Tartalomjegyzék
160 kapcsolatok: A civilizáció kriptája, A Föld helye a Világegyetemben, A termodinamika második főtétele, A világegyetem története, Abszolút nulla fok, Afrika, Aldebaran, Alfa Centauri, Antares, Anyag (fizika), Arecibói üzenet, Asztrofizika, Augusztus 17., Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése, Ősrobbanás, Éghajlatváltozás, Barion, Barna törpe, Barnard-csillag, Belső mag, Betelgeuze, Bolygó, Csernobili atomerőmű-baleset, Csillag, Csillagkeletkezés, Csillagrendszer, Deneb, Deutérium, Eljegesedés, Entrópia, Erie-tó, Eurázsia, European Southern Observatory, Excentricitás (csillagászat), Fényév, Föld, Felezési idő, Fosszilis tüzelőanyagok, Foton korszak, Galaktikus év, Galaxismag, Gamma-kitörés, Gízai nagy piramis, Gömbhalmaz, Gergely-naptár, Glaciális, Globális felmelegedés, Grand Canyon, Gravitáció, Gyűrűsférgek, ... Bővíteni index (110 több) »
A civilizáció kriptája
A civilizáció kriptája egy hétköznapi tárgyakat tartalmazó légmentesen lezárt kamra az Oglethorpe Egyetem alagsorában, Atlantában, az USA Georgia államában.
Megnézni A távoli jövő idővonala és A civilizáció kriptája
A Föld helye a Világegyetemben
A távcső csillagászati alkalmazásáig a Ptolemaioszi geocentrikus világnézet uralkodott, amelyben a Föld volt a világmindenség középpontja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és A Föld helye a Világegyetemben
A termodinamika második főtétele
A természetben lejátszódó folyamatok többsége egy irányban zajlik le, fordított irányban maguktól nem mennek végbe (külső hatás egyes esetekben megfordíthatja a folyamatot).
Megnézni A távoli jövő idővonala és A termodinamika második főtétele
A világegyetem története
A világegyetem története vagy egyetemes történelem a világegyetem történetének fontos eseményeit mutatja be időrendben.
Megnézni A távoli jövő idővonala és A világegyetem története
Abszolút nulla fok
Az abszolút nulla fok 0 K (−273,15 °C) Az abszolút nulla fok a termodinamikai hőmérsékleti skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz entalpiája és entrópiája megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket 0-nak tekintjük.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Abszolút nulla fok
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Afrika
Aldebaran
Az Aldebaran (α Tauri, Alpha Tauri) a Bika csillagképben található, annak a főcsillaga - „a bika szeme”.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Aldebaran
Alfa Centauri
Az Alfa Centauri (α Centauri, Toliman, Rigel Kentauri) csillagrendszer a Kentaur csillagkép hármascsillaga; látszólagos fényessége felülmúlja a csillagkép csillagai összfényességét.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Alfa Centauri
Antares
Az Antares (α Scorpii) a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Antares
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Anyag (fizika)
Arecibói üzenet
Az arecibói üzenet grafikus reprezentációja – az emberiség első próbálkozása, hogy rádióhullámok használatával tudassa létezését idegen civilizációkkal. A színezés utólagos a könnyebb megértés érdekében.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Arecibói üzenet
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Asztrofizika
Augusztus 17.
Névnapok: Jácint + Aminta, Arika, Arikán, Emiliána, Ete, Hetény, Kármán.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Augusztus 17.
Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése
Egy animáció a két galaxis ütközéséről Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése egy várhatóan 4,5 milliárd év múlva megtörténő galaktikus ütközés a Lokális Galaxiscsoport két legnagyobb galaxisa, a Tejútrendszer (amiben található a Naprendszer és a Föld is) és az Androméda-galaxis között.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése
Ősrobbanás
Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Ősrobbanás
Éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás (más néven klímaváltozás) az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Éghajlatváltozás
Barion
A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Barion
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Barna törpe
Barnard-csillag
A Barnard-csillag A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Megnézni A távoli jövő idővonala és Barnard-csillag
Belső mag
A Föld öves felépítése A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú része.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Belső mag
Betelgeuze
fénygörbéje A Betelgeuze (kiejtve: betelgeuze Válas Péter: 2004. április 22. (Hozzáférés: 2016. január 18.)) vagy α Orionis 548 fényév távolságban lévő félszabályos változócsillag.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Betelgeuze
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Bolygó
Csernobili atomerőmű-baleset
Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű reaktora a baleset után A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Csernobili atomerőmű-baleset
Csillag
date.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Csillag
Csillagkeletkezés
A Hubble felvétele az S106 csillagképződési régióról A csillagkeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagközi gázfelhőkben, elsősorban a gravitáció összehúzó hatására csillagok jönnek létre.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Csillagkeletkezés
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Csillagrendszer
Deneb
A Deneb (Alfa Cyg, Alfa Cygni, α Cygni) a Hattyú csillagkép legfényesebb csillaga.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Deneb
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Deutérium
Eljegesedés
Eljegesedés (illusztráció) Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Eljegesedés
Entrópia
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Entrópia
Erie-tó
A Nagy-tavak, kiemelve az Erie-tó Az Erie-tó a világ tizedik legnagyobb felületű tava,.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Erie-tó
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Eurázsia
European Southern Observatory
#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai Déli Obszervatórium.
Megnézni A távoli jövő idővonala és European Southern Observatory
Excentricitás (csillagászat)
Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Excentricitás (csillagászat)
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Fényév
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Föld
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Felezési idő
Fosszilis tüzelőanyagok
Fosszilis tüzelőanyag szén kibocsátás, 1800-2004 A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Fosszilis tüzelőanyagok
Foton korszak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fotonkorszak.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Foton korszak
Galaktikus év
A galaktikus év (vagy kozmikus év) csillagászati kifejezés.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Galaktikus év
Galaxismag
A galaxismag a galaxisok középpontjában lévő, néhány fényév átmérőjű, 105-108 naptömeget tartalmazó, jól elkülönült, gyorsan forgó rész.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Galaxismag
Gamma-kitörés
Fantáziakép egy gamma-kitörésről A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol gamma-ray burst-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám).
Megnézni A távoli jövő idővonala és Gamma-kitörés
Gízai nagy piramis
A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet-Hufu, azaz Hufu horizontja vagy fényhegye) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Ḫwf.w,Az átírások Kákosy László - Ré fiai című munkájának 424-427.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Gízai nagy piramis
Gömbhalmaz
A Messier 3 jelű gömbhalmaz NGC 104) gömbhalmaz A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Gömbhalmaz
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Gergely-naptár
Glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A glaciális egy eljegesedési időszakon belüli hidegebb éghajlatú periódus.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Glaciális
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Globális felmelegedés
Grand Canyon
Grand Canyon látkép a ''Bright Angel'' ösvényről A Grand Canyon ("Nagy szurdok") a Colorado folyó által kivájt sokszínű, meredek völgyszurdok az Egyesült Államok Arizona államában.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Grand Canyon
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Gravitáció
Gyűrűsférgek
A gyűrűsférgek (Annelida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) egyik törzse.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Gyűrűsférgek
Hale–Bopp-üstökös
Az üstökös 1997 elején vált látványossá A Hale–Bopp-üstökös (hivatalos neve C/1995 O1) valószínűleg a 20. század legfényesebb és legjobban megfigyelt üstököse volt.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Hale–Bopp-üstökös
Hawking-sugárzás
A Hawking-sugárzás olyan megjósolt, de kísérlet vagy megfigyelés által még nem igazolt feketetest-sugárzás, amely a fekete lyukak eseményhorizontjának környezetében jön létre kvantummechanikai jelenségek miatt.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Hawking-sugárzás
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Hidrogén
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Himalája
Hiperóriás
Méret összehasonlítás a Nap és a VY Canis Majoris között, amely jelenleg az egyik legnagyobb ismert csillag. A hiperóriás (Luminozitás 0) olyan csillag, amely hatalmas tömeggel és fényerővel rendelkezik, élete során nagyon magas arányú tömegveszteséget szenved el.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Hiperóriás
Hipernóva
A hipernóva igen nagy tömegű csillag gravitációs összeomlása és az ebből következő, kivételesen nagy energiájú szupernóva a csillag élete végén.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Hipernóva
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Idő
Időkapszula
A Helium Monument időkapszulák, a négy oszlopban egy-egy időkapszula található. Az időkapszula egy olyan tartály, amelyben régi idők tárgyai találhatók, vagy információ régebbi időkből.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Időkapszula
Interglaciális
Az interglaciális (vagy ritkán jégkorszakköz) egy eljegesedési időszakon belüli melegebb éghajlatú periódus.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Interglaciális
Java (programozási nyelv)
A Java kabalafigurája, ''Duke'' A Java általános célú, objektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejlesztett a ’90-es évek elejétől kezdve egészen 2009-ig, amikor a céget felvásárolta az Oracle.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Java (programozási nyelv)
John Archibald Wheeler
John Archibald Wheeler (Jacksonville, Florida, 1911. július 9. – Hightstown, New Jersey, 2008. április 13.) kiemelkedő amerikai elméleti fizikus.
