Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Acsala, Öt bölcsességbuddha, Bölcsességkirályok, Bhaisadzsjaguru, Bodhi, Buddhaság, Dharma (vallás), Gyémántbirodalom, Haragos istenségek, Japán nyelv, Kínai nyelv, Mahájána, Méhbirodalom, Megvilágosodás a buddhizmusban, Mongol nyelv, Pakisztán, Paleográfia, Singon buddhizmus, Szanszkrit nyelv, Szénizotópos kormeghatározás, Szútra, Tibet, Tibeti buddhizmus, Tibeti nyelv, Tiszta Föld buddhizmus, Vadzsrajána, Víz, 147.
Acsala
Acsala (Ācala vagy Achala esetleg Acalanātha, kínaiul 不動明王 Búdòng Míngwáng, japánul 不動明王 Fudó mjóó), tibetiül མི་གཡོ་བ, szanszkrit अचलनाथ) a vadzsrajána és a kelet-ázsiai buddhizmus egyik közismert alakja, a méhbirodalomi öt bölcsességkirály egyike. További elnevezései: Ācalanātha, Āryācalanātha, Ācala-vidyā-rāja és Caṇḍamahāroṣaṇa. A szanszkrit ācala kifejezés jelentése "mozdíthatatlan", valamint a bodhiszattvává váláshoz vezető tízlépcsős út nyolcadik fokát is acsalának hívják. Az Acsala magszótagja a sziddham írásban a "hāṃ". Acsala a káprázat megsemmisítője, minden gonosz legyőzője, a buddhizmus védelmezője. Megmozdíthatatlansága arra utal, hogy mozdulatlan tud lenni az érzéki kísértésekkel szemben. Az emberi vágy okozta káprázatot szimbolizálja a tűz is, ami abszolút nem hat rá így eltökélten és mozdulatlanul ül benne. Félelmetes megjelenésétől függetlenül az a feladata, hogy minden lényt támogasson, s Buddha tanításain keresztül vezesse őket az önfegyelemre. Védelmezőként tekintenek rá, aki segít a célok elérésében. Odaadásuk jeleként az Acsala iránt elkötelezett singon buddhista templomok gyakorta végeznek tűz rituálét. Aksobhja buddhát -kinek neve szintén "a mozdíthatatlan"- néha összekeverik Acsalával, pedig Acsala nem buddha, hanem a japán singon buddhista rend szerint egyike a Méhbirodalomban megtalálható Öt bölcsességkirálynak. A Japánban Fudó mjóóként ismert Acsala egyike a Tizenhárom buddhának. Fudó mjóó, a "Mozdíthatatlan Bölcsesség Király" a jamabusik védőszentje is. Általában egy kardot és egy lasszót fog a kezében, rongyokba öltöztetett, egyik foga felfele míg a másik lefele néz, és egy copfja is van (ami leginkább a bal vállára lóg); gyakorta az egyik szemét félig becsukva ábrázolják. Szobrait általában vízesés közelébe vagy barlangokba helyezik illetve hegyek közé rejtik.
Új!!: Aksobhja és Acsala · Többet látni »
Öt bölcsességbuddha
Az öt bölcsességbuddhát ábrázoló japán mandala Aksobhja bölcsességbuddhát ábrázoló 13. századi tangka (tibeti hímzett selyemfestmény). A háttérben az öt bölcsességbuddha képe ismétlődik A vadzsrajána buddhizmusban az öt bölcsességbuddha (kínaiul 金刚界五智如来 vagy 五方佛, japánul 五佛); öt bölcsességtathágata (kínaiul 五智如来 Wǔzhì Rúlái, japánul 五智如来 gocsi nyorai vagy 五大如来 godai nyorai); öt nagyszerű buddha; öt dhjáni buddha; öt dzsina (szanszkrit nyelven "győztes"t jelent) a történelmi Buddha öt jellemvonását hivatott ábrázolni; általános témája a vadzsrajána mandaláknak, s a Kúkai alapította japán singon buddhizmusban a meditáció és tisztelet elsődleges tárgyaként szolgál.
Új!!: Aksobhja és Öt bölcsességbuddha · Többet látni »
Bölcsességkirályok
Kundali bölcsességkirály A bölcsességkirályok (Szanszkrit विद्याराज vidyarāja (a tudás királya), kínaiul 明王 míngwáng (világos/fényes király), japánul 明王 mjóó) a vadzsrajána buddhizmusban harmadik szintű istenségek a buddhák és bodhiszattvák után.
Új!!: Aksobhja és Bölcsességkirályok · Többet látni »
Bhaisadzsjaguru
Bhaisadzsjaguru, avagy Bhaisadzsja-guru-vaidúrja-prabhá-rádzsa „Az orvostudomány királya mester és lapis lazuli fény”) a gyógyítás és az orvostudomány buddhája a mahájána buddhizmusban. Az általános elnevezése "Gyógyító Buddha", utalva arra, hogy ő az az orvos, aki meggyógyítja az érző lények szenvedéseit (dukkha) a tanításai által. A neve eredetileg rádzsa (király) volt, azonban Hszüan-cang fordításában megjelent a tathágata (Buddha) szó. fordítását a későbbi korok fordításai és szövegmagyarázatai is megőrizték. Bhaisadzsjaguru ábrázolása buddhaszerű, amelyet kiegészít egy orvosi kőedény. A Kelet védelmezőjének is tartják személyét, ám ilyenkor Aksobhja néven szerepel. Kivétel, amikor a Kója-hegyi Kongóbu-dzsi templom főképén Aksobhja helyett használták Bhaisadzsjagurut.
