Tartalomjegyzék
24 kapcsolatok: Alfa-bomlás, Alfa-részecske, Atomi tömegegység, Atommag, Atomtömeg, Béta-bomlás, Bozon, Csillag, Erős kölcsönhatás, Földkéreg, Földköpeny, Felezési idő, Fermion, Gamma-sugárzás, Hélium, Lítium, Magfúzió, Napszél, Neutron, Nitrogén, Nukleoszintézis, Részecskegyorsító, Rendszám (kémia), Trícium.
Alfa-bomlás
#ÁTIRÁNYÍTÁS alfa-részecske.
Megnézni A hélium izotópjai és Alfa-bomlás
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Megnézni A hélium izotópjai és Alfa-részecske
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Megnézni A hélium izotópjai és Atomi tömegegység
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.
Megnézni A hélium izotópjai és Atommag
Atomtömeg
Az atomtömeg egy adott kémiai elem 1 darab alapállapotú atomjának (pontosabban izotópjának) a tömegét jelenti.
Megnézni A hélium izotópjai és Atomtömeg
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Megnézni A hélium izotópjai és Béta-bomlás
Bozon
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.
Megnézni A hélium izotópjai és Bozon
Csillag
date.
Megnézni A hélium izotópjai és Csillag
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Megnézni A hélium izotópjai és Erős kölcsönhatás
Földkéreg
A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.
Megnézni A hélium izotópjai és Földkéreg
Földköpeny
A Föld belső szerkezete A Föld belső szerkezetének feltérképezése a földrengéshullámok segítségével A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magját burkolja be.
Megnézni A hélium izotópjai és Földköpeny
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Megnézni A hélium izotópjai és Felezési idő
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Megnézni A hélium izotópjai és Fermion
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Megnézni A hélium izotópjai és Gamma-sugárzás
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni A hélium izotópjai és Hélium
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Megnézni A hélium izotópjai és Lítium
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Megnézni A hélium izotópjai és Magfúzió
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Megnézni A hélium izotópjai és Napszél
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Megnézni A hélium izotópjai és Neutron
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Megnézni A hélium izotópjai és Nitrogén
Nukleoszintézis
A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.
Megnézni A hélium izotópjai és Nukleoszintézis
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Megnézni A hélium izotópjai és Részecskegyorsító
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Megnézni A hélium izotópjai és Rendszám (kémia)
Trícium
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja.
Megnézni A hélium izotópjai és Trícium