Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
151 kapcsolatok: A Jupiter holdjai, A Mars holdjai, A Neptunusz holdjai, A Szaturnusz holdjai, A színképtípusú csillag, Akkréciós korong, Aktív galaxis, Alfa Cygni típusú változócsillag, Az Uránusz holdjai, Árapály-csóva, Üstökös, Óriás diffúz galaxis, Óriás elliptikus galaxis, Óriáscsillag, B színképtípusú csillag, Barna törpe, Báriumcsillag, Béta Cephei típusú változócsillag, Blazár, Bok-globula, Bolygó, C típusú csillag, Cefeida, Ceres (törpebolygó), Csillag, Csillagalakzat, Csillagászati színképelemzés, Csillagászati színképosztályozás, Csillagfejlődés, Csillaghalmaz, Csillagkép, Csillagköd, Csillagközi anyag, Csillagközi bolygó, Csillagontó-galaxis, Csillagpopuláció, Csillagrendszer, Delta Scuti típusú változócsillag, Elliptikus galaxis, Emissziós köd, Eris (törpebolygó), Eruptív változócsillag, Exobolygó, Exohold, F színképtípusú csillag, Fényév, Fényes kék változócsillag, Föld, Földközeli objektum, Fehér törpe, ..., Fekete lyuk, Fekete törpe, Flercsillag, Forró jupiter, G színképtípusú csillag, Galaxis, Galaxishalmaz, Gammakitörés, Gömbhalmaz, Gyűrűs galaxis, H II régió, Haumea (törpebolygó), Herbig–Haro-objektum, Hiperóriás, Hipernóva, Hold, Hold (égitesttípus), Hubble űrtávcső, Hungaria dinamikai család, I. populációs csillag, Ia típusú szupernóva, II típusú szupernóva, II. populációs csillag, III. populációs csillag, Jupiter, K színképtípusú csillag, Köztes tömegű fekete lyuk, Küllős spirálgalaxis, Kőzetbolygó, Kentaur típusú objektum, Kettőscsillag, Khthonoszi bolygó, Kisbolygó, Kisbolygóöv, Klasszikus Kuiper-övi objektum, Kollapszár, Kompakt csillag, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kuiper-öv, Kvarkcsillag, Kvazár, Lentikuláris galaxis, M színképtípusú csillag, Magnetár, Makemake (törpebolygó), Mars (bolygó), Merkúr, Meteor (csillagászat), Meteoroid, Meteorraj, Mira változócsillag, Nagy Medve csillagkép, Nap, Naprendszer, Nóva, Neptunusz (bolygó), Neptunuszon túli objektumok, Neutroncsillag, Nyílthalmaz, O színképtípusú csillag, Oort-felhő, Planetáris köd, Pluto (törpebolygó), Protocsillag, Protoplanetáris köd, Protoplanetáris korong, Pulzáló változócsillag, Pulzár, Rádiógalaxis, Rövidperiódusú üstökös, Reflexiós köd, RR Lyrae típusú változócsillag, RV Tauri típusú változócsillag, Sötét anyag, Sötét energia, Seyfert-galaxis, Spirálgalaxis, Szabálytalan galaxis, Szaturnusz, Széncsillag, Szórt korong, Szuperföld, Szuperhalmaz, Szupermasszív fekete lyuk, Szupernóva, Szupernóva-maradvány, Törpe szferoidális galaxis, Törpebolygó, Törpegalaxis, Trójai csoport, Tukán csillagkép, Uránusz, Változócsillag, Vénusz, Vörös óriás, Világegyetem, W Virginis típusú változócsillag, Wolf–Rayet-csillag, 279 Thule, 5335 Damocles, 90377 Sedna. Bővíteni index (101 több) »
A Jupiter holdjai
A Jupiternek 53 nevesített és 38 számmal ellátott holdját ismerjük, összesen 91-et.
Új!!: Égitest és A Jupiter holdjai · Többet látni »
A Mars holdjai
A Phobos (fent) és a Deimos (lent) A ''Curiosity űrszonda'' felvételén a Phobos elhalad a Deimos előtt – (video-gif, 2013. augusztus 1.) A Mars bolygónak két kis holdja van, a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés).
Új!!: Égitest és A Mars holdjai · Többet látni »
A Neptunusz holdjai
A Neptunusznak 14 holdját ismerjük.
Új!!: Égitest és A Neptunusz holdjai · Többet látni »
A Szaturnusz holdjai
Prometheus, fölül középen pedig a még parányibb Telesto A Szaturnusznak jelenleg 82 holdját ismerjük, ezek közül 53-nak van neve.
Új!!: Égitest és A Szaturnusz holdjai · Többet látni »
A színképtípusú csillag
Az A színképtípusú csillagok felszíni hőmérséklete 7900–10 000 K, színük fehér.