Megnézni A távoli jövő idővonala és John Archibald Wheeler
Kalifornia
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kalifornia
Külső mag
A Föld öves felépítése A külső mag a földmag mintegy 2100 km vastagságú külső öve, melyet a Gutenberg-Wiechert-felület (2900 km mélyen) választ el a földköpenytől és a Lehmann-felület (5000 km mélyen) választ el a belső magtól.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Külső mag
Kőzet
Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kőzet
KEO
A KEO műhold egy tervezett űrbeli időkapszula és műhold.
Megnézni A távoli jövő idővonala és KEO
Kihalás
A biológiában kihaláson, vagy idegen szóval extinkción egy rendszertani faj vagy más taxon létének megszűnését értjük, aminek következtében csökken a biológiai környezet változatossága.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kihalás
Kihalási esemény
A kihalási esemény vagy tömegkihalás nagyszámú faj rövid idő alatt bekövetkező kihalását jelenti.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kihalási esemény
Kompakt csillag
A csillagászatban a kompakt csillag (compact star) megnevezés (néha kompakt objektum (compact object)) a fehér törpék, neutroncsillagok, más egzotikus sűrűségű csillagok (exotic dense stars) és fekete lyukak közös osztályozására használatos.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kompakt csillag
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kozmológia
Kréta–tercier kihalási esemény
Egy kisbolygó-becsapódás művészi ábrázolása erózió feltárta a K-T határt A kréta–tercier kihalási esemény (röviden K-T esemény) 66 millió évvel ezelőtt következett be, a kréta és a tercier (harmadidőszak) határán.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kréta–tercier kihalási esemény
Kvadrillió
A kvadrillió a trillió milliószorosát jelenti: 1024.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kvadrillió
Kvintillió
A kvintillió más néven tíz a harmincadikon: 1030.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Kvintillió
Lakható övezet
A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Lakható övezet
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Lemeztektonika
Lokális Galaxiscsoport
A Lokális galaxiscsoport és a közeli galaxiscsoportok térbeli megjelenítése A Lokális galaxiscsoport (rövidítve LGCs), Lokális csoport vagy Lokális rendszer (régebbi nevén Lokális galaxishalmaz vagy Lokális halmaz) az a galaxishalmaz, amelybe a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis is tartozik.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Lokális Galaxiscsoport
Long Now Alapítvány
Az 1996-ban alapított Long Now Alapítvány célja, hogy egy hosszútávú, akár évezredeket is átfogó kulturális intézet alapja legyen.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Long Now Alapítvány
Los Angeles
Los Angeles (eredetileg: El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula, magyarul: „A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón”), röviden L. A., népesség szerint az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb agglomerációja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Los Angeles
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Mars (bolygó)
Május 28.
Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Május 28.
