Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn
A saját Uniópédia a logójával és domainjével, 9,99 USD/hó-tól
Hozza létre a Uniópédia -t

Afrotragulus

Index Afrotragulus

Az Afrotragulus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kancsilfélék (Tragulidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Tartalomjegyzék

  1. 25 kapcsolatok: Állatok, Család (rendszertan), Dorcatherium, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Faj, Ferungulata, Fosszilis élőlény, Gerincesek, Gerinchúrosok, Kancsilfélék, Kérődzők, Kenya, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Miocén, Négylábúak, Nem (rendszertan), Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Rend (rendszertan), Scrotifera, Típusfaj.

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Megnézni Afrotragulus és Állatok

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Afrotragulus és Család (rendszertan)

Dorcatherium

A Dorcatherium az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kancsilfélék (Tragulidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Megnézni Afrotragulus és Dorcatherium

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Megnézni Afrotragulus és Elevenszülő emlősök

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Megnézni Afrotragulus és Emlősök

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Megnézni Afrotragulus és Eutheria

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Megnézni Afrotragulus és Faj

Ferungulata

A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.

Megnézni Afrotragulus és Ferungulata

Fosszilis élőlény

Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.

Megnézni Afrotragulus és Fosszilis élőlény

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Megnézni Afrotragulus és Gerincesek

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Megnézni Afrotragulus és Gerinchúrosok

Kancsilfélék

A kancsilfélék (Tragulidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Megnézni Afrotragulus és Kancsilfélék

Kérődzők

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

Megnézni Afrotragulus és Kérődzők

Kenya

Kenya vagy hivatalosan a Kenyai Köztársaság (szuahéli: Jamhuri ya Kenya) a kelet-afrikai magasföldön, az Egyenlítő mentén fekvő ország.

Megnézni Afrotragulus és Kenya

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Megnézni Afrotragulus és Laurasiatheria

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Megnézni Afrotragulus és Méhlepényesek

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Megnézni Afrotragulus és Miocén

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Megnézni Afrotragulus és Négylábúak

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Afrotragulus és Nem (rendszertan)

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Afrotragulus és Osztály (rendszertan)

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Megnézni Afrotragulus és Patások

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Megnézni Afrotragulus és Párosujjú patások

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Afrotragulus és Rend (rendszertan)

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Megnézni Afrotragulus és Scrotifera

Típusfaj

A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.

Megnézni Afrotragulus és Típusfaj