Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
149 kapcsolatok: A Jupiter belső holdjai, A Naprendszer keletkezése és története, Ammónia, Amper, Antenna, Anticiklon, Aphélium, Automatikus erősítésszabályozás, Óriásbolygó, Barna törpe, Benzol, Bolygó, Callisto, Carpo (hold), Cassini–Huygens, Celsius-skála, Ciklotron, Csillag, Csillagászati egység, December 7., Deutérium, Elektromágneses sugárzás, Elektromos áram, Elektromos töltés, Elektromos vezetés, Elektron, Etán, Európai Űrügynökség, Europa, Europa Jupiter System Mission, Excentricitás (csillagászat), Exobolygó, Föld, Földön kívüli élet, Forgómozgás, Foszfin, Galilei-holdak, Galileo, Galileo Galilei, Ganymedes, Gramm, Gravitáció, Hélium, Hő, Herschel űrtávcső, Hertz, Hidrogén, Himalia csoport, Hold, Hullámhossz, ..., Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Inklináció, Interferencia, Io (hold), Ion, Ionoszféra, Iuppiter, Japán Űrügynökség, Juno űrszonda, Kén, Kén-hidrogén, Kelvin, Kilogramm, Kilométer, Kisbolygó, Légkör, Magfúzió, Magnetoszféra, Magnitúdó, Mars (bolygó), Mágneses mező, Méter, Metán, Moduláció (fizika), Morzekód, Nagy Vörös Folt, Nap, Naprendszer, Napszél, NASA, Neon, Neptunusz (bolygó), New Frontiers, New Horizons, Orbiter, Oxigén, Pascal (mértékegység), Perihélium, Pioneer-program, Pioneer–10, Pioneer–11, Plazma, Pluto (törpebolygó), Polarizáció, Proton, Rádió-vevőkészülék, Részecskegyorsító, Római mitológia, Rövidhullám, Retrográd mozgás, Sarki fény, Sűrűség, Shoemaker–Levy 9, Simon Marius, Szaturnusz, Szélességi kör, Szén, Szénhidrogének, Színképelemzés, Szíriusz, Szögátmérő, Szürkület, Szeptember 21., Szferoid, Szilícium, Szinkrotronsugárzás, Távcső, Tűzhányó, Tömeg, Tengelyferdeség, Tera, Themisto (hold), Tonna, Trójai csoport, Turbulencia, Ulysses űrszonda, Unicode, Uránusz, Vénusz, Víz, Vörös törpe, Világűr, Villám, Voyager-program, Voyager–1, Voyager–2, 1610, 17. század, 1979, 1981, 1985, 1994, 1995, 1997, 1999, 2003, 2004, 2006. Bővíteni index (99 több) »
A Jupiter belső holdjai
A Jupiter belső holdjai kifejezés négy kicsi holdat takar, melyek pályája nagyon közel van a Jupiterhez, nagyjából annak gyűrűiben.
Új!!: Jupiter és A Jupiter belső holdjai · Többet látni »
A Naprendszer keletkezése és története
A Naprendszer felépítése A Naprendszer története az a folyamat, amely mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt kezdődött: létrejött a Nap és körülötte az égitestek, és nagyjából kialakult a jelenlegi állapot és elrendezés.
Új!!: Jupiter és A Naprendszer keletkezése és története · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Jupiter és Ammónia · Többet látni »
Amper
André-Marie Ampère (1775-1836) francia fizikus Az amper az elektromos áram erősségének mértékegysége a Nemzetközi Mértékegységrendszerben.
Új!!: Jupiter és Amper · Többet látni »
Antenna
Szerelik a Tokajból sugározandó 2. tévéprogram vételére alkalmas antennákat (Debrecen, Szegfű utca 1., 1974) Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköz.
Új!!: Jupiter és Antenna · Többet látni »
Anticiklon
Anticiklon Ausztráliában Az anticiklon közel függőleges tengelyű légörvény.
Új!!: Jupiter és Anticiklon · Többet látni »
Aphélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.
Új!!: Jupiter és Aphélium · Többet látni »
Automatikus erősítésszabályozás
Az automatikus erősítésszabályozás (AGC) (automatic gain control) az ingadozó vételi jel kiegyenlítésére szolgáló áramkör.
Új!!: Jupiter és Automatikus erősítésszabályozás · Többet látni »
Óriásbolygó
A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal Neptunusz Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa.
Új!!: Jupiter és Óriásbolygó · Többet látni »
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Új!!: Jupiter és Barna törpe · Többet látni »
Benzol
A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.
Új!!: Jupiter és Benzol · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Jupiter és Bolygó · Többet látni »
Callisto
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.
