Tartalomjegyzék
187 kapcsolatok: Adab (település), Agade, Agyag, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Alany (nyelvészet), Amarna-levelek, Amoriták, Anatólia, Anatóliai nyelvek, Arámi ábécé, Arámi nyelv, Arámiak, Újasszír ékjelek listája, Újasszír és újbabiloni ékjelek listája, Újbabiloni Birodalom, Assur-bán-apli, Asszíria, Asszírok, Aszerdusz, Az ékírás írásjeleinek változatai, Az ékírás Unicode-jelkészlete, Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Óasszír és hettita ékjelek listája, Óbabiloni ékjelek listája, Óbabiloni Birodalom, Ókori Egyiptom, Ókori Róma, Óperzsa ékjelek listája, É (templom), Éa-nászir panaszlevele, Éanna, Ékjelek listája, Éninnu, Baál, Babilon, Behisztuni felirat, Betűkép, Carsten Niebuhr, Dúr-Sarrukín, Dendrokronológia, Dingir, Diplomácia, Dis, Dzsemdet Naszr-kultúra, Ebla, Eblai nyelv, Egyiptom, Egyiptomi nyelv, ... Bővíteni index (137 több) »
Adab (település)
Adab vagy Udab ókori sumer település Ningírszu és Nippur között.
Megnézni Ékírás és Adab (település)
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Megnézni Ékírás és Agade
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Megnézni Ékírás és Agyag
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Megnézni Ékírás és Akkád Birodalom
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Megnézni Ékírás és Akkád nyelv
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Megnézni Ékírás és Akkádok
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Megnézni Ékírás és Alany (nyelvészet)
Amarna-levelek
Amurru királyától Az ún.
Megnézni Ékírás és Amarna-levelek
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Megnézni Ékírás és Amoriták
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Ékírás és Anatólia
Anatóliai nyelvek
Az anatóliai nyelvek az indoeurópai nyelvelmélet szerint az indoeurópai nyelvcsalád egy ma már kihalt nyelvekből álló csoportja.
Megnézni Ékírás és Anatóliai nyelvek
Arámi ábécé
Az arámi ábécé a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere az i. e. 8. századtól.
Megnézni Ékírás és Arámi ábécé
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Megnézni Ékírás és Arámi nyelv
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Megnézni Ékírás és Arámiak
Újasszír ékjelek listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újasszír és újbabiloni ékjelek listája.
Megnézni Ékírás és Újasszír ékjelek listája
Újasszír és újbabiloni ékjelek listája
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján az ékírás újasszírkorban használt jelkészlete található.
Megnézni Ékírás és Újasszír és újbabiloni ékjelek listája
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Megnézni Ékírás és Újbabiloni Birodalom
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Megnézni Ékírás és Assur-bán-apli
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Megnézni Ékírás és Asszíria
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Megnézni Ékírás és Asszírok
Aszerdusz
Aszerdusz (vagy Aszertu, hettita Ašertu/Ašerduš) a hettita vallás egyik anya- és termékenységistennője.
Megnézni Ékírás és Aszerdusz
Az ékírás írásjeleinek változatai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Az ékírás írásjeleinek változatai (Borger 1–150).
Megnézni Ékírás és Az ékírás írásjeleinek változatai
Az ékírás Unicode-jelkészlete
A Unicode karakterkészlet 5.0 verziójától a karakterkiosztás.
Megnézni Ékírás és Az ékírás Unicode-jelkészlete
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.
Megnézni Ékírás és Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
Óasszír és hettita ékjelek listája
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók.
Megnézni Ékírás és Óasszír és hettita ékjelek listája
Óbabiloni ékjelek listája
Ebben a cikkben a H. Ranke listája alapján az ékírás óbabiloni jelkészlete található.
Megnézni Ékírás és Óbabiloni ékjelek listája
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Megnézni Ékírás és Óbabiloni Birodalom
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Megnézni Ékírás és Ókori Egyiptom
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Megnézni Ékírás és Ókori Róma
Óperzsa ékjelek listája
Az óperzsa írás jelkészletének legteljesebb forrásai a behisztuni felirat és a perszepoliszi feliratok.
Megnézni Ékírás és Óperzsa ékjelek listája
É (templom)
É, azaz E2 É (vagy E2) a sumer ékírásban a ház vagy templom ideografikus jele.