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Második világháború
Medián
A medián a statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti középérték: az az érték, amelytől mérve az elemek abszolút távolságainak összege minimális.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Medián
Messier 13
A Messier 13 (más néven M13 vagy NGC 6205) gömbhalmaz a Hercules csillagképben.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Messier 13
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Meteorit
Nagy Reccs
A Nagy Reccs (vagy Nagy Zutty); angolul: Big Crunch egy tudományos hipotézis, melynek három megközelítése van különböző alapokra építve.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Nagy Reccs
Nagy-hasadékvölgy
A Nagy-hasadékvölgy térképe A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Szír-Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Nagy-hasadékvölgy
Nagyon nagy tömegű fekete lyuk
Az NGC 7052 elliptikus galaxis középpontjában lévő, 300 millió naptömegű, nagyon nagy tömegű fekete lyuk és a körülötte lévő akkréciós korong a Hubble űrtávcső felvételén A nagyon nagy tömegű (szupernagy vagy szupermasszív) fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer és tízmilliárd naptömeg között van.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Nagyon nagy tömegű fekete lyuk
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Napfogyatkozás
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Naprendszer
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Naptömeg
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Megnézni A távoli jövő idővonala és NASA
Neil Armstrong
A Fehér Házban. Armstrong jobbról a második Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Neil Armstrong
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Neptunusz (bolygó)
Neutroncsillag
alt.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Neutroncsillag
New Horizons
A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg.
Megnézni A távoli jövő idővonala és New Horizons
Niagara-vízesés
A Niagara-vízesés hatalmas vízesésegyüttes a Niagara folyón Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán, elválasztva Ontario tartományt és New York államot.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Niagara-vízesés
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
Megnézni A távoli jövő idővonala és November 16.
NTFS
Az NTFS vagy New Technology File System (új technológiájú fájlrendszer) a Microsoft Windows NT és utódainak (Windows 2000, Windows XP, Windows 7 stb.) szabványos fájlrendszere.
Megnézni A távoli jövő idővonala és NTFS
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Nukleon
Nuklid
8O8-ra zoomolt nuklidtérkép, bomlásmódok szerint színezve A IUPAC „Arany Könyv” szerint a nuklid olyan atomfajta, melyet a tömegszáma, a rendszáma és a magjának energiaállapota határoz meg, feltéve, hogy az utóbbi közepes élettartama elég hosszú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Nuklid
Nyugalom bázis
Az Apollo–11 leszállóhelyének térképe A Nyugalom bázis (latinul: Statio Tranquilitatis) a Hold azon holdrajzi pontja, ahol 1969.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Nyugalom bázis
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Oort-felhő
Operációs rendszer
A CP/M az első tömegtermelésű operációs rendszerek között volt, 1974-től Operációs rendszernek (röviden OS az angol operating system alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például szövegszerkesztők, játékok stb.).
Megnézni A távoli jövő idővonala és Operációs rendszer
Orion csillagkép
Órión, a vadász Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Orion csillagkép
Oszakai kastélypark
Az oszakai kastélypark látképe nyugat felől Az oszakai kastélycsarnok és az oszakai üzleti park Szilvafakert Kisvasút Az városi közpark és történelmi helyszín Japánban, Oszaka Csúó-ku városrészében.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Oszakai kastélypark
Phobos
A Phobos a Mars nagyobbik holdja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Phobos
Physical Review Letters
A Physical Review Letters (angol rövidítéssel PRL) egy 1958-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Physical Review Letters
