Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Aranymetszés, Bakócz Tamás, Bakócz-kápolna, Balassi Bálint, Barkóczy Ferenc (érsek), Barokk, Bazilika, December 16., Demeter (esztergomi érsek), Duna, Esztergom, Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái, Esztergom története, Esztergomi bazilika, Esztergomi Főkáptalan Levéltára, Esztergomi vár, Gótika, Horváth István, I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Mátyás magyar király, II. Rákóczi Ferenc, III. Béla magyar király, III. István magyar király, III. János lengyel király, Istvánffy Miklós, Kanizsai János, Kálti Márk, Képes krónika, Klasszicizmus, Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, Magyarország, Marosi Ernő, Martyrius, Nagyboldogasszony, Nagyszombat (település), Oszmán Birodalom, Párkányi csata, Porta Speciosa, Reneszánsz, Romanika, Rudnay Sándor, Spanyolok, Szécsi Dénes, Szent Adalbert, Szent István (vértanú), Szent Korona, Szenttamás (Esztergom), Tamás esztergomi érsek, ..., Tatárjárás, Telegdi Csanád, Torma István (régész), Víziváros (Esztergom), Vencel magyar király, Vitéz János, Zolnay László, 12. század, 1256, 1543, 1594, 1595, 1605, 1706. Bővíteni index (14 több) »
Aranymetszés
Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Aranymetszés · Többet látni »
Bakócz Tamás
Bakócz Tamás bíboros arcképe (korabeli emlékérem) Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), névváltozata: Bakács Tamás, dominikánus pap, bíboros, győri, majd egri püspök, végül esztergomi érsek, névleges konstantinápolyi pátriárka.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Bakócz Tamás · Többet látni »
Bakócz-kápolna
Bakócz-kápolna A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Bakócz-kápolna · Többet látni »
Balassi Bálint
Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (eredetileg Balassa vagy Balássa, Balázsa; Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom–Szentkirály, 1594. május 30.) magyar költő, törökverő nemes.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Balassi Bálint · Többet látni »
Barkóczy Ferenc (érsek)
Szalai gróf Barkóczy Ferenc (Csicsva, 1710. október 15. – Pozsony, 1765. június 18.) bölcselettudor, esztergomi érsek, helytartósági tanácsos és a Szent István rend nagykeresztes vitéze.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Barkóczy Ferenc (érsek) · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Barokk · Többet látni »
Bazilika
A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről A speyeri dóm Argentínában Az esztergomi bazilika a Duna felől Szent István-bazilika, Budapest Szent István-bazilika, Székesfehérvár pécsi bazilika egri bazilika Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika) A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Bazilika · Többet látni »
December 16.
Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és December 16. · Többet látni »
Demeter (esztergomi érsek)
Demeter esztergomi érsek pecsétje Demeter vagy Dömötör (? – Esztergom, 1387. február 20.) középkori főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, szerémi, erdélyi és zágrábi püspök, illetve pecsétőr, kincstartó, végül kancellár volt.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Demeter (esztergomi érsek) · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Duna · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergom · Többet látni »
Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái
Esztergom sok középkori egyházi épülete az 1500-1600-as években fokozatosan elpusztult a török elleni háborúkban.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái · Többet látni »
Esztergom története
A ma Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergom története · Többet látni »
Esztergomi bazilika
Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergomi bazilika · Többet látni »
Esztergomi Főkáptalan Levéltára
#ÁTIRÁNYÍTÁS Esztergomi Főkáptalani Levéltár.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergomi Főkáptalan Levéltára · Többet látni »
Esztergomi vár
Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom óvárosában.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Esztergomi vár · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Gótika · Többet látni »
Horváth István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horváth István (egyértelműsítő lap).
