Tartalomjegyzék
104 kapcsolatok: A buddhizmus kritikája, A buddhizmus története, A könyörület ereje, A szentek és ereklyéik tisztelete, A tizenkét nidána, A világvallások összehasonlítása, Ahimszá, Alexandriai Szent Kelemen, Amerika (szuperkontinens), Anatta, Angyal, Arámi nyelv, Asóka rendeletei, Új ég és új Föld, Újjászületés (buddhizmus), Ateizmus, Ausztrália és Óceánia, Összehasonlító vallástudomány, Béklyó (buddhizmus), Biblia, Bibliai teremtéstörténet, Bodh-Gaja, Buddhaság, Buddhista kozmológia, Buddhista meditáció, Buddhizmus, Buddhizmus Nyugaton, Cölibátus, Dána, Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Démon, Dharma (vallás), Dharmacsakra, Egyistenhit, Egyszerűség (vallás), Erőszakmentesség, Európa, Evangélium, Függő keletkezés, Fekete-Afrika, Felebaráti szeretet, Gautama Sziddhártha, Görög nyelv, Görög-Baktria uralkodóinak listája, Gréko-buddhizmus, Gyónás, Három drágaság, Hegyi beszéd, III. Alexandrosz makedón király, ... Bővíteni index (54 több) »
A buddhizmus kritikája
A buddhizmus kritikája – ahogy általában más vallások kritikája is – azoktól származik, akik nem értenek egyet vagy megkérdőjelezik a buddhista iskolák kijelentéseit, hitét és egyéb más tényezőket.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és A buddhizmus kritikája
A buddhizmus története
tantrikus vadzsrajána (kék nyíl) A buddhizmus történetét az i. e. 6.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és A buddhizmus története
A könyörület ereje
A könyörület ereje (eredeti címe: The Power of Compassion) című könyv a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco londoni beszédein alapul.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és A könyörület ereje
A szentek és ereklyéik tisztelete
A szentek kultusza vagy tisztelete a kereszténységben a hivatalosan szentté avatott személyek tisztelete.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és A szentek és ereklyéik tisztelete
A tizenkét nidána
A tizenkét nidána (páli/szanszkrit: निदान nidāna "ok, alap, forrás vagy eredet") a buddhista pratítjaszamutpáda (függő keletkezés) tanának alkalmazása.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és A tizenkét nidána
A világvallások összehasonlítása
A világvallások két nagy csoportja.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és A világvallások összehasonlítása
Ahimszá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ahimsza.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Ahimszá
Alexandriai Szent Kelemen
Alexandriai Kelemen vagy egyházi nevén Alexandriai Szent Kelemen, Titus Flavius Clemens (Kr. u. 150 körül – Kr. u. 215/220 körül) görög keresztény teológus, apologéta és egyházi író.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Alexandriai Szent Kelemen
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Amerika (szuperkontinens)
Anatta
Az anatta (páli) vagy anátman (szanszkrit: अनात्मन्) a buddhizmusban a "nem-Én" állapotára utal (Én-telenség, önlét hiánya).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Anatta
Angyal
El Greco, 1575: ''Angyali üdvözlet'' Az angyalok a zsidó, keresztény és muszlim vallásban Istennél alacsonyabb, az embernél magasabb rendű, természetfeletti szellemi lények.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Angyal
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Arámi nyelv
Asóka rendeletei
0-415-35615-6 Asóka rendeletei kőbevésett ókori szövegek, melyek a mai India területén születtek.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Asóka rendeletei
Új ég és új Föld
Az új ég és új föld a keresztény és az iszlám eszkatológia része.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Új ég és új Föld
Újjászületés (buddhizmus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újraszületés (buddhizmus).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Újjászületés (buddhizmus)
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Ateizmus
Ausztrália és Óceánia
Ausztrália és Óceánia a Föld egyik geopolitikai térsége, amely két részre bontható: Ausztráliára, és Óceániára, amelyeket így együtt kontinensként is szokás nevezni.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Ausztrália és Óceánia
Összehasonlító vallástudomány
Az összehasonlító vallástudomány a vallástudomány egy szakterülete, mely a világ vallásai közös témáinak és fogalmainak értelmezési különbségeit vizsgálja.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Összehasonlító vallástudomány
Béklyó (buddhizmus)
A béklyó, bilincs vagy lánc (páli: szamjódzsana, szanyjodzsana, szannyodzsana) a buddhizmusban mentális akadály, amely az érző lényeket a szenvedéssel (dukkha) járó lét forgatagához (szamszára) láncolja.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Béklyó (buddhizmus)