Új!!: Jupiter és Callisto · Többet látni »
Carpo (hold)
A Carpo (görögül Καρπώ) vagy Jupiter XLVI, a Jupiter egyik holdja.
Új!!: Jupiter és Carpo (hold) · Többet látni »
Cassini–Huygens
A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.
Új!!: Jupiter és Cassini–Huygens · Többet látni »
Celsius-skála
A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála.
Új!!: Jupiter és Celsius-skála · Többet látni »
Ciklotron
A ciklotron olyan részecskegyorsító, amelyben töltött részecskék (például protonok, ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé.
Új!!: Jupiter és Ciklotron · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Jupiter és Csillag · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Jupiter és Csillagászati egység · Többet látni »
December 7.
Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.
Új!!: Jupiter és December 7. · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Jupiter és Deutérium · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Jupiter és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Új!!: Jupiter és Elektromos áram · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Jupiter és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektromos vezetés
A fizikában az elektromos vezető olyan anyag, amely képes elektromos áramot vezetni.
Új!!: Jupiter és Elektromos vezetés · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Jupiter és Elektron · Többet látni »
Etán
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.
Új!!: Jupiter és Etán · Többet látni »
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Új!!: Jupiter és Európai Űrügynökség · Többet látni »
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Új!!: Jupiter és Europa · Többet látni »
Europa Jupiter System Mission
''Az ''EJSM'' két tervezett szondája, JEO (Jupiter Europa Orbiter, fölül) és a JGO (Jupiter Ganymede Orbiter, alul) A Europa Jupiter System Mission (EJSM, azaz Europa Jupiter-rendszer küldetés) az Outer Planet Flagship Mission (Külső bolygók Zászlóshajó-küldetése) több űrszondával tervezett küldetése, melyben egy-egy űrszondával venne részt a NASA, az ESA és esetleg a JAXA.
Új!!: Jupiter és Europa Jupiter System Mission · Többet látni »
Excentricitás (csillagászat)
Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Új!!: Jupiter és Excentricitás (csillagászat) · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Jupiter és Exobolygó · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Jupiter és Föld · Többet látni »
Földön kívüli élet
A Földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.
Új!!: Jupiter és Földön kívüli élet · Többet látni »
Forgómozgás
A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.
Új!!: Jupiter és Forgómozgás · Többet látni »
Foszfin
A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3.
Új!!: Jupiter és Foszfin · Többet látni »
Galilei-holdak
Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.
Új!!: Jupiter és Galilei-holdak · Többet látni »
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
Új!!: Jupiter és Galileo · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Jupiter és Galileo Galilei · Többet látni »
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Új!!: Jupiter és Ganymedes · Többet látni »
Gramm
A gramm, jele g, a tömeg egyik mértékegysége.
Új!!: Jupiter és Gramm · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Jupiter és Gravitáció · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Jupiter és Hélium · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Jupiter és Hő · Többet látni »
Herschel űrtávcső
A Herschel űrtávcső (eredetileg FIRST: Far Infrared and Submillimeter Telescope) egy, az Horizon 2000 program keretében indított csillagászati műhold, amely infravörös tartományban működött.
Új!!: Jupiter és Herschel űrtávcső · Többet látni »
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Új!!: Jupiter és Hertz · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Jupiter és Hidrogén · Többet látni »
Himalia csoport
A Himalia csoport a hasonló pályájú Jupiter-holdak csoportosítása.
Új!!: Jupiter és Himalia csoport · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Jupiter és Hold · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Jupiter és Hullámhossz · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Jupiter és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Jupiter és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Inklináció
Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.
Új!!: Jupiter és Inklináció · Többet látni »
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.
Új!!: Jupiter és Interferencia · Többet látni »
Io (hold)
Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.
Új!!: Jupiter és Io (hold) · Többet látni »
Ion
Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.
Új!!: Jupiter és Ion · Többet látni »
Ionoszféra
Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.
Új!!: Jupiter és Ionoszféra · Többet látni »
Iuppiter
Iuppiter és Iuno A capitoliumi etruszk stílusú Iuppiter-templom rekonstrukciója Zeusz római megfelelője Iuppiter, vagy gyakran Jupiter; ez a név a Dieis Pater (Ég Atya) kifejezésből származik.
Új!!: Jupiter és Iuppiter · Többet látni »
Japán Űrügynökség
A Japán Űrügynökség vagy más néven JAXA (japánul: 宇宙航空研究開発機構', angolul: Japan Aerospace Exploration Agency) Japán kormányzati űrkutatási és fejlesztési ügynöksége, mely 2003-ban több szervezet összeolvadásából jött létre.
Új!!: Jupiter és Japán Űrügynökség · Többet látni »
Juno űrszonda
A Juno űrszonda A Juno amerikai űrszonda a New Frontiers program második küldetése, melyet 2011-ben indítottak a Jupiter felé.
