Tartalomjegyzék
106 kapcsolatok: A mezőgazdaság kialakulása, Adriai-tenger, Alakor, Albánia, Albánia a második világháborúban, Albánia az első világháborúban, Albánok, Amfora, Anatólia, Angolnafélék, Anyaistennő, Apollónia (Illíria), Az albánok eredete, Égei-tenger, Barç (Korça), Bányászat, Bronzkor, Burimas (Korça), Camillo Praschniker, Cardium-kerámia, Dór vándorlás, Drin, Duna, Epirusz (történeti régió), Európai őz, Fazekasság, Fejsze, Fier, Fonás, Gajtan, Gímszarvas, Goranxiai kovakőbánya, Házi kecske, Házi sertés, Háziasítás, Himara, Illír nyelv, Illírek, Jón-tenger, Juh, Kalapács (szerszám), Kanál, Kapa, Kés, Középső kőkorszak, Kőrézkor, Kolsh (Kukës), Konispol, Korça, Koszovó, ... Bővíteni index (56 több) »
A mezőgazdaság kialakulása
A mezőgazdaság kialakulása alatt a földművelés és állattenyésztés megkezdése értendő, mely kb.
Megnézni Albánia az őskorban és A mezőgazdaság kialakulása
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Megnézni Albánia az őskorban és Adriai-tenger
Alakor
Vad alakor Alakor Az alakor vagy egyszemű búza (Triticum monococcum) egy diploid faj, az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza.
Megnézni Albánia az őskorban és Alakor
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Megnézni Albánia az őskorban és Albánia
Albánia a második világháborúban
A második világháború előestéjén, 1938-ban Németország annektálta Ausztriát, 1939.
Megnézni Albánia az őskorban és Albánia a második világháborúban
Albánia az első világháborúban
Az első világháború kirobbanásával és a nagyhatalmak által kijelölt, 1914 márciusában trónra lépett uralkodó, Vilmos fejedelem elmenekülésével Albánia politikai anarchiába süllyedt.
Megnézni Albánia az őskorban és Albánia az első világháborúban
Albánok
Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.
Megnézni Albánia az őskorban és Albánok
Amfora
Kiállított amforák a bodrumi várban (Törökország) Az amfora (más átírásban: amphora) ókori görög, eredetileg magas, bő szájú, a nyakánál szűkebb, öblös, fülekkel ellátott cserépedény; főleg bor, olaj, búza vagy hal tárolására használták.
Megnézni Albánia az őskorban és Amfora
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Albánia az őskorban és Anatólia
Angolnafélék
Az angolnafélék (Anguillidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, azon belül az angolnaalakúak (Anguilliformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Albánia az őskorban és Angolnafélék
Anyaistennő
Az anyaistennő a legfőbb rangra emelkedett nőnemű istenség, aki a természet, az anyaság, a termékenység, a teremtés és pusztítás képviselője vagy megszemélyesítője.
Megnézni Albánia az őskorban és Anyaistennő
Apollónia (Illíria)
Apollónia (ógörög Aπολλωνία) az ókori Illíria déli részének egyik legjelentősebb, az.
Megnézni Albánia az őskorban és Apollónia (Illíria)
Az albánok eredete
Az albánok eredete, az albán nép etnogenezise hosszú ideje vita tárgya a nyelvészek és a történettudósok körében.
Megnézni Albánia az őskorban és Az albánok eredete
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Megnézni Albánia az őskorban és Égei-tenger
Barç (Korça)
Barç falu Albánia délkeleti részén, a Morava-hegység nyugati lábainál, Korça közvetlen északkeleti szomszédságában.
Megnézni Albánia az őskorban és Barç (Korça)
Bányászat
A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.
Megnézni Albánia az őskorban és Bányászat
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Megnézni Albánia az őskorban és Bronzkor
Burimas (Korça)
Burimas falu Albánia délkeleti részén, a Korçai-medence északkeleti peremén, a Thatë-hegység és a Morava-hegység közötti szorosban.
Megnézni Albánia az őskorban és Burimas (Korça)
Camillo Praschniker
Camillo Praschniker (Bécs, 1884. október 13. – Bécs, 1949. október 1.) osztrák régész, ókortudós.
Megnézni Albánia az őskorban és Camillo Praschniker
Cardium-kerámia
A Cardium-kerámia az újkőkori agyagművesség díszítő megoldása, amelynek során egy tömegesen előforduló tengeri kagylófaj, az ehető szívkagyló (Cerastoderma edule, korábbi tudományos nevén Cardium edulis) héját a még nedves agyagba nyomva dekorálták edényeiket.