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Horváth István · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és I. István magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és III. Béla magyar király · Többet látni »
III. István magyar király
III.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és III. István magyar király · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és III. János lengyel király · Többet látni »
Istvánffy Miklós
Vasárnapi Ujság 1857. évi 29. számában Istvánffy Miklós (dombormű, Eger, Főegyházmegyei Könyvtár) Baranyavári és kisasszonyfalvi báró Istvánffy Miklós (Kisasszonyfa, 1538. december 8. – Vinica, 1615. április 1.) politikus, költő, humanista történetíró, alnádor.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Istvánffy Miklós · Többet látni »
Kanizsai János
Kanizsai (II.) János (1350 körül. ? – 1418. május 30.) egri püspök, majd esztergomi érsek volt 1387–1418 között.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Kanizsai János · Többet látni »
Kálti Márk
Csók István Képtár, Székesfehérvár (Metky Ödön, 1967) bélyegkép Kálti Márk (14. század) magyar pap, krónikás, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika őrkanonoka, a Képes krónika feltételezett szerzője.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Kálti Márk · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Képes krónika · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Klasszicizmus · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma
A Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található a Szent István tér 1.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Magyarország · Többet látni »
Marosi Ernő
Marosi Ernő (Miskolc, 1940. április 18. – Budapest, 2021. július 9.) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Marosi Ernő · Többet látni »
Martyrius
Martyrius, Márton (? – Esztergom, 1158. február 13. után) magyar katolikus főpap.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Martyrius · Többet látni »
Nagyboldogasszony
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Nagyboldogasszony · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Párkányi csata · Többet látni »
Porta Speciosa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Porta speciosa.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Porta Speciosa · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Reneszánsz · Többet látni »
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Romanika · Többet látni »
Rudnay Sándor
Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor (Vágszentkereszt, Magyar Királyság, 1760. október 4. – Esztergom, Magyar Királyság, 1831. szeptember 13.), a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1815 és 1819 között Erdély püspöke, majd 1819-től esztergomi hercegprímás, bíboros 1831-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Rudnay Sándor · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Spanyolok · Többet látni »
Szécsi Dénes
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szécsi Dénes (püspök).
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szécsi Dénes · Többet látni »
Szent Adalbert
#ÁTIRÁNYÍTÁS Prágai Szent Adalbert.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szent Adalbert · Többet látni »
Szent István (vértanú)
Szent István (1 körül – 36/40 körül) az első keresztény vértanú, az első hét diakónus egyike.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szent István (vértanú) · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szent Korona · Többet látni »
Szenttamás (Esztergom)
Szenttamás nagyközség 1886-ban A Szent Tamás-hegy Kápolna a Szent Tamás hegyen, 2005 Szenttamás Esztergom városrésze, 1895 előtt önálló nagyközség, utána Esztergom II.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Szenttamás (Esztergom) · Többet látni »
Tamás esztergomi érsek
Tamás (? – Esztergom (?), 1321. január 5. után) esztergomi érsek.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Tamás esztergomi érsek · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Tatárjárás · Többet látni »
Telegdi Csanád
Telegdi Csanád (Mezőtelegd, 1280 körül – ?, 1349. december) esztergomi érsek.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Telegdi Csanád · Többet látni »
Torma István (régész)
Torma István (Tamási, 1940. december 16. – 2018. május 14.) magyar régész.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Torma István (régész) · Többet látni »
Víziváros (Esztergom)
Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis, egykor telepített lakosai után Németváros) 1895 óta Esztergom városrésze.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Víziváros (Esztergom) · Többet látni »
Vencel magyar király
Miklós bíboros, a későbbi XI. Benedek pápa (Képes krónika) Vencel, gyakran Cseh Vencel, magyar uralkodói nevén: László,, (Prága, 1289. október 6. – Alamóc, 1306. augusztus 4.) Přemysl-házi cseh és lengyel királyi herceg, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta cseh királyné fia.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Vencel magyar király · Többet látni »
Vitéz János
Mátyás király nevelője és Janus Pannonius nagybátyja PPKE Vitéz János Kar előtt Esztergomban (Szentirmai Zoltán alkotása) Széchy Dénes és Vitéz János bíborosok sírköve az esztergomi bazilika altemplomában Zrednai Vitéz János (Zredna, Kőrös megye, ma Horvátország, 1408 körül – Esztergom, 1472. augusztus 9.) bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Vitéz János · Többet látni »
Zolnay László
Zolnay László (Budapest, 1916. március 16. – Budapest, 1985. június 8.) régész, a történelemtudományok doktora (1984).
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és Zolnay László · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 12. század · Többet látni »
1256
Nincs leírás.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1256 · Többet látni »
1543
Nincs leírás.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1543 · Többet látni »
1594
Nincs leírás.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1594 · Többet látni »
1595
Nincs leírás.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1595 · Többet látni »
1605
Nincs leírás.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1605 · Többet látni »
1706
Nincs leírás.
Új!!: A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) és 1706 · Többet látni »