Megnézni Ékírás és É (templom)
Éa-nászir panaszlevele
120px Éa-nászir házának alaprajza, ahol a levelek előkerültek Éa-nászir panaszlevele (UET 5. 81) i. e. 1750 körül keletkezett dokumentum, amelyet az 1930−1931-es ásatási szezonban, Leonard Woolley ásatásain, Ur város Tell el-Mukajjar (Tell el-Muqayyar) nevű lelőhelyén találtak.
Megnézni Ékírás és Éa-nászir panaszlevele
Éanna
Az Éanna-körzet térképe az archaikus romokkal a IV. (barna) és V. (halvány) ásatási réteg feltüntetésével. RB.
Megnézni Ékírás és Éanna
Ékjelek listája
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján az ékírás jelkészlete található.
Megnézni Ékírás és Ékjelek listája
Éninnu
Az Éninnu rituális alapító dokumentuma, amit szertartás keretében helyeztek el rituális alapkőként a templom építésének kezdése előtt Az Éninnu (sumer: E2.NINNU, „az ötvenek szentélye”) az ókori Sumerbeli Lagas város fő szentélye, a várost védelmező Ningirszu temploma volt.
Megnézni Ékírás és Éninnu
Baál
A villámló Baál, Ugarit Baál (Ba`al, héber: בעל) az ókori kánaáni kultúrkör vihar-, eső- és termékenységistene, jelentése 'úr, uralkodó, férj'.
Megnézni Ékírás és Baál
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Ékírás és Babilon
Behisztuni felirat
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett A felirat a hegyoldalon A behisztuni felirat híres háromnyelvű (trilingvis) epigrafikus emlék Biszotun iráni település mellől.
Megnézni Ékírás és Behisztuni felirat
Betűkép
#ÁTIRÁNYÍTÁS Betűtípus.
Megnézni Ékírás és Betűkép
Carsten Niebuhr
Carsten Niebuhr (Lüdingworth, 1733. március 17. – Meldorf, 1815. április 26.) dán nemzetiségű német matematikus és térképész.
Megnézni Ékírás és Carsten Niebuhr
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Megnézni Ékírás és Dúr-Sarrukín
Dendrokronológia
A dendrokronológia az egyetlen olyan kormeghatározási módszer, amely hosszú távon képes abszolút dátumozást biztosítani egy év pontossággal.
Megnézni Ékírás és Dendrokronológia
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Megnézni Ékírás és Dingir
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
Megnézni Ékírás és Diplomácia
Dis
DIŠ A DIS (DIŠ, angol átírással DISH vagy GIŠ) sumer szó, alapjelentése: „erdő” (sok fa), „fa”.
Megnézni Ékírás és Dis
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Megnézni Ékírás és Dzsemdet Naszr-kultúra
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Megnézni Ékírás és Ebla
Eblai nyelv
Az eblai nyelv az ókori Ebla városállam területén és befolyási övezetében, az i. e. 3-2. évezredben beszélt ékírásos, az akkád után a második legrégebbi fennmaradt sémi nyelv.
Megnézni Ékírás és Eblai nyelv
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Ékírás és Egyiptom
Egyiptomi nyelv
Az ókori egyiptomi nyelv az afroázsiai nyelvcsaládba (korábbi nevén sémi-hámi nyelvcsalád) tartozik, annak hat ága közül az egyik.
Megnézni Ékírás és Egyiptomi nyelv
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Ékírás és Elám
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Megnézni Ékírás és En
Enmerkar
Enmerkar Uruk félig mitikus, félig valóságos történeti királya.
Megnézni Ékírás és Enmerkar
Enmerkar és Aratta ura
Aratta az uruki archaikus szövegekben KURLAM×RU logogrammal jegyezték le, ami a LAM (.
Megnézni Ékírás és Enmerkar és Aratta ura
Entemena
alapköve a Lugalkigiseduduval kötött testvérségről, a legrégibb ismert diplomáciai „okirat” Entemena (i. e. 2400 körül) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, enszije, I. Enannatum fia, Éannatum unokaöccse volt.