Megnézni Albánia az őskorban és Cardium-kerámia
Dór vándorlás
A dór vándorlás annak a főleg régészeti úton megfigyelhető jelenségnek a neve, aminek során a görög sötét korban a korábbi mükénéi civilizáció központi és déli, valamint a minószi civilizáció területeit a későbbi dórokkal azonosítható nyelvi és tárgyi kultúra váltotta fel az i.
Megnézni Albánia az őskorban és Dór vándorlás
Drin
A Drin (szerbül és macedónul Дрим vagy Drim, görögül Δρίνος Ποταμός vagy egyszerűen Δριν, az ókorban Δριλων) folyó Albánia területén.
Megnézni Albánia az őskorban és Drin
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Albánia az őskorban és Duna
Epirusz (történeti régió)
Epirusz - egy földrajzi és történelmi régió Délkelet-Európában, amely a jelenlegi Görögország és Albánia között oszlik meg.
Megnézni Albánia az őskorban és Epirusz (történeti régió)
Európai őz
Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.
Megnézni Albánia az őskorban és Európai őz
Fazekasság
Edény korongozás (Kappadokia, Törökország) A fazekasság égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó ősi mesterség.
Megnézni Albánia az őskorban és Fazekasság
Fejsze
Fejsze A fejsze ék alakú hasító szerszám.
Megnézni Albánia az őskorban és Fejsze
Fier
Fier (aromán Fearica) város Albánia délnyugati részén, Vlora városától légvonalban 30 kilométerre észak–északkeletre, az Adriai-tenger partjától mintegy 15 kilométerre.
Megnézni Albánia az őskorban és Fier
Fonás
A fonás a fonal készítésének művelete, amelynek során rövid és vékony szálakból (szaknyelven: elemi szálakból) – ezek párhuzamossá rendezésével és összesodrásával – összefüggő, hosszú, nagyjából hengeres szalagot képeznek további feldolgozás céljára.
Megnézni Albánia az őskorban és Fonás
Gajtan
Gajtan falu Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 5, közúton 8 kilométerre délkeletre, 200–300 méteres dombok közötti patakvölgyben fekszik.
Megnézni Albánia az őskorban és Gajtan
Gímszarvas
A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Albánia az őskorban és Gímszarvas
Goranxiai kovakőbánya
A goranxiai kovakőbánya (albán miniera e strallit Goranxi) Dél-Albániában, a Drino völgyében, Gjirokastrától 8 kilométerre délkeletre feltárt, a középső kőkorszaktól az újkőkorig művelt kovakőbánya, amelynek mintegy háromezresre rúgó leletanyaga az őskori bányászat és kőeszköz-előállítás kiemelkedő jelentőségű régészeti helyszíne Albániában.
Megnézni Albánia az őskorban és Goranxiai kovakőbánya
Házi kecske
A házi kecske (Capra aegagrus hircus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó vadkecske (Capra aegagrus) egyik alfaja; bár egyes rendszerezők önálló fajnak tekintik Capra hircus név alatt.
Megnézni Albánia az őskorban és Házi kecske
Házi sertés
A házi sertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélék családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája.
Megnézni Albánia az őskorban és Házi sertés
Háziasítás
juhászkutya Domesztikált rovarfaj a házi méh A háziasítás vagy domesztikáció során egy vadon élő növény- vagy állatfaj egyes állományait mesterségesen szabályozott termesztésbe vagy tenyésztésbe vonják, és eközben mesterséges szelekcióval új fajtákat hoznak létre.
Megnézni Albánia az őskorban és Háziasítás
Himara
Himara kisváros Albánia délnyugati részén, az Albán-Riviérán, a Jón-tenger partján, Vlora megyében.
Megnézni Albánia az őskorban és Himara
Illír nyelv
Az illír nyelv az egykor a Balkán-félsziget nyugati részén élt, illírekként azonosított nép nyelve.
Megnézni Albánia az őskorban és Illír nyelv
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Megnézni Albánia az őskorban és Illírek
Jón-tenger
A Jón-tenger határai: sárga. hagyományos határ, narancsszín az Olasz Meteorológiai Szolgálat, piros a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet szerint A Jón-tenger (olaszul Mare Ionio; görögül Ιόνιο Πέλαγος / Jónio Pélagosz; albánul Deti Jon; latinul Mare Ionium) a Földközi-tenger peremtengere, az Adriai-tenger déli előtengere Olaszország (Szicília, Calabria, Salentói-félsziget) és Albánia délnyugati, illetve Görögország nyugati partjai között.