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Biblia
Bibliai teremtéstörténet
A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Bibliai teremtéstörténet
Bodh-Gaja
A Mahábódhi templom A Bodh-Gaja vagy Bodhgaja (hindi:बोधगया) kisváros az északkelet-indiai Bihár államban, Gajá város közelében, a Niranydzsana folyó (ma Lilandzsan) partján.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Bodh-Gaja
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Buddhaság
Buddhista kozmológia
A buddhista kozmológia a világegyetem alakjának és fejlődésének buddhista szövegekben történő jellemzése.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Buddhista kozmológia
Buddhista meditáció
Thai szerzetes meditál a Szirikit-gát mellett A buddhista meditáció a buddhista filozófia és vallás meditációs gyakorlatainak összefoglaló elnevezése.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Buddhista meditáció
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Buddhizmus
Buddhizmus Nyugaton
A buddhizmus Nyugaton tág értelemben a buddhizmus ismeretének és gyakorlásának Ázsián kívülre eső részét jelenti.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Buddhizmus Nyugaton
Cölibátus
A cölibátus (latin: cælibatus) tágabb értelemben a házasságról és a szexuális kapcsolatról való önkéntes lemondás, szűkebb értelemben pedig az ugyanezen célzattal tett vallási fogadalom a különböző vallásokban.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Cölibátus
Dána
A dána az indiai hagyományokban erénynek számít. A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsnaChristopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press,, pages 634-661 vagy más cselekedet formájában.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Dána
Dél-Ázsia
isbn.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Dél-Ázsia
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia Délkelet-Ázsia topográfiája Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Délkelet-Ázsia
Démon
A démonok (görög: δαίμων daímōn) természetfeletti entitások, mai szóhasználatban jellemzően gonosz, tisztátalan szellemek, amelyek megtalálhatóak a vallásokban és mitológiákban, a folklórban, az okkultizmusban, valamint képregényekben, filmekben, televíziós sorozatokban, videójátékokban.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Démon
Dharma (vallás)
A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Dharma (vallás)
Dharmacsakra
Dharmakereket készítő kézműves Xiningben. A dharmacsakra (szanszkrit: धर्मचक्र; dharmacakra páli dhammacakka; tibeti: (chos kyi 'khor lo), burmai:ဓမ္မစကြာ, kínai: 法輪 - fălún), melynek szó szerinti jelentése a "dharma kereke" vagy "sors kereke", az indiai buddhizmus korai időszaka óta a Gautama Buddha megvilágosodáshoz vezető tanításainak egyik szimbóluma.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Dharmacsakra
Egyistenhit
Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Egyistenhit
Egyszerűség (vallás)
Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Egyszerűség (vallás)
Erőszakmentesség
Az erőszakmentesség egy erkölcsi irányultság és társadalmi technika, amely elutasítja a fizikai (gyakran mindenféle) erőszakot a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére, illetve a másoktól elszenvedett erőszak – mind az elnyomás, mind a nyílt agresszió – megállítására.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Erőszakmentesség
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Európa
Evangélium
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Evangélium
Függő keletkezés
A pratítja-szamutpáda (páliul: paticcsa szamuppáda), melyet leggyakrabban függő keletkezésként fordítanak magyar nyelvre, a buddhizmus egyik fő tana, amely szerint ok-okozati összefüggés van a pszichológiai jelenségek között.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Függő keletkezés
Fekete-Afrika
Fekete-Afrika zölddel jelölve Afrika térképén Fekete-Afrika vagy Szubszaharai Afrika az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Fekete-Afrika
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Felebaráti szeretet
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Gautama Sziddhártha
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Görög nyelv
Görög-Baktria uralkodóinak listája
Az alábbi lista Görög-Baktria uralkodóit tartalmazza.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Görög-Baktria uralkodóinak listája
Gréko-buddhizmus
Gautama Buddha grékó-buddhista stílusban ábrázolva, 1-2. század, Gandhára (mai nyugat-Pakisztán). A gréko-buddhizmus a hellén kultúra és a buddhizmus kulturális szinkretizmusára utal az i. e. 4.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Gréko-buddhizmus
Gyónás