Megnézni Ékírás és Entemena
Epigráfia
Az epigráfia vagy felirattan (az elnevezés a görög: ἐπιγραφή (epigraphḗ) ’felirat’ szóból származik) ókori feliratokat tanulmányozó tudományág.
Megnézni Ékírás és Epigráfia
Epikus dialektus
A epikus dialektus (vagy homéroszi görög nyelv) az ógörög nyelv egyik nyelvjárása, a homéroszi Iliasz és Odüsszeia nyelvezetének továbbélése és utánzása az irodalomban.
Megnézni Ékírás és Epikus dialektus
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Megnézni Ékírás és Eposz
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Megnézni Ékírás és Eufrátesz
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Ékírás és Európa
Föníciai ábécé
A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból.
Megnézni Ékírás és Föníciai ábécé
Föníciai nyelv
A föníciai nyelv egy olyan nyelv, amelyet eredetileg az egyiptomiul Pūtnak, a föníciaiul, héberül valamint arámiul Kánaánnak, továbbá görögül és latinul Föníciának nevezett part menti területen beszéltek.
Megnézni Ékírás és Föníciai nyelv
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Megnézni Ékírás és Fonetika
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Megnézni Ékírás és Fonológia
François Lenormant
François Lenormant (Párizs, 1837. január 17. – Párizs, 1883. december 10.) francia archeológus, Charles Lenormant fia.
Megnézni Ékírás és François Lenormant
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Megnézni Ékírás és Görög ábécé
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Megnézni Ékírás és Göttingen
Georg Friedrich Grotefend
Georg Friedrich Grotefend (Hannoversch Münden, 1775. június 9. – Hannover, 1853. december 15.) német gimnáziumi protektor, igazgató, a hannoveri líceum igazgatója, az ékírás megfejtője.
Megnézni Ékírás és Georg Friedrich Grotefend
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Megnézni Ékírás és Gilgames
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Megnézni Ékírás és Gilgames-eposz
Gudea
Gudea (középső kronológia szerint i. e. 22. század) az ókori Sumer városállama, Lagas uralkodója (enszi) volt az Akkád Birodalmat megdöntő gutik uralma végén vagy annak befejeztével.
Megnézni Ékírás és Gudea
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Megnézni Ékírás és Gutik
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i.
Megnézni Ékírás és Hammurapi babiloni király
Hammurapi törvényoszlopa
A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.
Megnézni Ékírás és Hammurapi törvényoszlopa
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Megnézni Ékírás és Hattuszasz
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20.
Megnézni Ékírás és Héber nyelv
Henry Creswicke Rawlinson
relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett Sir Henry Creswicke Rawlinson (Chadlington, 1810. április 5. – London, 1895. március 5.) diplomata, politikus, katona, asszirológus, az MTA kültagja.
Megnézni Ékírás és Henry Creswicke Rawlinson
Hettita ékjelek listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óasszír és hettita ékjelek listája.
Megnézni Ékírás és Hettita ékjelek listája
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Megnézni Ékírás és Hettita Birodalom
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Megnézni Ékírás és Hettita nyelv
Hettita szövegek katalógusa
A hettita nyelv és a nem hettita nyelvű hettita irodalom emlékeit a Hettita feliratok katalógusa (Catalogue des Textes Hittites, röviden CTH) számozza és sorolja be, amelyet 1971-től Emmanuel Laroche szerkesztett.
Megnézni Ékírás és Hettita szövegek katalógusa
Hieroglif írás
A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.
Megnézni Ékírás és Hieroglif írás
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Megnézni Ékírás és Homokkő
Hurri nyelv
A hurri nyelv (ḫu-ur-ri, azaz ḫūrri, ḫūri) a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv.
Megnézni Ékírás és Hurri nyelv
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Megnézni Ékírás és Hurrik
I. Argisti
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig I. Argisti (urartui Argišti, örmény Արգիշտի, Aɹgiʃti, Aɹkiʃdi, az asszír forrásokban Argišti vagy Argištu, ur. i. e. 785 – i. e. 763) Urartu királya, Menua király és Tariria királyné fia.
Megnézni Ékírás és I. Argisti
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i.
Megnézni Ékírás és I. Dárajavaus perzsa király
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Megnézni Ékírás és I. e. 1. évezred
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Megnézni Ékírás és I. e. 1. század
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
Megnézni Ékírás és I. e. 10. század
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Megnézni Ékírás és I. e. 12. század
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Megnézni Ékírás és I. e. 14. század
I. e. 15. század
Az i. e. 15.