Pioneer-program
A Pioneer-program (magyarul: úttörő) egy amerikai űrszondás program, amelynek keretében vizsgálták a Holdat, a bolygóközi teret, a Napot, az óriásbolygókat és a Vénuszt.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Pioneer-program
Pioneer–10
Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Pioneer–10
Planck-korszak
A Planck skáláról elnevezett Planck-korszak az Univerzum történetének legkorábbi időszaka, nullától 10−43 másodpercig (egy Planck-idő), ami alatt mind a négy alapvető kölcsönhatás egyesítve volt, és nem léteztek az általunk ismert elemi részecskék.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Planck-korszak
Planck-tömeg
A Planck-tömeg a tömeg természetes egysége, jele: mP.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Planck-tömeg
Pleisztocén–holocén becsapódási esemény
Elképzelhető, hogy a mamutok kihalásában egy 1,5 km átmérőjű üstökös is szerepet játszott (a képen a Hale–Bopp-üstökös látható) A pleisztocén–holocén becsapódási esemény a róla szóló elméletek szerint egy üstökös robbanása miatt bekövetkezett a természetben kimutatható nagy jégolvadás és egyéb járulékos jelenségek magyarázata.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Pleisztocén–holocén becsapódási esemény
Plutónium
A plutónium 238-pogácsa saját fény kibocsájtására képes A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Plutónium
Precesszió
A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Precesszió
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Részecskefizika
Roche-határ
A Roche-határ, vagy más néven Roche-sugár egy csillag vagy bolygó gravitációs középpontjától mért kritikus távolság, amelyen belül a gravitáció által összetartott kísérőt az árapályerők keltette feszültségek feldarabolnak, mert azok túllépik a kísérő gravitációját.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Roche-határ
Ross 248
A Ross 248 (más néven HH Andromedae) egy vörös törpe az Andromeda csillagképben.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Ross 248
Rushmore-hegy
A szoborcsoport A 20. század eleji állapot A Rushmore-hegy az amerikai Dél-Dakota államban található.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Rushmore-hegy
San Francisco (Kalifornia)
San Francisco (ejtsd: /sæn frənsɪskoʊ/), hivatalosan San Francisco város és megye (összevont város-megye) a kaliforniai San Francisco Bay Area régió pénzügyi, kulturális és közlekedési központja, ahol ember él, de ebbe San Jose és Oakland is beleértendő.
Megnézni A távoli jövő idővonala és San Francisco (Kalifornia)
Sarkcsillag
A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Sarkcsillag
Sas csillagkép
A ''Sas csillagkép''(itt németül, ''Adler'' néven van feltüntetve) A Sas (latin: Aquila) egy csillagkép.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Sas csillagkép
Sötét energia
A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Sötét energia
Spitzbergák Nemzetközi Magbunker
A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker egy magtároló a norvégiai Spitzbergákon.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Spitzbergák Nemzetközi Magbunker
Super-Kamiokande
A Super-Kamiokande modellje A Super-Kamiokande neutrínóobszervatórium Japánban.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Super-Kamiokande
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szén-dioxid
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szíriusz
Szökőmásodperc
A szökőmásodperc egy egymásodperces időtartamú ugrás, aminek segítségével a rádió- és tévéállomások által terjesztett időt összhangba hozzák az átlagos csillagidővel.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szökőmásodperc
Szent András-törésvonal
A Szent András-törésvonal vagy Szent András-vetődés Észak-Amerika nyugati partvidékén húzódik mintegy 1300 kilométer hosszan.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szent András-törésvonal
Szeptember 13.
Névnapok: Kornél + Amadil, Amáta, Krizsán, Ludovika, Lujza, Mór, Móric, Polixénia.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szeptember 13.
Szeptember 14.
Névnapok: Roxána.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szeptember 14.