Medellín, Kolumbia Pietro Longhi: A gyónás A gyónás vagy szentgyónás (latinul confessio) számos vallásban a bűnök (bűnösség) beismerése, bevallása.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Gyónás
Három drágaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Három ékesség.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Három drágaság
Hegyi beszéd
Idősebb Pieter Bruegel: A hegyi beszéd, 1598 A hegyi beszéd (Mt 5-7, vö. Lk 6,20-49) Jézus legnagyobb, a keresztény katekézis szellemét tükröző beszéde.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Hegyi beszéd
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és III. Alexandrosz makedón király
Ima
Az ima vagy imádság olyan vallásos cselekedet, amely szóbeli vagy elmebeli kommunikáció útján egy felsőbbrendű lénnyel vagy az imádat tárgyával való kapcsolatot akarja létrehozni.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Ima
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Indiai szubkontinens
Indo-görög királyság
Az Indo-görög királyság vagy indiai görög királyság hellén királyság volt az Indiai szubkontinens (mai Afganisztán, Pakisztán és Északnyugat-India) északnyugati területének több részén az i.e.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Indo-görög királyság
Isten a buddhizmusban
A klasszikus buddhista irodalom elutasította a teremtő Isten létezését és a teremtés több aspektusát és azt állította, hogy a világegyetem eredetének kérdése végső soron nem hasznos a szenvedés megszüntetéséhez.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Isten a buddhizmusban
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Istentisztelet
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Jézus
Jövendölés
Középkori prognosticon az evangélisták szimbólumaival A jövendölés vagy jóslat egy bizonyos esemény jövőbeni bekövetkezésére vonatkozó kijelentés vagy állítás.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Jövendölés
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Karma
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Katolicizmus
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Középkor
Kegyelem (vallás)
A kegyelemnek többféle jelentése van a vallásokban, a kereszténységben többnyire Isten üdvözítő kegyelmére vonatkozik.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Kegyelem (vallás)
Kelet-Ázsia
Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi és kulturális alapon is.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Kelet-Ázsia
Keleti keresztény egyházak
A keleti keresztény egyházak, egy egyháztörténeti elnevezés, amely a nagy egyházszakadás időpontjában, a római egyházon kívüli, tőle keletre elhelyezkedő egyházakat jelöli.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Keleti keresztény egyházak
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Kereszténység
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Keresztség
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Kolostor
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Kultusz (vallás)
Mahájána
A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána – a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Mahájána
Mahájána szútrák
A mahájána szútrák buddhista írások gyűjteménye, amelyet a mahájána buddhizmus különböző hagyományai saját kánonként fogadnak el.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Mahájána szútrák
Megtérés
A megtérés elsősorban az ábrahámi vallásokban előforduló kifejezés, a gondolkozás- és életmód megváltozására, a mély, belső átalakulásra ("metanoia"), a valódi ráébredésre, annak megtapasztalására használatos szó.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Megtérés
Megvilágosodás a buddhizmusban
A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Megvilágosodás a buddhizmusban
Messiás
utolsó ítéletet. A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” jelent.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Messiás
Mettá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mettá (buddhizmus).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Mettá
Nemes nyolcrétű ösvény
A Dharmacsakra (magyarul: „dharma kerekere” a Nemes nyolcrétű ösvényt jelképezi. A nemes nyolcrétű ösvény (szanszkrit: árjástánga-márga, páli: árija-atthangika-magga)) a „történelmi Buddha” egyik legfőbb tanítása, amely szerint a módszer követése a szenvedés megszüntetéséhez (dukkha) és a megvilágosodáshoz vezető út.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Nemes nyolcrétű ösvény
Pagoda
Egy 1056-ban épült kínai pagoda A pagoda toronyszerű, többszintes, kőből, téglából vagy fából készült építmény, főként Kelet- és Délkelet-Ázsiában; általában buddhista templomegyüttes része.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Pagoda