Megnézni Ékírás és I. e. 15. század
I. e. 26. század
A gízai nagy piramis.
Megnézni Ékírás és I. e. 26. század
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Megnézni Ékírás és I. e. 4. század
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Megnézni Ékírás és I. e. 6. század
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e.
Megnézni Ékírás és I. Khsajársá perzsa király
I. Szarduri
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Tuspa várának romjai I. Szarduri (vagy Szardurí, akkád sardurí, seduri, urartui sar5-du-ri) Urartu királya, Lutipri fejedelem fia, az urartui nagyhatalom megalapozója.
Megnézni Ékírás és I. Szarduri
I. Tukulti-apil-ésarra
I.
Megnézni Ékírás és I. Tukulti-apil-ésarra
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i.
Megnézni Ékírás és Ibbí-Szín
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Megnézni Ékírás és II. Nabú-kudurri-uszur
II. Sarrukín asszír király
II.
Megnézni Ékírás és II. Sarrukín asszír király
III. Artakhsaszjá perzsa király
III.
Megnézni Ékírás és III. Artakhsaszjá perzsa király
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Megnézni Ékírás és Indoeurópai nyelvcsalád
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Ékírás és Irán
Jahdun-Lim
Jahdun-Lim (sumer ia-aḫ-du-li-im, i̯āḫdulīm) Mári amurrú származású uralkodója volt (kb. i. e. 1825 – 1810), Jaggid-Lim fia, valószínűleg a szimaliak közül.
Megnézni Ékírás és Jahdun-Lim
Kanis
Kanis ókori település Anatóliában (Törökország), régészeti lelőhely Kültepe falu mellett, Kayseritől nem messze, 20 kilométerre délnyugatra.
Megnézni Ékírás és Kanis
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Megnézni Ékírás és Kassúk
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Megnézni Ékírás és Kaukázus (hegység)
Kádes
Kádes (vagy Kinza, esetleg Qádes, Ḳādeš,, mai nevén Tall al-Nabī Mandū Szíriában,, nem tévesztendő össze a dél-izraeli Kádessel, vagy a kánaánita Kedessel) fontos ókori városállam.
Megnézni Ékírás és Kádes
Kárum
A kárum (akkádul qāru vagy qārum, sumerogrammal írva GAR3 vagy GARA3) önkormányzattal rendelkező kereskedőtelep az óasszír kereskedelem korában.
Megnézni Ékírás és Kárum
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Ékírás és Középkor
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Megnézni Ékírás és Közel-Kelet
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Megnézni Ékírás és Közigazgatás
Kültepe
Istenszobrocskák (i.e. 18. sz. Kültepe) Kültepe (török: „Hamudomb”), régészeti helyszín Törökország középső részén, Kayseri várostól északkeletre.
Megnézni Ékírás és Kültepe
Kilamuva-sztélé
A Kilamuva-sztélé az i. e. 9. század második felében, i. e. 820 körül keletkezett.
Megnézni Ékírás és Kilamuva-sztélé
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Megnézni Ékírás és Kis (település)
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Megnézni Ékírás és Larsza
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Megnézni Ékírás és Latin ábécé
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Ékírás és Latin nyelv
Ligatúra
Az Æ (A+E), az egyik legismertebb ligatúra A ligatúra, magyarul ikerbetű nyomdászati szakkifejezés.
Megnézni Ékírás és Ligatúra
Louvre
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.
Megnézni Ékírás és Louvre
Luvi írás
A luvi írás a luvi nyelv leírására szolgáló hieroglif típusú (képírásos) írásrendszer.
Megnézni Ékírás és Luvi írás
Luvi nyelv
A luvi nyelv (elterjedt írásmóddal luwi, luwian) az anatóliai nyelvek egyike.
Megnézni Ékírás és Luvi nyelv
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Megnézni Ékírás és Magánhangzó
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Megnézni Ékírás és Mári
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Megnézni Ékírás és Mássalhangzó
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni Ékírás és Médek
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Ékírás és Mezopotámia
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i.