Új!!: Jupiter és Juno űrszonda · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Jupiter és Kén · Többet látni »
Kén-hidrogén
A kén-hidrogén (H2) vagy hidrogén-szulfid záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz.
Új!!: Jupiter és Kén-hidrogén · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Jupiter és Kelvin · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Jupiter és Kilogramm · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Jupiter és Kilométer · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Jupiter és Kisbolygó · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Jupiter és Légkör · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Jupiter és Magfúzió · Többet látni »
Magnetoszféra
A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.
Új!!: Jupiter és Magnetoszféra · Többet látni »
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Új!!: Jupiter és Magnitúdó · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Jupiter és Mars (bolygó) · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Jupiter és Mágneses mező · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Jupiter és Méter · Többet látni »
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Új!!: Jupiter és Metán · Többet látni »
Moduláció (fizika)
A moduláció különféle eljárások csoportja, melyek biztosítják, hogy egy szinuszos jel - a vivő - képes legyen információ hordozására.
Új!!: Jupiter és Moduláció (fizika) · Többet látni »
Morzekód
A jelenleg használatos nemzetközi Morse-abc A betűk és számjegyek írásának/olvasásának bináris fája (dot.
Új!!: Jupiter és Morzekód · Többet látni »
Nagy Vörös Folt
A Jupiter ''Nagy Vörös Folt''-ja és a Föld (balra lent) méretének összehasonlítása A Nagy Vörös Folt a Jupiter bolygó jellegzetes légköri formációja, ami a Földről amatőr csillagászati távcsövekkel is felismerhető.
Új!!: Jupiter és Nagy Vörös Folt · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Jupiter és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Jupiter és Naprendszer · Többet látni »
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Új!!: Jupiter és Napszél · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Jupiter és NASA · Többet látni »
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Új!!: Jupiter és Neon · Többet látni »
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Jupiter és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »
New Frontiers
A New Frontiers a NASA űrszondás kutatóprogramja, amelyben közepes méretű küldetéseket hajtanak végre.
Új!!: Jupiter és New Frontiers · Többet látni »
New Horizons
A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg.
Új!!: Jupiter és New Horizons · Többet látni »
Orbiter
Az orbiter vagy keringő egység egy idegen égitest körül keringő űrszonda.
Új!!: Jupiter és Orbiter · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Jupiter és Oxigén · Többet látni »
Pascal (mértékegység)
A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.
Új!!: Jupiter és Pascal (mértékegység) · Többet látni »
Perihélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük A perihélium vagy napközelpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.
Új!!: Jupiter és Perihélium · Többet látni »
Pioneer-program
A Pioneer-program (magyarul: úttörő) egy amerikai űrszondás program, amelynek keretében vizsgálták a Holdat, a bolygóközi teret, a Napot, az óriásbolygókat és a Vénuszt.
Új!!: Jupiter és Pioneer-program · Többet látni »
Pioneer–10
Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.
Új!!: Jupiter és Pioneer–10 · Többet látni »
Pioneer–11
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
Új!!: Jupiter és Pioneer–11 · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Jupiter és Plazma · Többet látni »
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Új!!: Jupiter és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »
Polarizáció
A polarizáció a transzverzális hullámok egy lehetséges tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a rezgés a haladás irányára merőleges, egyetlen síkban zajlik.
Új!!: Jupiter és Polarizáció · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és Proton · Többet látni »
Rádió-vevőkészülék
Hordozható rádió A detektoros rádió sémája A rádió-vevőkészülék a rádió-adóállomások által kisugárzott rádióhullámokat antennán keresztül venni, és hanggá vagy digitális adattá visszaalakítani képes elektronikus készülék.
Új!!: Jupiter és Rádió-vevőkészülék · Többet látni »
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Új!!: Jupiter és Részecskegyorsító · Többet látni »
Római mitológia
A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.
Új!!: Jupiter és Római mitológia · Többet látni »
Rövidhullám
Rövidhullámnak nevezik az elektromágneses sugárzás 1,7…30 MHz (más besorolás szerint 3…30 MHz) frekvenciatartományba (10……180 m hullámhossztartományba) tartozó részét.
Új!!: Jupiter és Rövidhullám · Többet látni »
Retrográd mozgás
Mars látszólagos retrográd mozgása az égbolton, 2003-ban A Mars retrográd mozgásának ábrázolása a geocentrikus világkép alapján(Johannes Kepler illusztrációja az ''Astronomia Nova'' 1609-es kiadásában) Retrográd mozgásnak nevezzük a csillagászatban egy természetes vagy mesterséges égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú.