Új!!: Égitest és A színképtípusú csillag · Többet látni »
Akkréciós korong
A fekete lyuk körül akkréciós korongot képez a körülötte keringő fősorozati csillagból (sárga) belé áramló anyag. Az akkréciós korongra merőlegesen, annak két oldalán poláris jetek alakulnak ki. (a kép illusztráció) Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.
Új!!: Égitest és Akkréciós korong · Többet látni »
Aktív galaxis
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aktív galaxismag.
Új!!: Égitest és Aktív galaxis · Többet látni »
Alfa Cygni típusú változócsillag
Az α Cygni típusú változócsillagok nem radiális pulzáló változócsillagok, melyek szuperóriások, színképosztályuk Bep – AepIa.
Új!!: Égitest és Alfa Cygni típusú változócsillag · Többet látni »
Az Uránusz holdjai
Oberon Az Uránusz bolygónak, amely a Naprendszer hetedik bolygója, 27 ismert holdja van, melyek mindegyikét William Shakespeare és Alexander Pope híres munkáinak szereplőiről nevezték el.
Új!!: Égitest és Az Uránusz holdjai · Többet látni »
Árapály-csóva
A Markarjan 273, két galaxis egyesüléséből létrejött galaxis, 130 000 fényév hosszú árapály-csóvával. A Hubble űrtávcső felvétele. Az NGC 4676, az Egér-galaxisok a Coma Berenices-ben: két ütköző spirálgalaxis, melyeket eltorzított az árapály-hatás. Az egér „farka” az árapály-csóva, az egyik galaxis nagyon megnyúlt spirálkarja. Az árapály-csóva csekély összetartó erővel bíró objektumok, mindenekelőtt galaxisok gravitációs kölcsönhatásakor létrejövő jelenség, a galaxis pályáján előtte és mögötte keringő „farok”.
Új!!: Égitest és Árapály-csóva · Többet látni »
Üstökös
A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás.
Új!!: Égitest és Üstökös · Többet látni »
Óriás diffúz galaxis
Az Abell S740 galaxishalmaz központi vidéke, az ESO 325-G004 óriás diffúz galaxissal és néhány kisebb és halványabb spirálgalaxissal. Az óriás diffúz galaxis (más néven óriás elliptikus galaxis, cD galaxis vagy BCG galaxis) nagyon nagy tömegű elliptikus galaxis, mely rendszerint a galaxishalmazok közepén található.
Új!!: Égitest és Óriás diffúz galaxis · Többet látni »
Óriás elliptikus galaxis
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óriás diffúz galaxis.
Új!!: Égitest és Óriás elliptikus galaxis · Többet látni »
Óriáscsillag
Az óriáscsillag egy olyan csillagféle, amely lényegesen nagyobb sugarú és fényességű, mint a fősorozatbeli társai, melyeknek ugyanakkora a felszíni hőmérsékletük.
Új!!: Égitest és Óriáscsillag · Többet látni »
B színképtípusú csillag
A B színképtípusú csillagok magas hőmérsékletű csillagok, felszíni hőmérsékletük 12 300–25 000 K közötti, színük kékesfehér.
Új!!: Égitest és B színképtípusú csillag · Többet látni »
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Új!!: Égitest és Barna törpe · Többet látni »
Báriumcsillag
A Báriumcsillagok G8-K2 színképosztályú óriáscsillagok, légkörük s-folyamat során keletkezett izotópokról árulkodik: Ba II és Ba III-vonalak 455,4 nm-nél, Sr II és Y II vonalak.
Új!!: Égitest és Báriumcsillag · Többet látni »
Béta Cephei típusú változócsillag
A β Cephei típusú változócsillagok (vagy β Canis Majoris változócsillagok, ahogy általában Európában nevezik őket) B színképtípusú, közvetlenül a fősorozat felett található pulzáló változócsillagok.
Új!!: Égitest és Béta Cephei típusú változócsillag · Többet látni »
Blazár
A H0323+02 nevű BL Lacertae objektum A blazárok 100 MeV-nál magasabb energián megfigyelt aktív galaxismagok.
Új!!: Égitest és Blazár · Többet látni »
Bok-globula
Bok-globulák és fiatal csillagok az IC 2944 emissziós ködben A Bok-globulák csillagközi anyagból álló sötét ködök, melyekben csillagkeletkezés zajlik.
Új!!: Égitest és Bok-globula · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Égitest és Bolygó · Többet látni »
C típusú csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Széncsillag.
Új!!: Égitest és C típusú csillag · Többet látni »
Cefeida
A Cefeida-típusú változó vagy cefeida a pulzáló változócsillagok egyik fajtája, jellemzően 4-5 naptömegű, vagy nehezebb sárga szuperóriás csillag, mely színét, fényerejét (0,5-1,7 magnitúdóval) és átmérőjét (10-20%-kal) néhány napos-néhány hetes periódussal változtatja.