Szubdukció
A szubdukciós zóna metszete Szubdukcióról akkor beszélünk, amikor a viszonylag sűrű óceáni kőzetlemez kontinens peremének vagy másik óceáni kőzetlemeznek ütközve alábukik, és mélyen behatol a Föld köpenyébe.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szubdukció
Szuperkontinens
A geológiában a szuperkontinens a Föld legtöbb vagy összes kontinentális tömbjének vagy kratonjának (a szárazföldek embrionális ősei) egyesülése egységes, hatalmas szárazfölddé.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szuperkontinens
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szupernóva
Szupervulkán
Vulkánkitörési index (VEI) 7 VEI–8-as kitörés helyszíne A szupervulkán olyan tűzhányó, amely egy kitörés alkalmával képes több mint 1000 km³ anyagot kilövellni.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Szupervulkán
Tér (fizika)
Virgo Szuperklaszter – a galaxisklaszterek által kifeszített tér A tér a fizikában egy matematikai modell, az anyagi tárgyak kölcsönös helyzeteinek halmaza; az a 3 vagy több dimenziós viszonyítási rendszer, amelyben a testek és események viszonylagos helye és iránya megadható.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Tér (fizika)
Tengelyferdeség
A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Tengelyferdeség
Tenyésztőreaktor
A tenyésztőreaktor olyan atomreaktor, amely több nukleáris üzemanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Tenyésztőreaktor
Time (magazin)
A Time (ejtsd: tájm) egy New Yorkban kiadott amerikai heti hírmagazin és internetes híroldal.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Time (magazin)
Triton (hold)
A Triton a Naprendszer hetedik és a Neptunusz legnagyobb holdja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Triton (hold)
Tulane Egyetem
A Tulane Egyetem egy 1834-ben alapított egyetem és nonprofit magán-oktatási intézmény az Amerikai Egyesült Államokban New Orleansban.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Tulane Egyetem
Unix
A Unix (amely eredetileg UNIX védjeggyel jelent meg; magyaros kiejtése: juniksz) egy 1969-ben kifejlesztett operációs rendszer, amelyet az AT&T munkatársai dolgoztak ki a Bell Laboratoriesben.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Unix
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Urán
Urán-235
Az urán-235, jelöléssel 235U az urán egyik izotópja, a természetes uránban csak 0,72%-ban fordul elő, ezért a reaktorokban dúsított uránt használnak.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Urán-235
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Vákuum
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Vénusz
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Vörös óriás
Vörös-tenger
Homokvihar a Vörös-tenger fölött A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Vörös-tenger
Vega (csillag)
A Vega mérete (balra) a Naphoz viszonyítva. A csillag alakja a gyors forgás miatt lapult A Vega (α Lyrae) a Lant csillagkép, egyben a nyári csillagképek legfényesebb csillaga az északi féltekéről nézve.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Vega (csillag)
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Világűr
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Voyager-program
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Voyager–1
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Voyager–2
VY Canis Majoris
A VY Canis Majoris (VY CMa) az egyik legnagyobb csillag, de közel sem a legfényesebb: szabad szemmel fényszennyezés-mentes helyen is csak sejthető, megfigyeléséhez távcsőre van szükség.
Megnézni A távoli jövő idővonala és VY Canis Majoris
Westinghouse időkapszulák
A két időkapszula másolata az 1964-es világkiállításon A Westinghouse időkapszulák a Westinghouse Electric Company által készített időkapszulák.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Westinghouse időkapszulák
Windows
A Microsoft Windows a Microsoft Corporation gyártotta operációs rendszerek, illetve az ezekbe épített többfeladatos grafikus felhasználói felületek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Windows
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Wolf–Rayet-csillag
WR 104
A WR 104 egy Wolf–Rayet típusú csillag, amit 1998-ban fedeztek fel.
Megnézni A távoli jövő idővonala és WR 104
Zsiráf csillagkép
A Zsiráf csillagkép A Zsiráf (latin: Camelopardalis) egy csillagkép, közel az Északi Pólushoz.
Megnézni A távoli jövő idővonala és Zsiráf csillagkép
30 km-es zóna
A zóna egyik bejárata, Dityatki, 2007 Veszélyzóna! Áthaladást tiltó tábla a zóna határánhttps://www.chornobyl.com.ua/ Chernobyl - Припять ЧАЭС Походы в Чернобыльскую зону, chornobyl.com.ua ru A 30 km-es zóna a neve annak az Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúló, a csernobili atomerőmű-baleset után kitelepített területnek, melyet a katasztrófa utáni radioaktív kihullás (radioactive fallout) a legnagyobb mértékben szennyezett.
Megnézni A távoli jövő idővonala és 30 km-es zóna
5D-s adattárolás
Az 5D-s adattárolás a digitális adatok újszerű, az ultragyors lézerírásra alapozott egyedülálló technológiával létrehozott rögzítési eljárása.
Megnézni A távoli jövő idővonala és 5D-s adattárolás
64 bites architektúra
Ez a szócikk a számítógép-architektúráról szól.
Megnézni A távoli jövő idővonala és 64 bites architektúra