Alföld és Észak és Miskolc · Többet látni »

Néprajz

A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.

Új!!: Alföld és Észak és Néprajz · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Új!!: Alföld és Észak és Nógrád vármegye · Többet látni »

Nemzeti Történeti Emlékpark

A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a ma Csongrád-Csanád vármegyei Ópusztaszer külterületén.

Új!!: Alföld és Észak és Nemzeti Történeti Emlékpark · Többet látni »

NUTS:HU

NUTS 1 – Országrészek NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Vármegyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek (a 2007-ig érvényes beosztás szerint) A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki, és amelyet hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzít.

Új!!: Alföld és Észak és NUTS:HU · Többet látni »

Nyírbátor

Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.

Új!!: Alföld és Észak és Nyírbátor · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Alföld és Észak és Nyíregyháza · Többet látni »

Nyírvidéki Kisvasút

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított keskenynyomtávú vasúti hálózat, amelynek két vonala a Rétköz térségéből mintegy húsz települést és tanyát köt össze Nyíregyházával.

Új!!: Alföld és Észak és Nyírvidéki Kisvasút · Többet látni »

Orosháza

Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.

Új!!: Alföld és Észak és Orosháza · Többet látni »

Palócok

A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.

Új!!: Alföld és Észak és Palócok · Többet látni »

Pásztó

Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Pásztó · Többet látni »

Pest vármegye

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Új!!: Alföld és Észak és Pest vármegye · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: Alföld és Észak és Salgótarján · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Sárospatak · Többet látni »

Somogyi Sándor (földrajztudós)

Somogyi Sándor (Kisújszállás, 1926. január 29. – 2015. március 15.) földrajztudós, a földrajztudomány doktora.

Új!!: Alföld és Észak és Somogyi Sándor (földrajztudós) · Többet látni »

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.

Új!!: Alföld és Észak és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Új!!: Alföld és Észak és Szarvas (település) · Többet látni »

Szécsény

Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.

Új!!: Alföld és Észak és Szécsény · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Alföld és Észak és Szeged · Többet látni »

Szegedi Szabadtéri Játékok

A Szegedi Szabadtéri Játékok Magyarország legnagyobb (4000 fő) befogadóképességű szabadtéri színháza, Közép-Európa egyik legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja.

Új!!: Alföld és Észak és Szegedi Szabadtéri Játékok · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Szentes · Többet látni »

Szerencs

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.

Új!!: Alföld és Észak és Szerencs · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Alföld és Észak és Szolnok · Többet látni »

Tanya

Napsugaras" tanya a vajdasági Csantavéren A tanya – a szó jelentéséből adódóan – a hagyományos pannon lakóépületet, szélesebb értelemben pedig a hozzá tartozó gazdaságot jelenti a birtokkal, földdel és gazdasági épületekkel (istállók, csűrök, karámok stb.). Az alföldi sík vidék lakói, nemzetiségtől való tekintet nélkül kialakították a tanya egységes típusát, amely építészeti szempontból a hagyományos alföldi lakóház legelterjedtebb fajtája.

Új!!: Alföld és Észak és Tanya · Többet látni »

Tákos

Tákos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban, mely református templomáról vált nemzetközi szinten is ismertté.

Új!!: Alföld és Észak és Tákos · Többet látni »

Természet

A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.

Új!!: Alföld és Észak és Természet · Többet látni »

Tisza-tó

A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.

Új!!: Alföld és Észak és Tisza-tó · Többet látni »

Tisza-tó turisztikai régió

A Tisza-tó látképe A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja.

Új!!: Alföld és Észak és Tisza-tó turisztikai régió · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: Alföld és Észak és Tokaj · Többet látni »

Virágkarnevál

#ÁTIRÁNYÍTÁS Debreceni Virágkarnevál.

Új!!: Alföld és Észak és Virágkarnevál · Többet látni »

2023

---- 2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy már nem tekinti vészhelyzetnek a Covid19-pandémiát.

Új!!: Alföld és Észak és 2023 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »