Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Łódź, Ábel a rengetegben (regény), Delfin könyvek, Jagelló Egyetem, Január 2., Kazimiera Iłłakowiczówna, Kolozsvár, Krakkó, Lengyel költők, írók listája, Lengyel nyelv, Lengyelek, Lengyelország, Lengyelország német megszállása a második világháborúban, Magyarország, Május 7., Második világháború, Mészáros István (műfordító), Mindszenty József, Népballada, Ortutay Gyula, Petőfi Sándor, Székely, Tamási Áron, Tátra (hegység), Varsó, Zakopane, 1918, 1939, 1942, 1943, 1945, 1950, 1985, 1988, 1992.
Łódź
Łódź (IPA:, jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt) népessége alapján Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a Łódźi vajdaság központja, a Łódźi főegyházmegye érseki székvárosa.
Új!!: Adam Bahdaj és Łódź · Többet látni »
Ábel a rengetegben (regény)
Az Ábel a rengetegben Tamási Áron 1932-ben megjelent regénye, az Ábel-trilógia első kötete.
Új!!: Adam Bahdaj és Ábel a rengetegben (regény) · Többet látni »
Delfin könyvek
A Delfin könyvek ifjúsági könyvsorozat 1964 és 1990 között jelent meg rendszeresen Magyarországon, a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában.
Új!!: Adam Bahdaj és Delfin könyvek · Többet látni »
Jagelló Egyetem
A Jagelló Egyetem (lengyelül: Uniwersytet Jagielloński) a lengyelországi Krakkó egyeteme.
Új!!: Adam Bahdaj és Jagelló Egyetem · Többet látni »
Január 2.
Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.
Új!!: Adam Bahdaj és Január 2. · Többet látni »
Kazimiera Iłłakowiczówna
Kazimiera Iłłakowiczówna (Vilnius, 1892. augusztus 6. – Poznań, 1983. február 16.) lengyel költő, író, dramaturg, műfordító.
Új!!: Adam Bahdaj és Kazimiera Iłłakowiczówna · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Adam Bahdaj és Kolozsvár · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Adam Bahdaj és Krakkó · Többet látni »
Lengyel költők, írók listája
Ez a lista a legismertebb lengyel írók, költők névsorát tartalmazza betűrendben, évszámmal ellátva.
Új!!: Adam Bahdaj és Lengyel költők, írók listája · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Adam Bahdaj és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Adam Bahdaj és Lengyelek · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Adam Bahdaj és Lengyelország · Többet látni »
Lengyelország német megszállása a második világháborúban
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyelországi hadjárat.
Új!!: Adam Bahdaj és Lengyelország német megszállása a második világháborúban · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Adam Bahdaj és Magyarország · Többet látni »
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Új!!: Adam Bahdaj és Május 7. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Adam Bahdaj és Második világháború · Többet látni »
Mészáros István (műfordító)
Mészáros István (Újpest, 1890. szeptember 29. – Miskolc, 1964. december 31.) József Attila-díjas magyar műfordító.
Új!!: Adam Bahdaj és Mészáros István (műfordító) · Többet látni »
Mindszenty József
Tiszteletreméltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros.
Új!!: Adam Bahdaj és Mindszenty József · Többet látni »
Népballada
A népballada fogalmának meghatározása sok nehézségbe ütközött, ezt az is mutatja, hogy az ebben a műfajban alkotó költők, tehát tudós alkotók is bizonytalanok.
Új!!: Adam Bahdaj és Népballada · Többet látni »
Ortutay Gyula
Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, politikus, az MTA tagja.
Új!!: Adam Bahdaj és Ortutay Gyula · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Adam Bahdaj és Petőfi Sándor · Többet látni »
Székely
#ÁTIRÁNYÍTÁS Székely (egyértelműsítő lap).
Új!!: Adam Bahdaj és Székely · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Adam Bahdaj és Tamási Áron · Többet látni »
Tátra (hegység)
A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.
Új!!: Adam Bahdaj és Tátra (hegység) · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Adam Bahdaj és Varsó · Többet látni »
Zakopane
Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa.
Új!!: Adam Bahdaj és Zakopane · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1918 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1939 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1942 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1943 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Adam Bahdaj és 1945 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1950 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1985 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1988 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Adam Bahdaj és 1992 · Többet látni »