Új!!: Égitest és Cefeida · Többet látni »
Ceres (törpebolygó)
A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.
Új!!: Égitest és Ceres (törpebolygó) · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Égitest és Csillag · Többet látni »
Csillagalakzat
Sas A csillagalakzatok (más néven aszterizmusok) nem hivatalosan bejegyzett égi objektumok, ismert csillagképek közkeletű elnevezései, ellentétben a hivatalos csillagképekkel.
Új!!: Égitest és Csillagalakzat · Többet látni »
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Új!!: Égitest és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »
Csillagászati színképosztályozás
Spirituszláng és spektruma Lángfestés nátrium-karbonáttal A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.
Új!!: Égitest és Csillagászati színképosztályozás · Többet látni »
Csillagfejlődés
Sűrű csillagmező a Sagittariusban Csillagfejlődés alatt értjük azon változások sorozatát, amely egy csillagban, élete során (több százezer, több millió vagy pár milliárd év alatt) lejátszódik.
Új!!: Égitest és Csillagfejlődés · Többet látni »
Csillaghalmaz
A Messier 92 gömbhalmaz a Hercules csillagképben Plejádok nyílthalmaz a Bika csillagképben A csillaghalmaz csillagok gravitációsan összetartozó csoportja.
Új!!: Égitest és Csillaghalmaz · Többet látni »
Csillagkép
A Delfin csillagkép Az éjszakai égbolt csillagai közti könnyebb eligazodás érdekében az emberek már több ezer évvel ezelőtt is az egymáshoz közel látszó, fényesebb csillagok csoportjait – nem kis képzelőerővel – emberi vagy isteni lények, állatok vagy tárgyak képével azonosították: ma is ez a csillagkép – latin eredetű szóval konstelláció – egyik jelentése.
Új!!: Égitest és Csillagkép · Többet látni »
Csillagköd
Az NGC 604 a Triangulum-galaxis egyik spirálkarjában található, 2.7 millió fényévre a Földtől. A köd belsejében csillagképződés zajlik. Az MyCn18 egy fiatal planetáris köd 8000 fényév távolságra. Ezt a hamisszínes felvételt a Hubble-űrtávcső készítette. A csillagköd vagy nebula csillagközi porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő.
Új!!: Égitest és Csillagköd · Többet látni »
Csillagközi anyag
Egy szupernóva maradványai (NGC 2736) A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű plazma, gáz és csillagközi por tölti ki.
Új!!: Égitest és Csillagközi anyag · Többet látni »
Csillagközi bolygó
Művészi ábrázolás egy csillagközi gázbolygóról A csillagközi bolygó vagy kóbor bolygó olyan, bolygótömegű égitest, mely nem kering egyetlen csillag körül sem, hanem a csillagközi térben szabadon halad.
Új!!: Égitest és Csillagközi bolygó · Többet látni »
Csillagontó-galaxis
ütköző galaxis. A galaxisok középpontjában viharos csillagkeletkezés zajlik. A Hubble űrtávcső felvétele, a látható fény tartományában A Messier 82 szabálytalan galaxis a Nagy Medve csillagképben az egyik legismertebb csillagontó-galaxis. A Hubble űrtávcső felvételén a kékesfehér galaxis síkjára merőlegesen kifújt, vörösesen fénylő gázanyag Az NGC 1569 szabálytalan galaxis központi vidéke, fiatal, kék csillagokkal és vörösen fénylő csillagközi hidrogénfelhőkkel A csillagontó-galaxis (vagy más néven csillagvihar-galaxis) olyan galaxis, melyben a csillagkeletkezés üteme az az átlagosnál nagyságrendekkel nagyobb.
Új!!: Égitest és Csillagontó-galaxis · Többet látni »
Csillagpopuláció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Égitest és Csillagpopuláció · Többet látni »
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Új!!: Égitest és Csillagrendszer · Többet látni »
Delta Scuti típusú változócsillag
A δ Scuti típusú változócsillagok, más néven törpe cefeidák, AI Velae vagy AI Velorum csillagok pulzáló változócsillagok, melyeknek pulzációs ill.
Új!!: Égitest és Delta Scuti típusú változócsillag · Többet látni »
Elliptikus galaxis
A Messier 110, az Andromeda-köd egyik kísérője, elliptikus galaxis. Az elliptikus galaxisok a szabályos galaxisok egyik alcsoportja.
Új!!: Égitest és Elliptikus galaxis · Többet látni »
Emissziós köd
Az emissziós köd ionizált gázból (plazmából) álló, változatos színekben világító csillagközi felhő.