Megnézni Albánia az őskorban és Jón-tenger
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Megnézni Albánia az őskorban és Juh
Kalapács (szerszám)
Körmös kalapács A kalapács az a szerszám, melynek közvetve vagy közvetlenül ható ütéseivel más tárgy idomítását (kovácsolás) vagy valamely más tárgynak valamely harmadik tárgyba való behatolását (kalapálás) célozzuk.
Megnézni Albánia az őskorban és Kalapács (szerszám)
Kanál
Rozsdamentes acélból készült kanál A kanál (latinul cochlear, lingula), kalán: fémből, műanyagból, fából, csontból, porcelánból vagy üvegből készített folyadékmerítő eszköz, melyet a folyadék felvételére szolgáló homorú rész és az ennek tartására való nyél alkot.
Megnézni Albánia az őskorban és Kanál
Kapa
Kapáló ember A kapa a föld megművelésére szolgáló, különféle alakú eszköz, mely a vasból vagy acélból készült, tulajdonképi kapából és a nyélből áll.
Megnézni Albánia az őskorban és Kapa
Kés
A kés mindennapi használati eszköz, melynek két lehetséges alkalmazási területe a vágás és szúrás.
Megnézni Albánia az őskorban és Kés
Középső kőkorszak
A középső kőkorszak (átmeneti kőkorszak, mezolitikum) a régészek adta elnevezés a kőkorszak egy szakaszára, amely a földtörténet szempontjából a korai európai holocénnel esik egybe.
Megnézni Albánia az őskorban és Középső kőkorszak
Kőrézkor
A kőrézkor régészeti korszak, amely a újkőkorszak végétől a bronzkor kezdetéig tartott.
Megnézni Albánia az őskorban és Kőrézkor
Kolsh (Kukës)
Kolsh falu, egyúttal alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 6, közúton 12 kilométerre nyugati irányban, a Fekete-Drin és a Drin folyók bal partján.
Megnézni Albánia az őskorban és Kolsh (Kukës)
Konispol
Konispol (/ Koníszpoli) település Albánia délnyugati csücskében, a görög határ közelében, Saranda kerületben.
Megnézni Albánia az őskorban és Konispol
Korça
bélyegkép Korça (/Koritsza, aromunul Corita,, vagy) város Albánia délkeleti részén, a görög határ közelében, az azonos nevű Korça kerület székhelye.
Megnézni Albánia az őskorban és Korça
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Megnézni Albánia az őskorban és Koszovó
Krivodol
#ÁTIRÁNYÍTÁS Krivodol (egyértelműsítő lap).
Megnézni Albánia az őskorban és Krivodol
Kryegjata
Kryegjata vagy Kryegjata-völgy (albán Lugina e Kryegjatës) az ember legkorábbi ismert őskori települése a mai Albánia területén, a Vjosa adriai torkolatvidékén, amelynek legrégibb rétegei egy évvel ezelőtt, a paleolitikumban élt vadászó-gyűjtögető közösség tárgyi emlékeit őrzik.
Megnézni Albánia az őskorban és Kryegjata
Kukës
Kukës város Albánia északkeleti részén, Shkodra városától légvonalban 75 kilométerre keletre, a koszovói határ közelében, a Drin folyó völgyében felduzzasztott Fierzai-tó partján.
Megnézni Albánia az őskorban és Kukës
Kvarc
A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.
Megnézni Albánia az őskorban és Kvarc
Lencse (növénynemzetség)
A lencse (Lens) növénynemzetség a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának egyik nemzetsége, melybe többnyire egyéves lágyszárúak tartoznak.
Megnézni Albánia az őskorban és Lencse (növénynemzetség)
Maliq neolitikus települése
Maliq neolitikus települése (albánul vendbanimi neolitik i Maliqit) Délkelet-Albániában, a Korçai-medencében, közelebbről a 20.
Megnézni Albánia az őskorban és Maliq neolitikus települése
Malomkő
A malomkő vázlatos szerkezete. Az ábrán a felső (forgó) kő őrlőfelülete látható. A nyugvó (alsó) kövön hiányzik a hajtásra szolgáló kereszt alakú horony. Kőjárat vázlata (Britzer Müller Verein) 1-Meghajtó pálcás fogaskerék, 2.