Megnézni Ékírás és Mitanni
Munus
A MUNUS sumer változata A MUNUS késői változata A sumer MUNUS (vagy MUG2, SAL, akkád sinništu, raqāqu, bişşūru, ūru) az ékírásban szójel, jelentése nő, asszony.
Megnézni Ékírás és Munus
Nabú-naid
Nabú-naid (nevének jelentése: Nabu legyen magasztalva) vagy "Nabu dicséretet kapjon." (uralkodott Kr. e. 555 – Kr. e. 539) az Újbabiloni Birodalom utolsó, talán legkülönösebb királya volt.
Megnézni Ékírás és Nabú-naid
Narám-Szín akkád király
Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.
Megnézni Ékírás és Narám-Szín akkád király
Narám-Szín sztéléje
Narám-Szín sztéléje Agade város királyának domborműves emlékköve.
Megnézni Ékírás és Narám-Szín sztéléje
Nin (ékírás)
A NIN egy késői változata A sumer NIN (akkád EREŠ) szó és az ékírásban a szójel jelentése hölgy, úrnő.
Megnézni Ékírás és Nin (ékírás)
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Megnézni Ékírás és Ningirszu (település)
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Megnézni Ékírás és Ninive
Ninkaszi-himnusz
A Ninkaszi-himnusz (címváltozat: „Sörivóknak való”) sumer vers az i. e. 2. évezred első feléből.
Megnézni Ékírás és Ninkaszi-himnusz
Nuzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nuzu.
Megnézni Ékírás és Nuzi
Nyelvemlék
Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket.
Megnézni Ékírás és Nyelvemlék
Papirusz
Nílusi papiruszsás A papirusz növényi rostokból – elsősorban a papiruszsásból – készített, írásra alkalmas felületű anyag.
Megnézni Ékírás és Papirusz
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Megnézni Ékírás és Pártus Birodalom
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa.
Megnézni Ékírás és Perszepolisz
Rímus
Rímus az Akkád Birodalom második királya volt, a birodalomalapító, a sumer királylista szerint Sarrukín fia.
Megnézni Ékírás és Rímus
Rituális alapkő
Az Éninnu alapító dokumentuma Gudea idejéből A rituális alapkő (vagy alapító dokumentum) szertartásos elhelyezése olyan ma is élő hagyomány, amelyet a kora ókori Mezopotámiában a sumerek kezdtek el az építkezéseknél alkalmazni.
Megnézni Ékírás és Rituális alapkő
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Megnézni Ékírás és Samas
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Megnézni Ékírás és Sarrukín akkád király
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Megnézni Ékírás és Sémi nyelvek
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Megnézni Ékírás és Sumer
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Megnézni Ékírás és Sumer nyelv
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Megnézni Ékírás és Sumerek
Suruppak
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Megnézni Ékírás és Suruppak
Szamal (állam)
Gaziantep tartomány a mai Törökországban A Kilamuva-sztélé Szamal Királysága (asszír nyelven Sam’al, arámi nyelven Ya’idi vagy Ya’udi) az i. e. 1. évezred első felének középhatalma, az újhettita királyságok egyike.
Megnézni Ékírás és Szamal (állam)
Szapinuva
Szapinuva (az ékírásban Šapinuwa) az i. e. 2. évezred jelentős hettita települése, rövid időre, I. Tudhalijasz alatt uralkodói rezidencia is volt.
Megnézni Ékírás és Szapinuva
Szír nyelv
A szír nyelv vagy szír-arámi nyelv a sémi nyelveken belül egy kelet-arámi nyelvjárás (dialektus).
Megnézni Ékírás és Szír nyelv
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni Ékírás és Szíria
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Megnézni Ékírás és Szótag
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Megnézni Ékírás és Szúza
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Megnézni Ékírás és Szeleukida Birodalom
Személyi számítógép
1981-es IBM 5150 PCIBM 5151 képernyővel TeleVideo 925 - időosztásban dolgozó, számítógéphez csatlakozó „buta terminál” Amit az ifjú nézett akkor és akit mi nézünk a mai képernyőn A személyi számítógép (angolul: personal computer, PC) olyan számítógép, amely nem egy központi számítógép terminálja (munkaállomása), hanem önálló, egyetlen személy (az ún.
