Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

1884 a jogalkotásban

Index 1884 a jogalkotásban

1884-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg.

Tartalomjegyzék

  1. 13 kapcsolatok: Alföld–Fiumei Vasút, Brazília, Corpus Juris Hungarici, Fiume, Franciaország, Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút, Nagykörút, Országház, Rio de Janeiro, Svájc, Szabadka–Baja-vasútvonal, Szerzői jog, Tisza.

Alföld–Fiumei Vasút

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a 19. században.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Alföld–Fiumei Vasút

Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Brazília

Corpus Juris Hungarici

Corpus Iuris Hungarici A Corpus Juris Hungarici (CJH) (néha Iuris írásmóddal) Magyarország legfontosabb – nem hivatalos – törvénytára volt évszázadokon keresztül.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Corpus Juris Hungarici

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Fiume

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Franciaország

Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút

A GYSEV-székház Sopronban 200 osztrák értékű forint értékű GYSEV részvény 1876-ból A GYSEV 2011 decemberében kibővült hálózata A szombathelyi vasútállomás a GYSEV legnagyobb pályaudvara GYSEV-IC az 1-es vonalon Szőnynél GYSEV-IC az 1-es vonalon Ácsnál 430 323 Koperbe tartó autószállítóval Püspökmolnáriban GYSEV Taurus Szőnynél, Püspökladányba tartó félpótkocsis vonattal Flirt3 motorvonata Győrben GYSEV Siemens Vectron a Déli pályaudvaron A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút

Nagykörút

A Szent István (akkor Lipót) körút, 1911-ben Kis- (zöld) és a '''Nagykörút''' (lila) A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, amelynek pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki, így az útvonalnak – a mai értelemben vett – tervezője nincs.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Nagykörút

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Országház

Rio de Janeiro

Rio de Janeiro (jelentése: januári folyó) Brazília második legnagyobb városa, az azonos nevű, Rio de Janeiro állam fővárosa.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Rio de Janeiro

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Svájc

Szabadka–Baja-vasútvonal

| Az egykori Szabadka–Baja-vasútvonal a Bácska északnyugati részén húzódott, az utolsó menetrendi száma 166 volt.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Szabadka–Baja-vasútvonal

Szerzői jog

A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Szerzői jog

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Megnézni 1884 a jogalkotásban és Tisza