Új!!: Égitest és Emissziós köd · Többet látni »
Eris (törpebolygó)
A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.
Új!!: Égitest és Eris (törpebolygó) · Többet látni »
Eruptív változócsillag
#ÁTIRÁNYÍTÁSVáltozócsillag#Eruptív változók.
Új!!: Égitest és Eruptív változócsillag · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Égitest és Exobolygó · Többet látni »
Exohold
Exobolygó földszerű holdja fantáziarajzon ''Exobolygó kelése egy lakható holdjának felszínéről nézve'' Az exohold olyan hold, amely exobolygó (más bolygórendszer bolygója) körül kering.
Új!!: Égitest és Exohold · Többet látni »
F színképtípusú csillag
Az F színképtípusú csillagok olyan csillagok, melyeknek felszíni hőmérséklete 6000 és 7500 K közötti.
Új!!: Égitest és F színképtípusú csillag · Többet látni »
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Új!!: Égitest és Fényév · Többet látni »
Fényes kék változócsillag
η Carinae körüli Homunculus-köd, a 19. századi anyagkidobás eredménye A fényes kék változócsillag (angolul Luminous blue variable, rövidítve LBV), vagy S Doradus típusú változócsillag igen nagy tömegű és nagyon fényes változócsillag.
Új!!: Égitest és Fényes kék változócsillag · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Égitest és Föld · Többet látni »
Földközeli objektum
A 2004 FH földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt (a kép közepén), földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma A földközeli objektum (angol rövidítéssel: NEO, azaz Near-Earth Object) olyan aszteroida, üstökös vagy nagy meteoroid, melynek pályája 1,3 CsE távolságon belül keresztezi a Föld pályáját és így elvileg fennáll az ütközés lehetősége.
Új!!: Égitest és Földközeli objektum · Többet látni »
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Új!!: Égitest és Fehér törpe · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Égitest és Fekete lyuk · Többet látni »
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Új!!: Égitest és Fekete törpe · Többet látni »
Flercsillag
A flercsillag olyan változócsillag, amelynek fényessége időről-időre előjelek nélkül, kitörésszerűen, néhány percnyi időtartamra jelentősen megnő.
Új!!: Égitest és Flercsillag · Többet látni »
Forró jupiter
A forró jupiterek az exobolygók legkorábban felfedezett alosztálya, egyfajta csillagközeli gázóriások.
Új!!: Égitest és Forró jupiter · Többet látni »
G színképtípusú csillag
A Nap G színképtípusú csillag A G színképtípusú csillag olyan csillag, melynek felszíni hőmérséklete 5-6000 K.
Új!!: Égitest és G színképtípusú csillag · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Égitest és Galaxis · Többet látni »
Galaxishalmaz
''Az Abell 1689'' galaxishalmaz''. Nagy tömege miatt a távolabbi galaxisok képe a gravitációs lencsehatás miatt körívvé torzulva látszik'' ''A CL0024+17'' galaxishalmaz ''Az Abell 1835'' galaxishalmaz ''fekete-fehér képe'' A galaxishalmazok galaxisok csoportosulásai, a Világegyetem egyik legnagyobb, gravitációsan kötött objektumai, amelyek akár tízezer galaxist is tartalmazhatnak.
Új!!: Égitest és Galaxishalmaz · Többet látni »
Gammakitörés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gamma-kitörés.
Új!!: Égitest és Gammakitörés · Többet látni »
Gömbhalmaz
A Messier 3 jelű gömbhalmaz NGC 104) gömbhalmaz A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen.
Új!!: Égitest és Gömbhalmaz · Többet látni »
Gyűrűs galaxis
Hoag galaxisa, gyűrűs galaxis A Kocsikerék-galaxis Az AM 0644–741 galaxis a Hubble űrtávcső felvételén date.
Új!!: Égitest és Gyűrűs galaxis · Többet látni »
H II régió
NGC 604, óriási H II régió a Triangulum-galaxisban. A H II régió gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek átmérője a több száz fényévet is elérheti, és a belsejében csillagképződés zajlik.
Új!!: Égitest és H II régió · Többet látni »
Haumea (törpebolygó)
Neptunusz (szürke) pályája A Haumea (szimbólum) a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.
Új!!: Égitest és Haumea (törpebolygó) · Többet látni »
Herbig–Haro-objektum
A HH47 Herbig–Haro-objektum A HH30 Herbig–Haro-objektum az éléről látszó akkréciós koronggal, melynek külső, hidegebb része sötét, és részben eltakarja belső, vastagabb, forróbb részét (zöldes), valamint a poláris jettel (vöröses) A Herbig–Haro-objektumok a csillagkeletkezés során, a protocsillagok körüli akkréciós korongból, a korong síkjára merőlegesen poláris jetek formájában kiáramló anyag által létrehozott objektumok.
Új!!: Égitest és Herbig–Haro-objektum · Többet látni »
Hiperóriás
Méret összehasonlítás a Nap és a VY Canis Majoris között, amely jelenleg az egyik legnagyobb ismert csillag. A hiperóriás (Luminozitás 0) olyan csillag, amely hatalmas tömeggel és fényerővel rendelkezik, élete során nagyon magas arányú tömegveszteséget szenved el.
Új!!: Égitest és Hiperóriás · Többet látni »
Hipernóva
A hipernóva igen nagy tömegű csillag gravitációs összeomlása és az ebből következő, kivételesen nagy energiájú szupernóva a csillag élete végén.
Új!!: Égitest és Hipernóva · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Égitest és Hold · Többet látni »
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Új!!: Égitest és Hold (égitesttípus) · Többet látni »
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Új!!: Égitest és Hubble űrtávcső · Többet látni »
Hungaria dinamikai család
A Hungaria dinamikai család a Hungaria kisbolygó pályájával rokon mozgású kisbolygók összessége.
Új!!: Égitest és Hungaria dinamikai család · Többet látni »
I. populációs csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Égitest és I. populációs csillag · Többet látni »
Ia típusú szupernóva
légköréből. A fehér törpe felé áramló anyag akkréciós korongot képez, majd folyamatosan gyorsulva zuhan a fehér törpére. Amikor a fehér törpe tömege eléri a Chandrasekhar-határt, fellángol a szupernóva. date.
Új!!: Égitest és Ia típusú szupernóva · Többet látni »
II típusú szupernóva
date.
Új!!: Égitest és II típusú szupernóva · Többet látni »
II. populációs csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Égitest és II. populációs csillag · Többet látni »
III. populációs csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Égitest és III. populációs csillag · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Égitest és Jupiter · Többet látni »
K színképtípusú csillag
A K színképtípusú csillagok felületi hőmérséklete 3000 és 5000 K közötti, színük narancssárga.
Új!!: Égitest és K színképtípusú csillag · Többet látni »
Köztes tömegű fekete lyuk
A köztes tömegű fekete lyuk olyan fekete lyuk, amelynek tömege néhány száz–ezer naptömeg.
Új!!: Égitest és Köztes tömegű fekete lyuk · Többet látni »
Küllős spirálgalaxis
Az NGC 1300 küllős spirálgalaxis A küllős spirálgalaxis a spirálgalaxisok egyik fajtája, melynél a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak.
Új!!: Égitest és Küllős spirálgalaxis · Többet látni »
Kőzetbolygó
kőzetbolygó illusztráció A csillag- és bolygókutatásban a Föld-szerű (vagy földi és tellúr) égitest vagy (ha bolygóról vagy exobolygóról van szó) kőzetbolygó olyan objektum, amely szilárd felszínnel rendelkezik, saját gravitációja által megközelítőleg gömb alakúvá formálódik és alapvetően kőzetből áll (gyakran fémes maggal).
Új!!: Égitest és Kőzetbolygó · Többet látni »
Kentaur típusú objektum
Ismert helyzetű égitestek a Naprendszer külső részén. A narancs színnel jelölt kentaurok a Kuiper-övnél (zölddel jelölve) beljebb találhatók A kentaur típusú objektumok jeges, üstökösszerű égitestek a Naprendszerben, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiter és a Neptunusz közé esik.
Új!!: Égitest és Kentaur típusú objektum · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Égitest és Kettőscsillag · Többet látni »
Khthonoszi bolygó
A khthonoszi bolygó egy olyan feltételezett égitest-típus, amely korábban gázóriás volt, de az anyacsillagától való kis távolsága miatt elveszítette hidrogén- és héliumburkát.
Új!!: Égitest és Khthonoszi bolygó · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Égitest és Kisbolygó · Többet látni »
Kisbolygóöv
3 pontban keringő Hilda kisbolygók A Föld-Hold rendszer Lagrange-pontjai 5 pontok stabilak A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó területe.
Új!!: Égitest és Kisbolygóöv · Többet látni »
Klasszikus Kuiper-övi objektum
A klasszikus Kuiper-övi objektumok alacsony excentricitású kisbolygók a Kuiper-övben, melyek nincsenek rezonanciában a Neptunusz keringésével.
Új!!: Égitest és Klasszikus Kuiper-övi objektum · Többet látni »
Kollapszár
#ÁTIRÁNYÍTÁS hipernóva.
Új!!: Égitest és Kollapszár · Többet látni »
Kompakt csillag
A csillagászatban a kompakt csillag (compact star) megnevezés (néha kompakt objektum (compact object)) a fehér törpék, neutroncsillagok, más egzotikus sűrűségű csillagok (exotic dense stars) és fekete lyukak közös osztályozására használatos.