Új!!: Jupiter és Retrográd mozgás · Többet látni »
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Új!!: Jupiter és Sarki fény · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Jupiter és Sűrűség · Többet látni »
Shoemaker–Levy 9
Hubble űrteleszkóp képe a Shoemaker–Levy 9-ről, 1994. május 17-én A Shoemaker–Levy 9 (rövidítve: SL9, D/1993 F2) egy üstökös volt, amely a Jupiterrel ütközött 1994-ben, elsőként adva közvetlen lehetőséget két naprendszerbeli objektum ütközésének megfigyelésére (nem számítva a Föld és más objektumok ütközését).
Új!!: Jupiter és Shoemaker–Levy 9 · Többet látni »
Simon Marius
Simon Marius (németül Simon Mayr) (1573. január 10. – 1624. december 26.) német csillagász Gunzenhausenben született Nürnberg közelében, de élete nagy részét Ansbachban élte le.
Új!!: Jupiter és Simon Marius · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Jupiter és Szaturnusz · Többet látni »
Szélességi kör
360x360px.
Új!!: Jupiter és Szélességi kör · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Jupiter és Szén · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Jupiter és Szénhidrogének · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Jupiter és Színképelemzés · Többet látni »
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Új!!: Jupiter és Szíriusz · Többet látni »
Szögátmérő
A szögátmérő (más néven látszólagos átmérő) egy objektum látszó átmérőjének szögmértékben kifejezett értéke.
Új!!: Jupiter és Szögátmérő · Többet látni »
Szürkület
Alkonyat az angliai Lyme Regisben A szürkület csillagászati fogalom, a nappal és az éjszaka közötti átmenetet jelenti.
Új!!: Jupiter és Szürkület · Többet látni »
Szeptember 21.
Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.
Új!!: Jupiter és Szeptember 21. · Többet látni »
Szferoid
Lencseszferoid Orsószferoid A szferoid vagy más néven forgási ellipszoid vagy kéttengelyű ellipszoid egy mértani test, amelyet akkor kapunk, ha egy ellipszist valamelyik tengelye mentén megpörgetünk.
Új!!: Jupiter és Szferoid · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Jupiter és Szilícium · Többet látni »
Szinkrotronsugárzás
A szinkrotronsugárzás elektromágneses sugárzás, amelyet a fénysebességhez közeli sebességgel mozgó (szakmai nyelven: relativisztikus) elektronok vagy pozitronok hoznak létre sebességvektoruk megváltozása során.
Új!!: Jupiter és Szinkrotronsugárzás · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Jupiter és Távcső · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Jupiter és Tűzhányó · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Jupiter és Tömeg · Többet látni »
Tengelyferdeség
A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.
Új!!: Jupiter és Tengelyferdeség · Többet látni »
Tera
A tera egy prefixum az SI-rendszerben, mely az egység 1012-szeresét, azaz 1 000 000 000 000-szorosát, tehát ezermilliárdszorosát (billió) jelenti.
Új!!: Jupiter és Tera · Többet látni »
Themisto (hold)
A Themisto (görögül Θεμιστώ) vagy Jupiter XVIII, a Jupiter egyik holdja.
Új!!: Jupiter és Themisto (hold) · Többet látni »
Tonna
A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.
Új!!: Jupiter és Tonna · Többet látni »
Trójai csoport
3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
Új!!: Jupiter és Trójai csoport · Többet látni »
Turbulencia
Turbulencia egy repülőgép szárnya közelében A turbulencia vagy turbulens áramlás egy fontos fizikai fogalom az áramlástanban.
Új!!: Jupiter és Turbulencia · Többet látni »
Ulysses űrszonda
Az Ulysses űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.
Új!!: Jupiter és Ulysses űrszonda · Többet látni »
Unicode
A Unicode Consortium logója A Unicode (ejtsd: junikód) a különböző írásrendszerek egységes kódolását és használatát leíró nemzetközi számítástechnikai iparági szabvány.
Új!!: Jupiter és Unicode · Többet látni »
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Új!!: Jupiter és Uránusz · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Jupiter és Vénusz · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Jupiter és Víz · Többet látni »
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Új!!: Jupiter és Vörös törpe · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Jupiter és Világűr · Többet látni »
Villám
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.
Új!!: Jupiter és Villám · Többet látni »
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.
Új!!: Jupiter és Voyager-program · Többet látni »
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Új!!: Jupiter és Voyager–1 · Többet látni »
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
Új!!: Jupiter és Voyager–2 · Többet látni »
1610
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1610 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Jupiter és 17. század · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1979 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1981 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1985 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1994 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1995 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1997 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Jupiter és 1999 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Jupiter és 2003 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Jupiter és 2004 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Jupiter és 2006 · Többet látni »
