Tartalomjegyzék
19 kapcsolatok: Augusztus 12., Balázsfalva, Bécs, Borsaújfalu, Bucsony, Doboka vármegye, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Hátszeg, Június 18., Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Országgyűlés, Retteg, Román görögkatolikus egyház, Varga Katalin (mozgalmi vezető), 1816, 1861.
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Augusztus 12.
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Balázsfalva
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Bécs
Borsaújfalu
Borsaújfalu (románul Vultureni) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Borsaújfalu
Bucsony
Bucsony (románul Bucium) falu Romániában Fehér megyében, Bucsony község központja.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Bucsony
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Doboka vármegye
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Erdély
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Erdélyi országgyűlés
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Hátszeg
Június 18.
Névnapok: Arnold, Levente + Arnó, Arnót, Dezdemóna, Dolóresz, Doloróza, Efraim, Eliz, Eufémia, Evódia, Ilmár, Levéd, Levedi, Levendula, Márk, Markó, Márkó, Márkus, Sudár, Sudárka.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Június 18.
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Kolozsvár
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Marosvásárhely
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Nagyszeben
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Országgyűlés
Retteg
A református templom belső tere A községi malom az államosításkor, 1949-ben Retteg (románul Reteag, németül Retteneck, Rekendeck vagy Reckendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Retteg
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Román görögkatolikus egyház
Varga Katalin (mozgalmi vezető)
Varga Katalin (Halmágy, 1802. augusztus 22. – Halmágy, 1852 után) az erdélyi bányászmozgalom vezetője volt az 1840-es években.
Megnézni Alexandru Bohăţel és Varga Katalin (mozgalmi vezető)
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Megnézni Alexandru Bohăţel és 1816
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Megnézni Alexandru Bohăţel és 1861
Ismert mint Boheczel Sándor.