Új!!: Égitest és Kompakt csillag · Többet látni »
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.
Új!!: Égitest és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »
Kuiper-öv
A Kuiper-öv ("kájper-öv) a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, melyet Gerard Kuiper csillagász tiszteletére nevezték el.
Új!!: Égitest és Kuiper-öv · Többet látni »
Kvarkcsillag
A kvarkcsillag szabad kvarkokból álló, feltételezett, csillag tömegű égitest.
Új!!: Égitest és Kvarkcsillag · Többet látni »
Kvazár
Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány galaxis magjából „dobódnak ki” A kutatók az 1960-as években csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrás – rövidítéséből).
Új!!: Égitest és Kvazár · Többet látni »
Lentikuláris galaxis
date.
Új!!: Égitest és Lentikuláris galaxis · Többet látni »
M színképtípusú csillag
Az M színképtípusú csillagok a csillagászati színképosztályozás egy csoportja, melyeknek felszíni hőmérséklete 2 200 – 3 500 K közötti és dominálnak az abszorpciós molekulavonalak.
Új!!: Égitest és M színképtípusú csillag · Többet látni »
Magnetár
Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.
Új!!: Égitest és Magnetár · Többet látni »
Makemake (törpebolygó)
A Makemake (kiejtése: írás szerint; szimbólum) a Kuiper-övben található törpebolygó.
Új!!: Égitest és Makemake (törpebolygó) · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Égitest és Mars (bolygó) · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Égitest és Merkúr · Többet látni »
Meteor (csillagászat)
Egy perseida, a kép közepétől jobbra orionida látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz, ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút Két meteor látható a képen, egy Perseida az alján, kissé ferdén, valamint egy sporadikus meteor közel függőlegesen a jobb alsó sarok közelében. A kép közepén a fényes sáv a Tejút. Helyünk a Földön az éjszaka különböző szakaszaiban A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt.
Új!!: Égitest és Meteor (csillagászat) · Többet látni »
Meteoroid
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük.
Új!!: Égitest és Meteoroid · Többet látni »
Meteorraj
Hosszú expozíciójú idejű fénykép a Monocerotidák 1995-ös kitöréséről. A narancssárga meteorok egy pont, a radiáns felől látszanak szétrepülni, (amely ennél a rajnál a Monoceros csillagképben van) perseida, az útjukat összekötő egyenesen fekszik a raj radiánsa A 73P/Schwassman-Wachmann 3 üstökös szétesése. A kisebb-nagyobb darabok a pálya mentén szóródnak szét. A Föld 2022-ben megközelíti a részecskék pályáját, ekkor az új raj valószínűleg erős hullást fog produkálni. A Spitzer űrtávcső infravörös felvétele. A Leonidák maximuma az űrből A meteorraj közös eredetű meteorok (amíg az űrben vannak, meteoroidok) sokasága, melynek tagjai az év ugyanolyan időszakában hullanak, radiánsuk és fizikai tulajdonságaik megegyeznek vagy hasonlóak.
Új!!: Égitest és Meteorraj · Többet látni »
Mira változócsillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mira típusú változócsillag.
Új!!: Égitest és Mira változócsillag · Többet látni »
Nagy Medve csillagkép
Hevelius csillagtérképén M82 galaxispár a ''Nagy Medve'' leglátványosabb mélyég-objektumai A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.
Új!!: Égitest és Nagy Medve csillagkép · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Égitest és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Égitest és Naprendszer · Többet látni »
Nóva
Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.
Új!!: Égitest és Nóva · Többet látni »
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Égitest és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »
Neptunuszon túli objektumok
A legnagyobb Neptunusz utáni kisbolygók arányosan kicsinyítve, alul viszonyításképpen a Föld A Neptunuszon túli objektumok (angolul: Trans Neptunian Object.
Új!!: Égitest és Neptunuszon túli objektumok · Többet látni »
Neutroncsillag
alt.
Új!!: Égitest és Neutroncsillag · Többet látni »
Nyílthalmaz
Nyílthalmaz a Nagy Magellán-felhőben lévő Tarantella-ködben A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással.
Új!!: Égitest és Nyílthalmaz · Többet látni »
O színképtípusú csillag
Az O színképtípusú csillagok 25–40 000 K hőfokkal a legmagasabb felszíni hőmérsékletű csillagok.
Új!!: Égitest és O színképtípusú csillag · Többet látni »
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Új!!: Égitest és Oort-felhő · Többet látni »
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Új!!: Égitest és Planetáris köd · Többet látni »
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Új!!: Égitest és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Új!!: Égitest és Protocsillag · Többet látni »
Protoplanetáris köd
A protoplanetáris köd egy születőben lévő planetáris köd, egy öreg csillag haldokló fázisa.