Megnézni Albánia az őskorban és Malomkő
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Megnézni Albánia az őskorban és Mezőgazdaság
Mezei nyúl
Futó mezei nyúl 250px A mezei nyúl (Lepus europaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe, ezen belül a nyúlfélék (Leporidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Albánia az őskorban és Mezei nyúl
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Megnézni Albánia az őskorban és Montenegró
Muzafer Korkuti
Muzafer Korkuti (Fterra, 1936. május 17. –) albán régész, őskortörténész, a 20.
Megnézni Albánia az őskorban és Muzafer Korkuti
Növénytermesztés
Bangladesi rizsmunkás Gabonabetakarítás és cséplés a 14. századi Itáliában A növénytermesztés az állattenyésztés mellett a mezőgazdaság egyik fő területe.
Megnézni Albánia az őskorban és Növénytermesztés
Neandervölgyi ember
A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle.
Megnézni Albánia az őskorban és Neandervölgyi ember
Neolitikus forradalom
A neolitikus forradalom kifejezést elsőként az ausztrál régész, Vere Gordon Childe (1892-1957) használta a neolitikum időszakában a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérés magyarázatául.
Megnézni Albánia az őskorban és Neolitikus forradalom
Nopcsa Ferenc (paleontológus)
A báró felső-szilvási Nopcsa család címere Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben – 1913 körül Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. – Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező, majd rendes tagja (később erről lemondott).
Megnézni Albánia az őskorban és Nopcsa Ferenc (paleontológus)
Nyíl
Felső: modern célnyíl sárgaréz heggyel. Alul: középkori nyíl másolata kézzel vágott csíkozással, széles fejjel A nyíl vagy nyílvessző az íj lövedéke.
Megnézni Albánia az őskorban és Nyíl
Orikum
Orikum kisváros Albániában, a Vlorai-öböl déli partján, Vlora városától légvonalban 14 kilométerre délre, a Karaburun-hegységtől délkeletre fekvő Dukati-síkon.
Megnézni Albánia az őskorban és Orikum
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Albánia az őskorban és Osztrák–Magyar Monarchia
Pelaszgok
A pelaszgok jelenléte ókori történetírók alapján A pelaszgok (görög nyelven: Πελασγοί, átírva pelaszgoi) ókori nép volt, akik bár nem voltak ősei a görögöknek, időben megelőzték őket Trákia, Thesszália, Kréta, az Égei-tenger régiójában és az Adriai-tenger déli partvidékén.
Megnézni Albánia az őskorban és Pelaszgok
Pirro Marconi
Pirro Marconi (Verona, 1897. január 1. – Formia, 1938. április 30.) olasz régész, aki az ókori görög- és római kori klasszikus kultúrákat kutatta.
Megnézni Albánia az őskorban és Pirro Marconi
Pontyfélék
A pontyfélék (Cyprinidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Albánia az őskorban és Pontyfélék
Prizren
Prizren történelmi város Koszovó délnyugati részén.
Megnézni Albánia az őskorban és Prizren
Prrenjas
Prrenjas (gyakran Përrenjas) város és alközség Albánia délkeleti részén, a Shkumbin felső völgye és az Ohridi-tó közötti Domosdovai-fennsíkon, Elbasantól légvonalban 40, közúton 55 kilométerre délkelet–keleti irányban.
Megnézni Albánia az őskorban és Prrenjas
Puglia
Puglia, régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία) olaszországi régió, székhelye Bari.
Megnézni Albánia az őskorban és Puglia
Radiolarit
A radiolarit (vagy másik nemzetközileg elfogadott nevén lydit) olyan üledékes kőzet, ami a régi osztályozás szerint a szerves eredetű üledékek közé tartozik, a ma inkább használatos újabb besorolás szerint intrabazinális üledék, vagyis az üledékgyűjtő medencében keletkező, tovább nem szállítódó lerakódás.
Megnézni Albánia az őskorban és Radiolarit
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Megnézni Albánia az őskorban és Régészet
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Megnézni Albánia az őskorban és Réz
Róka
A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme.
Megnézni Albánia az őskorban és Róka
Rönkfa kerítés
A rönkfa kerítés, vagy cölöp kerítés fából készült kerítéstípus Európa északi országaiban, főleg vidéken.
Megnézni Albánia az őskorban és Rönkfa kerítés
Rhüton
Rhüton Rhüton vagy rhyton (görögül ῥυτόν) ivóedény (ivókürt), mely szarv alakú vagy a végén állatfej található.
Megnézni Albánia az őskorban és Rhüton
Rokka
Szent Erzsébet fonalat fon a szegények számára A rokka lábbal hajtott, kézi fonáshoz használt eszköz.