Megnézni Ékírás és Személyi számítógép
Sztélé
II. Assur-nászir-apli az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának alabástromsztéléje A sztélé (görög nyelven: στήλη, stēlē) faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek.
Megnézni Ékírás és Sztélé
Tamkárum
Sumer írásmóddal Újasszír írásmóddal A tamkárum (sumer DAM.GAR3 vagy DAM.GARA3, akkád tamkāru(m)) az akkád „kereskedő” megnevezése.
Megnézni Ékírás és Tamkárum
Telipinusz és a Tengeristen leánya
CTH#322 hat töredéke. A leghosszabb szövegű töredék, a CTH#321.A (Bo 873) számú tábla az első négy sorának átírásával és fordításával.
Megnézni Ékírás és Telipinusz és a Tengeristen leánya
Telipinusz eltűnése
A N 07762 múzeumi katalógusszámú felirat, amely a CTH#324.I.B táblához tartozik és két töredékből, a 469/e és 242/f számúakból állították össze. Forráskiadása a KUB 33.2-ben jelent meg.
Megnézni Ékírás és Telipinusz eltűnése
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Megnézni Ékírás és Tengerföld
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i.
Megnézni Ékírás és Tengeri népek
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Megnézni Ékírás és Tigris (folyó)
Tipológia (régészet)
A régészeti tipológia a történelemtudomány része és egyben segédtudománya, a rétegek és tárgyak összehasonlító vizsgálata.
Megnézni Ékírás és Tipológia (régészet)
Tuspa
II. Szarduri évkönyvei 1915-ben Tuspa vára Urartu első jelentős erődítménye, az ország fővárosa a teljes fennállása alatt.
Megnézni Ékírás és Tuspa
Tusratta
Tusratta (akkádul mtu-uš-rat-ta, mtu-iš-e-rat-ta, mdu-uš-rat-ta, hurri Tušratta) Mitanni királya az i. e. 14. század első felében.
Megnézni Ékírás és Tusratta
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Megnézni Ékírás és Ugarit
Ugariti ábécé
Az ugariti ábécé egy ékírásra épülő bővített abugida írásrendszer, amely 31 karakterből áll és a szótagírásból kialakuló betűírások első képviselője.
Megnézni Ékírás és Ugariti ábécé
Ugariti nyelv
Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata.
Megnézni Ékírás és Ugariti nyelv
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Megnézni Ékírás és Ur
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Megnézni Ékírás és Ur-Nammu
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i.
Megnézni Ékírás és Urartu
Uru
Uru (URU, vagy 26px) egy sumer fogalom, elsősorban települést jelent.
Megnézni Ékírás és Uru
Uruinimgina
Uruinimgina – régi olvasat szerint Urukagina – az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója volt (kb. i. e. 2378-2371, a hosszú kronológia szerint; más forrásokban ur.i. e. 2435-2340 vagy i. e. 2400-2370), aki népmozgalomra támaszkodva elűzte a lagasi dinasztia utolsó tagját, Lugalandát.
Megnézni Ékírás és Uruinimgina
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Megnézni Ékírás és Uruk
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Megnézni Ékírás és Uruk-kultúra
Uruki archaikus szövegek
Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i.
Megnézni Ékírás és Uruki archaikus szövegek
Uruki epikus ciklus
Az uruki epikus ciklus a sumer hőseposzok gyűjtőneve, az epika és ezen belül az eposzköltészet legrégebbi ismert darabjai.
Megnézni Ékírás és Uruki epikus ciklus
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Megnézni Ékírás és Vaskor
William Henry Fox Talbot
Szabó Iván) William Henry Fox Talbot (Lacock Abbey, Wiltshire, 1800. február 11. – 1877. szeptember 17.) angol utazó, matematikus, botanikus, nyelvész, asszirológus, régész, a talbotípia (kalotípia) néven ismert fotóeljárás kifejlesztője.
Megnézni Ékírás és William Henry Fox Talbot
Zimrí-Lim
Terka-beli hűtőház alapításáról Zimrí-Lim az ókori mezopotámiai mári királya, (középső kronológia: kb. i. e. 1779 – 1759), Jahdun-Lim fia volt.
Megnézni Ékírás és Zimrí-Lim
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Megnézni Ékírás és 1. század
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Megnézni Ékírás és 1857