Új!!: Aksobhja és Bhaisadzsjaguru · Többet látni »
Bodhi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bódhi.
Új!!: Aksobhja és Bodhi · Többet látni »
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Új!!: Aksobhja és Buddhaság · Többet látni »
Dharma (vallás)
A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.
Új!!: Aksobhja és Dharma (vallás) · Többet látni »
Gyémántbirodalom
accessdate.
Új!!: Aksobhja és Gyémántbirodalom · Többet látni »
Haragos istenségek
A buddhizmusban a haragos istenségek megvilágosult lények, kik haragos formát öltöttek, hogy ilyen módon vezessék el az érzőlényeket a megvilágásodásig.
Új!!: Aksobhja és Haragos istenségek · Többet látni »
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Új!!: Aksobhja és Japán nyelv · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Aksobhja és Kínai nyelv · Többet látni »
Mahájána
A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána – a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.
Új!!: Aksobhja és Mahájána · Többet látni »
Méhbirodalom
buddha és bodhiszattva vesz körül (fentről az óramutató járásával megegyezően: Ratnaszambhava, Szamantabhadra, Szamkuszumitaradzsa, Manydzsuszrí, Amitábha, Avalokitesvara, Amoghasziddhi, Maitreja) A méhbirodalom (vagy mátrixbirodalom esetleg mátrixmandala; Szanszkrit garbhakosadhátu röviden garbhadhátu, japánul 胎蔵界 taizókai) egy metafizikai űr, mely az Öt bölcsességkirálynak ad otthont.
Új!!: Aksobhja és Méhbirodalom · Többet látni »
Megvilágosodás a buddhizmusban
A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.
Új!!: Aksobhja és Megvilágosodás a buddhizmusban · Többet látni »
Mongol nyelv
A mongol nyelv ((mongol helA hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.), klasszikus mongol betűkkel: 17px, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak.
Új!!: Aksobhja és Mongol nyelv · Többet látni »
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Új!!: Aksobhja és Pakisztán · Többet látni »
Paleográfia
Kódexlap kétszínű felirattal A paleográfia tudománya az írás történetével foglalkozó tudományág.
Új!!: Aksobhja és Paleográfia · Többet látni »
Singon buddhizmus
Mahávairocsana körül. A Singon buddhizmus (japánul 真言宗 Singon sú) az egyik legnépszerűbb buddhista irányzat Japánban, amely egyike a Vadzsrajána buddhizmus kevés túlélőjének.
Új!!: Aksobhja és Singon buddhizmus · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Aksobhja és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szénizotópos kormeghatározás
A szénizotópos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására kb.
Új!!: Aksobhja és Szénizotópos kormeghatározás · Többet látni »
Szútra
A szútra (szanszkrit: सूत्र, páli: szutta, magadhi prakrit: szúja) a hinduizmusban és a buddhizmusban manuálé vagy egyéb szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény.
Új!!: Aksobhja és Szútra · Többet látni »
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Új!!: Aksobhja és Tibet · Többet látni »
Tibeti buddhizmus
A tibeti buddhizmus vagy himalájai buddhizmus elsősorban Tibet és a Himalája bizonyos területeinek (Nepál, Bhután és India) buddhista vallásos tanaira és szervezeti jellemzőire vonatkozik.
Új!!: Aksobhja és Tibeti buddhizmus · Többet látni »
Tibeti nyelv
A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik.
Új!!: Aksobhja és Tibeti nyelv · Többet látni »
Tiszta Föld buddhizmus
Amitábha Buddha és segítői: Avalókitésvara (jobbra) és Mahászthámaprápta (balra) bodhiszattvák. A Tiszta Föld buddhizmus (kínai: 淨土宗, pinjin: Jìngtǔzōng; japán: 浄土仏教, dzsódo bukkjó; koreai: 정토종, csongthodzsong; vietnámi: Tịnh Độ Tông), más néven amidizmus a mahájána buddhizmus ága, a kelet-ázsiai buddhizmus egyik legnépszerűbb hagyománya, amely Amitábha Buddha kultuszára épül.
Új!!: Aksobhja és Tiszta Föld buddhizmus · Többet látni »
Vadzsrajána
A vadzsrajána buddhizmus (Dévanágari írással: वज्रयान; szanszkrit: mennykő- vagy gyémánt jármű,, ocsirt hölgön; más néven: tantrikus buddhizmus, tantrajána, mantrajána, titkos mantra vagy ezoterikus buddhizmus) a mahájána buddhizmus tantrikus változata, egy összetett és sokarcú, ezoterikus, buddhista gondolati és gyakorlati rendszer, amely néhány évszázad alatt alakult ki, sok következetlenséget és eltérő nézeteket tartalmaz.
Új!!: Aksobhja és Vadzsrajána · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Aksobhja és Víz · Többet látni »
147
Nincs leírás.
Új!!: Aksobhja és 147 · Többet látni »