Megnézni Albánia az őskorban és Rokka
Shkodra
Shkodra látképe a Buna folyóval és a Shkodrai-tóval Shkodra (aromunul és, vagy Skadar,, régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében, az azonos nevű Shkodra kerület székhelye.
Megnézni Albánia az őskorban és Shkodra
Shkumbin
A Shkumbin (ókori latin nevén Genusus) Albánia ötödik leghosszabb, kelet–nyugati irányú folyója az ország középső részén.
Megnézni Albánia az őskorban és Shkumbin
Starčevo-kultúra
300px A Starčevo-kultúra említése a Körös (Criș) kultúrával együtt Körös (Criș)- Starčevo kultúraként is előfordul.
Megnézni Albánia az őskorban és Starčevo-kultúra
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Albánia az őskorban és Szarvasmarha
Szénizotópos kormeghatározás
A szénizotópos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására kb.
Megnézni Albánia az őskorban és Szénizotópos kormeghatározás
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Megnézni Albánia az őskorban és Sztyepp
Tű
A tű olyan eszköz, amellyel szöveteket és másféle szálas anyagokat közvetlenül v. közvetve összetűznek.
Megnézni Albánia az őskorban és Tű
Tönkebúza
A tönkebúza, más néven kétszemű búza (Triticum dicoccum) az egyik legősibb gabonaféle, melyet már éve termeszt az emberiség.
Megnézni Albánia az őskorban és Tönkebúza
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Megnézni Albánia az őskorban és Teknősök
Temetkezés
A temetkezés a szó tulajdonképpeni értelmében a halott földi maradványai egészben vagy részben való eltakarításának az a módja, amely e maradványok sírba rejtésével jár.
Megnézni Albánia az őskorban és Temetkezés
Terrakotta
Feltámasztott fej (Aufgestuetzter Kopf) Szelinski-Singer Anders szobrásznő alkotása (terrakotta, 1978) Hanuman terrakotta szobra (India) A terrakotta (az olasz terracotta, a. m. 'főtt föld' kifejezésből) tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.
Megnézni Albánia az őskorban és Terrakotta
Thatë-hegység
A Thatë-hegység (albán Mal i Thatë, a. m. ’Száraz-hegység’) földrajzi kistáj, hegység Albánia délkeleti, Macedónia délnyugati határán, az Ohridi- és a Preszpa-tó medencéi között.
Megnézni Albánia az őskorban és Thatë-hegység
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Megnézni Albánia az őskorban és Thesszália
Tirana
Tirana Albánia fővárosa, egyben az azonos nevű Tirana kerület székhelye.
Megnézni Albánia az őskorban és Tirana
Trákok
A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.
Megnézni Albánia az őskorban és Trákok
Trója
Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, amelynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.
Megnézni Albánia az őskorban és Trója
Vadászat és gyűjtögetés
A vadászat és gyűjtögetés az állatvilágból kiemelkedő, ősközösségben élő ember ősi életformája, a primitív társadalmak „gazdasági rendszere”, létalapja.
Megnézni Albánia az őskorban és Vadászat és gyűjtögetés
Vaddisznó
250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Albánia az őskorban és Vaddisznó
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Megnézni Albánia az őskorban és Vaskor
Veremház
A veremház vagy süllyesztett ház a népi építészetben olyan földbe ásott lakóépület, amelynek járószintjét a földfelszín alá süllyesztették.
Megnézni Albánia az őskorban és Veremház
Vinča–tordosi kultúra
Agyagszobor a vinčai leletekből A vinča–tordosi kultúra a Körös-kultúra második felében kezdett terjedni, részben annak területén, vitatott időbeliséggel.
Megnézni Albánia az őskorban és Vinča–tordosi kultúra
Vjosa
A Vjosa (görögül Αωος / Aóosz, Βωβούσα / Vovúsza, latinul Aous) Albánia harmadik leghosszabb, Görögországban eredő folyója az ország déli részén.
Megnézni Albánia az őskorban és Vjosa
Vladimir Georgiev
Vlagyimir Ivanov Georgiev (bolgár nyelven: Владимир Иванов Георгиев) - bolgár nyelvész és filológus.
Megnézni Albánia az őskorban és Vladimir Georgiev
Vlora
A Vlorai-öböl látképe Vlora (/Aulón, aromunul és,, régi magyar nevén Avlona vagy Valóna) város Albánia délnyugati részén, az Adriai-tenger partján, az azonos nevű Vlora kerület székhelye.
Megnézni Albánia az őskorban és Vlora
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Albánia az őskorban és 20. század