Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Alexamenosz-falfirka

Index Alexamenosz-falfirka

A palatinusi ókori graffito A grafitto vonalas rajza ''ALEXAMENOS SEBETE THEON'' Az Alexamenosz-falfirka vagy gúnyfeszület a palatinusi, római császári palotához csatlakozó, az udvari szolgafiúk tartózkodási helyéül szolgáló épületben talált, falra karcolt durva rajz és felirat (ma a Museo del Palatino őrzi).

Tartalomjegyzék

  1. 17 kapcsolatok: Anubisz, Caligula római császár, Gnoszticizmus, I. Constantinus római császár, Jézus, Karthágó, Latin nyelv, Oltáriszentség, Onolátria, Paedagogium, Palatinus, Quintus Septimius Florens Tertullianus, Róma, Széth, 1857, 3. század, 4. század.

  2. Palatinus

Anubisz

Anubisz (görögös névalak; eredeti egyiptomi neve Anpu, Inpu vagy Inepu) az ókori egyiptomi hitvilágban a halál, a mumifikálás és a balzsamozás istene.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Anubisz

Caligula római császár

Caligula (teljes nevén Caius Caesar Augustus Germanicus; rövid hivatalos nevén Caius Caesar; 12. augusztus 31. – 41. január 14.) a Római Birodalom császára 37-től 41-ig.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Caligula római császár

Gnoszticizmus

A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység ezoterikus alkalmazásait értjük.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Gnoszticizmus

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és I. Constantinus római császár

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Jézus

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Karthágó

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Latin nyelv

Oltáriszentség

Oltáriszentség eucharisztikus körmenetben Az oltáriszentség a keresztény eucharisztia alkalmával megszentelt kenyér (és időnként bor), amelyet szentségimádás vagy szentáldozás céljából az ún.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Oltáriszentség

Onolátria

Széth isten ábrázolása szamár formájában az Edfui Templomban feliratában (Egyiptom). Az onolátria (az ógörög ὄνος (ónosz, ’szamár’) és a λατρεία (latreía, ’imádat’) szóból képzett szóösszetétel) a szamár, illetve szamár alakkal megjelenített istenség vallásos tisztelete.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Onolátria

Paedagogium

Paedagogium e megnevezés több jelentéssel bír.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Paedagogium

Palatinus

A Palatinus a mai Róma egy városrésze, az ókori Róma hét dombjának egyike.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Palatinus

Quintus Septimius Florens Tertullianus

Quintus Septimius Florens Tertullianus, röviden csak Tertullianus (160 körül, Karthágó – 225 körül, Karthágó) latin patrisztikus gondolkodó, az apologéták egyike.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Quintus Septimius Florens Tertullianus

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Róma

Széth

Széth isten (neve előfordul Szet, Szetekh, Szetes, Sutekh, Szuti alakban is) az ókori egyiptomi vallásban a sivatag, a zűrzavar és a pusztítás istene.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és Széth

1857

Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és 1857

3. század

A 3.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és 3. század

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Megnézni Alexamenosz-falfirka és 4. század

Lásd még

Palatinus