30 kapcsolatok: Augusztus 12., Balázsfalva, Bécs, Borsaújfalu, Bucsony, Doboka vármegye, Erdély, Erdélyi országgyűlés, Hátszeg, Június 18., Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Országgyűlés, Retteg, Román görögkatolikus egyház, Varga Katalin (mozgalmi vezető), 1816, 1840, 1847, 1848, 1849, 1860, 1861, 1863, 1864, 1867, 1873, 1876, 1897.
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Augusztus 12. · Többet látni »
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Balázsfalva · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Bécs · Többet látni »
Borsaújfalu
Borsaújfalu (románul Vultureni) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Borsaújfalu · Többet látni »
Bucsony
Bucsony (románul Bucium) falu Romániában Fehér megyében, Bucsony község központja.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Bucsony · Többet látni »
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Doboka vármegye · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Erdély · Többet látni »
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Erdélyi országgyűlés · Többet látni »
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Hátszeg · Többet látni »
Június 18.
Névnapok: Arnold, Levente + Arnó, Arnót, Dezdemóna, Dolóresz, Doloróza, Efraim, Eliz, Eufémia, Evódia, Ilmár, Levéd, Levedi, Levendula, Márk, Markó, Márkó, Márkus, Sudár, Sudárka.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Június 18. · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Kolozsvár · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Marosvásárhely · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Nagyszeben · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Országgyűlés · Többet látni »
Retteg
A református templom belső tere A községi malom az államosításkor, 1949-ben Retteg (románul Reteag, németül Retteneck, Rekendeck vagy Reckendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Retteg · Többet látni »
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Román görögkatolikus egyház · Többet látni »
Varga Katalin (mozgalmi vezető)
Varga Katalin (Halmágy, 1802. augusztus 22. – Halmágy, 1852 után) az erdélyi bányászmozgalom vezetője volt az 1840-es években.
Új!!: Alexandru Bohăţel és Varga Katalin (mozgalmi vezető) · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1816 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1840 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1848 · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1849 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1860 · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1861 · Többet látni »
1863
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1863 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1864 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1867 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1873 · Többet látni »
1876
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1876 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Alexandru Bohăţel és 1897 · Többet látni »