Új!!: Égitest és Protoplanetáris köd · Többet látni »
Protoplanetáris korong
Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.
Új!!: Égitest és Protoplanetáris korong · Többet látni »
Pulzáló változócsillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Változócsillag#Pulzáló változók.
Új!!: Égitest és Pulzáló változócsillag · Többet látni »
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Új!!: Égitest és Pulzár · Többet látni »
Rádiógalaxis
A 3C75 rádiógalaxis optikai (vörös) és rádióképe (kék) magjában lévő szupermasszív fekete lyukból kiinduló relativisztikus jet rádióképe. A rádiógalaxis olyan galaxis, amely rádiófluxusa nagyságrendekkel erősebb annál, mint ami az optikai fényessége alapján várható, figyelembe véve az úgynevezett rádióindexet, azaz az elektromágneses hullámok formájában leadott energiájának nagy részét a rádióhullámok tartományában sugározza ki.
Új!!: Égitest és Rádiógalaxis · Többet látni »
Rövidperiódusú üstökös
Rövidperiódusú üstökösnek nevezzük a 200 év vagy annál kisebb keringési idejű üstökösöket illetve azokat az üstökösöket, melyeknek már több perihéliumon való áthaladását sikerült megfigyelni (például 153P/Ikeya-Zhang).
Új!!: Égitest és Rövidperiódusú üstökös · Többet látni »
Reflexiós köd
Az NGC 1333 jelű reflexiós köd, a Spitzer űrtávcső felvételén A reflexiós köd csillagközi porból álló csillagközi felhő, amelynek nincs saját fénye, hanem a közeli csillagok fényét veri vissza.
Új!!: Égitest és Reflexiós köd · Többet látni »
RR Lyrae típusú változócsillag
Az RR Lyrae típusú változócsillagok, vagy más néven gömbhalmazváltozók másfél napnál rövidebb periódust mutató pulzáló változócsillagok.
Új!!: Égitest és RR Lyrae típusú változócsillag · Többet látni »
RV Tauri típusú változócsillag
Az RV Tauri típusú változócsillagok olyan változócsillagok, melyeknek periódusa 50–150 nap, fényességváltozásuk nem teljesen szabályos.
Új!!: Égitest és RV Tauri típusú változócsillag · Többet látni »
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Új!!: Égitest és Sötét anyag · Többet látni »
Sötét energia
A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.
Új!!: Égitest és Sötét energia · Többet látni »
Seyfert-galaxis
Az NGC 1275, azaz a Perseus A rádióforrás a Hubble űrtávcső képén A Circinus-galaxis A Hubble-űrtávcső felvételei látható és ultraibolya tartományban az NGC 4151 Seyfert-galaxisról A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egészen kis méretű, de rendkívül fényes maggal rendelkeznek.
Új!!: Égitest és Seyfert-galaxis · Többet látni »
Spirálgalaxis
Vadászebek csillagképben. Lapjáról látunk rá, az egyik spirálkarvégén látható legnagyobb kísérőgalaxisa, az NGC 5195. Spirálkarjaiban fiatal, kék csillagok nyílthalmazai mellett vörösen fénylenek a H II régiók, melyekben csillagkeletkezés zajlik halo, valamint középen a galaxismag A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el.
Új!!: Égitest és Spirálgalaxis · Többet látni »
Szabálytalan galaxis
A Kis Magellán-felhő, az egyik legközelebbi szabálytalan galaxis A Messier 82 a Hubble űrtávcső felvételén A szabálytalan galaxisok olyan galaxisok, amelyeknél központi mag és szimmetriatengely sem figyelhető meg.
Új!!: Égitest és Szabálytalan galaxis · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Égitest és Szaturnusz · Többet látni »
Széncsillag
A C típusú csillagok, vagy széncsillagok olyan, különleges csillagok, amelyek általában K vagy M színképtípusúak, az átlagosnál több szenet tartalmaznak ami miatt C betűvel jelölik őket.
Új!!: Égitest és Széncsillag · Többet látni »
Szórt korong
A szórt korong a Naprendszer külső részén, a Kuiper-övön túl egy égitestekkel gyéren benépesített terület.
Új!!: Égitest és Szórt korong · Többet látni »
Szuperföld
A szuperföld az exobolygók egy feltételezett kategóriája, melynek tömege nagyobb Földünkénél, de könnyebb, mint a Naprendszer legkisebb óriásbolygói (ezek tömege körülbelül 15 földtömeg), emellett csillaguktól elég sugárzást kapnak, hogy a légkörük gáztartalmának nagy része belátható idő alatt el tudjon párologni, így ne váljanak gázóriásokká.