Palesztina (régió)
Palesztina (korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Palesztina (régió)
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Pál apostol
Púdzsá (buddhizmus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Púdzsa (buddhizmus).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Púdzsá (buddhizmus)
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Pokol
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Protestantizmus
Ptolemaida-dinasztia
Az ókori világ felosztása Nagy Sándor halála után. Kékkel I. Ptolemaiosz állama látható. A ptolemaida Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Ptolemaida-dinasztia
Rózsafüzér
A rózsafüzér (latinul rosarium, más szóval szentolvasó) a katolikus egyházban az imádság egyik közkedvelt formája, illetve az ehhez használt eszköz.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Rózsafüzér
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Selyemút
Szamszára (buddhizmus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szanszára (buddhizmus).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szamszára (buddhizmus)
Szangha
A szangha (páli: सन्घ; szanszkrit: संघ); wylie: 'dusz szde) szó közelítőleg magyarul a következőket jelenti: "szervezet" vagy "gyűlés", "társaság" vagy "közösség". Nagy kezdőbetűvel használják Gautama Buddha korabeli történelmi közösségére vonatkozólag is.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szangha
Szent Jeromos
Jeromos vagy egyháznevén Szent Jeromos, teljes nevén, (Stridon, Dalmatia és Pannonia határa, Csáktornya közelében, 347 – Betlehem, 419. vagy 420. szeptember 30.) a korai keresztény egyház teológusa, egyházatya.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szent Jeromos
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szentháromság
Szentség
A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szentség
Szinkretizmus
A szinkretizmus különböző hitek és irányzatok ötvözése.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szinkretizmus
Szolgálat (vallás)
A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Szolgálat (vallás)
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Templom
Tendzin Gyaco
Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással is), született Lhamo Donrup (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་གྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-grub), (Takcer, 1935. július 6. –) a tizennegyedik dalai láma, a tibeti emigráns kormány egykori vezetője, akinek rezidenciája az indiai Dharamszala városában található.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Tendzin Gyaco
Théraváda
A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Théraváda
Tipitaka
Szekrényben őrzött Tipitaka Tipitaka (páli: hármas kosár, szanszkrit Tripitaka), a théraváda buddhizmus páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye az i. e. utolsó századokból.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Tipitaka
Tonzúra
Tonzúrát viselő szerzetes A tonzúra (régi magyar neve pilis, régi helyesírása tonzura) a hajnak a fej hátsó részén, kerek alakzatban történő lenyírása vagy kiborotválása.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Tonzúra
Vadzsrajána
A vadzsrajána buddhizmus (Dévanágari írással: वज्रयान; szanszkrit: mennykő- vagy gyémánt jármű,, ocsirt hölgön; más néven: tantrikus buddhizmus, tantrajána, mantrajána, titkos mantra vagy ezoterikus buddhizmus) a mahájána buddhizmus tantrikus változata, egy összetett és sokarcú, ezoterikus, buddhista gondolati és gyakorlati rendszer, amely néhány évszázad alatt alakult ki, sok következetlenséget és eltérő nézeteket tartalmaz.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Vadzsrajána
Vat (kolostortemplom)
A vat vagy wat (thai: วัด wat, lao: ວັດ, vad, khmer: វត្ត, wōat) kolostortemplomok elnevezése Thaiföldön, Kambodzsában és Laoszban.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Vat (kolostortemplom)
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Végítélet
Xavéri Szent Ferenc
Xavéri Szent Ferenc Xavéri Ferenc (latin: Franciscus Xaverius; baszk: Frantzisko Xabierkoa; spanyol: Francisco Javier), katolikus nevén Xavéri Szent Ferenc (Javier vára, Navarrai Királyság (ma Spanyolország) 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Xavéri Szent Ferenc
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és Zsidó vallás
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és 1. század
13. század
A 13.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és 13. század
16. század
A 16.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és 16. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni A buddhizmus és a kereszténység és 19. század