Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Dąbrowa Górnicza, Dunaújváros, Kamjanszke, Kliment Jefremovics Vorosilov, Lengyelország, Luhanszk, Luhanszki terület, Magyarország, Párizsi kommün, Szovjetunió, Törökország, Ukrajna, Ukrán ábécé, 1895, 1931, 1932, 1957, 1961.
Dąbrowa Górnicza
Dąbrowa Górnicza – dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban.
Új!!: Alcsevszk és Dąbrowa Górnicza · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Alcsevszk és Dunaújváros · Többet látni »
Kamjanszke
Kamjanszke (ukránul: Кам'янське), 1936–2006 között ukrán nevén Dnyiprodzerzsinszk (Дніпродзержинськ), orosz nevén Dnyeprodzerzsinszk (Днепродзержинск) város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén.
Új!!: Alcsevszk és Kamjanszke · Többet látni »
Kliment Jefremovics Vorosilov
Kliment Jefremovics Vorosilov (oroszul: Климент Ефремович Ворошилов, Verhnyeje, 1881. február 4. – Moszkva, 1969. december 2.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, hadvezér, a Szovjetunió marsallja.
Új!!: Alcsevszk és Kliment Jefremovics Vorosilov · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Alcsevszk és Lengyelország · Többet látni »
Luhanszk
Luhanszk vagy Luganszk, 1935–1958, valamint 1970–1990 között: Vorosilovgrád város Ukrajnában, a főként orosz nyelvű Luhanszki terület székhelye.
Új!!: Alcsevszk és Luhanszk · Többet látni »
Luhanszki terület
A Luhanszki terület (ukránul Луганська область, (oroszul Луганская область) közigazgatási egység Ukrajna keleti részén. A terület közigazgatási központja Luhanszk, 2014 és 2022 között a területi közigazgatás székhelye a kelet-ukrajnai háború miatt ideiglenesen Szjevjerodoneck volt. A 2022-es ukrajnai orosz invázió során az orosz csapatok az egész területet elfoglalták és a Luganszki Népköztársaság elnevezésű szakadár államalakulathoz csatolták. Területe 26 684 km². Népessége: 2 167 802 fő (2018). auf World Gazetteer A 7. legnépesebb terület. A városi népesség aránya: 85,8%. 1939. január 10-én hozták létre. Nevezik még Luhanscsina, Ukrajna hajnala és Ukrajna keleti kapuja néven is. 1958-ig és 1970–1990 között a neve Vorosilovgradi terület volt, Kliment Jefremovics Vorosilov tiszteletére.
Új!!: Alcsevszk és Luhanszki terület · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Alcsevszk és Magyarország · Többet látni »
Párizsi kommün
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párizsi Kommün.
Új!!: Alcsevszk és Párizsi kommün · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Alcsevszk és Szovjetunió · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Alcsevszk és Törökország · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Alcsevszk és Ukrajna · Többet látni »
Ukrán ábécé
Az ukrán ábécé (ukránul Українська абетка) Ukrajna hivatalos nyelvének, az ukránnak az írására használatos.
Új!!: Alcsevszk és Ukrán ábécé · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Alcsevszk és 1895 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Alcsevszk és 1931 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Alcsevszk és 1932 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Alcsevszk és 1957 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Alcsevszk és 1961 · Többet látni »