Új!!: Égitest és Szuperföld · Többet látni »
Szuperhalmaz
A szuperhalmaz kisebb galaxishalmazok csoportja, mely rendszerint legalább 3, de akár 10 halmazból is állhat, maximális terjedelmük mintegy 200 millió fényév.
Új!!: Égitest és Szuperhalmaz · Többet látni »
Szupermasszív fekete lyuk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyon nagy tömegű fekete lyuk.
Új!!: Égitest és Szupermasszív fekete lyuk · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Égitest és Szupernóva · Többet látni »
Szupernóva-maradvány
A Nagy Magellán-Felhő legismertebb szupernóva-maradványa, az N49 Az N69A szupernóva-maradvány a Nagy Magellán-Felhőben A szupernóva-maradvány (angolul supernova remnant, SNR) izzó gázfelhő, mely egy csillag szupernóvaként történő fellángolása után képződik a csillag lerobbant külső rétegeiből.
Új!!: Égitest és Szupernóva-maradvány · Többet látni »
Törpe szferoidális galaxis
Az NGC 147, a Lokális Galaxiscsoport egyik tagja. Regulus, a galaxis a kép közepétől kissé felfelé látható nagyon halvány folt. A Leo I törpegalaxis A törpe szferoidális galaxisok (jelük: dSph) törpe elliptikus galaxisok, melyek tipikusan nagyobb galaxisok körül keringenek.
Új!!: Égitest és Törpe szferoidális galaxis · Többet látni »
Törpebolygó
Ceres törpebolygó a ''Dawn'' űrszonda fényképén A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere Pluto az ''New Horizons'' fényképén Haumea és két holdja, a Hiʻiaka és Namaka (művészi ábrázolás) Makemake elképzelt látképe (művészi ábrázolás) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.
Új!!: Égitest és Törpebolygó · Többet látni »
Törpegalaxis
Az NGC 4449 Szabálytalan törpegalaxis a Hubble űrtávcső felvételén A Pisces Törpegalaxis (LGS–3, szabálytalan törpegalaxis) A Sagittarius törpegalaxis a Hubble űrtávcső felvételén. A képen láthatóak az igen halvány galaxist alkotó fényesebb csillagok A törpegalaxis olyan galaxis, amely néhány milliárd csillagnyi tömegű, ellentétben a normális galaxisok több százmilliárd csillagnyi tömegével.
Új!!: Égitest és Törpegalaxis · Többet látni »
Trójai csoport
3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
Új!!: Égitest és Trójai csoport · Többet látni »
Tukán csillagkép
A Tukán csillagkép Johann Bayer Uranometriájában A Tukán (latin: Tucana) egy csillagkép.
Új!!: Égitest és Tukán csillagkép · Többet látni »
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Új!!: Égitest és Uránusz · Többet látni »
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Új!!: Égitest és Változócsillag · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Égitest és Vénusz · Többet látni »
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Új!!: Égitest és Vörös óriás · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Égitest és Világegyetem · Többet látni »
W Virginis típusú változócsillag
A W Virginis típusú változócsillagok pulzáló változócsillagok, melyek nagyon hasonlítanak a klasszikus cefeidákhoz, de ellentétben velük a II. populációs csillagokhoz tartoznak, alacsonyabb a fémtartalmuk és ezért valamivel különbözik a rájuk vonatkozó periódus-fényesség reláció: körülbelül 1,5 magnitúdóval halványabbak a cefeidáknál.
Új!!: Égitest és W Virginis típusú változócsillag · Többet látni »
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19. században, 1867-ben.
Új!!: Égitest és Wolf–Rayet-csillag · Többet látni »
279 Thule
A 279 Thule egy kisbolygó a Naprendszerben.
Új!!: Égitest és 279 Thule · Többet látni »
5335 Damocles
Az 5335 Damocles (ideiglenes jelöléssel 1991 DA) egy kentaur.
Új!!: Égitest és 5335 Damocles · Többet látni »
90377 Sedna
A Sedna pályája. Az óramutató járásának irányában a Naprendszert egyre jobban kicsinyítve: Baloldalt felül a legelső képen a belső Naprendszer, a kisbolygóövvel Jupiterig. A második képen a teljes Naprendszer a Kuiper-övvel, és a Sedna, pályájának Naphoz legközelebbi pontján. A harmadik képen a Sedna teljes elnyúlt pályáját látjuk. A negyedik képen az Oort-felhő van, ahogy korábban elképzeltük, közepén a Sedna pályájával. A Sedna megtalálása azt mutatja, hogy egy belsőbb része is van az Oort-felhőnek A 90377 Sedna (szimbólum) Neptunuszon túli törpebolygó, melyet 2003.
Új!!: Égitest és 90377 Sedna · Többet látni »
