Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
211 kapcsolatok: Adab (település), Agade, Agyag, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Alany (nyelvészet), Amarna-levelek, Amoriták, Anatólia, Anatóliai nyelvek, Arámi ábécé, Arámi nyelv, Arámiak, Újasszír ékjelek listája, Újasszír és újbabiloni ékjelek listája, Újbabiloni Birodalom, Assur-bán-apli, Asszíria, Asszírok, Aszerdusz, Az ékírás írásjeleinek változatai, Az ékírás Unicode-jelkészlete, Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Óasszír és hettita ékjelek listája, Óbabiloni ékjelek listája, Óbabiloni Birodalom, Ókori Egyiptom, Ókori Róma, Óperzsa ékjelek listája, É (templom), Éa-nászir panaszlevele, Éanna, Ékjelek listája, Éninnu, Baál, Babilon, Behisztuni felirat, Betűkép, Carsten Niebuhr, Dúr-Sarrukín, Dendrokronológia, Dingir, Diplomácia, Dis, Dzsemdet Naszr-kultúra, Ebla, Eblai nyelv, Egyiptom, Egyiptomi nyelv, ..., Elám, Elám uralkodóinak listája, En, Enmerkar, Enmerkar és Aratta ura, Entemena, Epigráfia, Epikus dialektus, Eposz, Eufrátesz, Európa, Föníciai ábécé, Föníciai nyelv, Fonetika, Fonológia, François Lenormant, Görög ábécé, Göttingen, Georg Friedrich Grotefend, Gilgames, Gilgames-eposz, Gudea, Gutik, Hammurapi babiloni király, Hammurapi törvényoszlopa, Hattuszasz, Héber nyelv, Henry Creswicke Rawlinson, Hettita ékjelek listája, Hettita Birodalom, Hettita nyelv, Hettita szövegek katalógusa, Hieroglif írás, Homokkő, Hurri nyelv, Hurrik, I. Argisti, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 1. évezred, I. e. 1. század, I. e. 10. század, I. e. 12. század, I. e. 14. század, I. e. 15. század, I. e. 16. század, I. e. 17. század, I. e. 18. század, I. e. 19. század, I. e. 2. évezred, I. e. 20. század, I. e. 22. század, I. e. 24. század, I. e. 25. század, I. e. 26. század, I. e. 29. század, I. e. 3. évezred, I. e. 30. század, I. e. 31. század, I. e. 34. század, I. e. 35. század, I. e. 4. évezred, I. e. 4. század, I. e. 6. század, I. e. 612, I. e. 7. század, I. e. 9. század, I. Khsajársá perzsa király, I. Szarduri, I. Tukulti-apil-ésarra, Ibbí-Szín, II. Nabú-kudurri-uszur, II. Sarrukín asszír király, III. Artakhsaszjá perzsa király, Indoeurópai nyelvcsalád, Irán, Jahdun-Lim, Kanis, Kassúk, Kaukázus (hegység), Kádes, Kárum, Középkor, Közel-Kelet, Közigazgatás, Kültepe, Kilamuva-sztélé, Kis (település), Larsza, Latin ábécé, Latin nyelv, Ligatúra, Louvre, Luvi írás, Luvi nyelv, Magánhangzó, Mári, Mássalhangzó, Médek, Mezopotámia, Mitanni, Munus, Nabú-naid, Narám-Szín akkád király, Narám-Szín sztéléje, Nin (ékírás), Ningirszu (település), Ninive, Ninkaszi-himnusz, Nuzi, Nyelvemlék, Papirusz, Pártus Birodalom, Perszepolisz, Rímus, Rituális alapkő, Samas, Sarrukín akkád király, Sémi nyelvek, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Suruppak, Szamal (állam), Szapinuva, Szír nyelv, Szíria, Szótag, Szúza, Szeleukida Birodalom, Személyi számítógép, Sztélé, Tamkárum, Telipinusz és a Tengeristen leánya, Telipinusz eltűnése, Tengerföld, Tengeri népek, Tigris (folyó), Tipológia (régészet), Tuspa, Tusratta, Ugarit, Ugariti ábécé, Ugariti nyelv, Ur, Ur-Nammu, Urartu, Uru, Uruinimgina, Uruk, Uruk-kultúra, Uruki archaikus szövegek, Uruki epikus ciklus, Vaskor, William Henry Fox Talbot, Zimrí-Lim, 1. század, 1778, 1802, 1857, 1905, 75. Bővíteni index (161 több) »
Adab (település)
Adab vagy Udab ókori sumer település Ningírszu és Nippur között.
Új!!: Ékírás és Adab (település) · Többet látni »
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Új!!: Ékírás és Agade · Többet látni »
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Új!!: Ékírás és Agyag · Többet látni »
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Ékírás és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Ékírás és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Ékírás és Akkádok · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Ékírás és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Amarna-levelek
Amurru királyától Az ún.
Új!!: Ékírás és Amarna-levelek · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Ékírás és Amoriták · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Ékírás és Anatólia · Többet látni »
Anatóliai nyelvek
Az anatóliai nyelvek az indoeurópai nyelvelmélet szerint az indoeurópai nyelvcsalád egy ma már kihalt nyelvekből álló csoportja.
Új!!: Ékírás és Anatóliai nyelvek · Többet látni »
Arámi ábécé
Az arámi ábécé a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere az i. e. 8. századtól.
Új!!: Ékírás és Arámi ábécé · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Ékírás és Arámi nyelv · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Ékírás és Arámiak · Többet látni »
Újasszír ékjelek listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újasszír és újbabiloni ékjelek listája.
Új!!: Ékírás és Újasszír ékjelek listája · Többet látni »
Újasszír és újbabiloni ékjelek listája
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján az ékírás újasszírkorban használt jelkészlete található.
Új!!: Ékírás és Újasszír és újbabiloni ékjelek listája · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Ékírás és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Ékírás és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Ékírás és Asszíria · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Ékírás és Asszírok · Többet látni »
Aszerdusz
Aszerdusz (vagy Aszertu, hettita Ašertu/Ašerduš) a hettita vallás egyik anya- és termékenységistennője.
Új!!: Ékírás és Aszerdusz · Többet látni »
Az ékírás írásjeleinek változatai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Az ékírás írásjeleinek változatai (Borger 1–150).
Új!!: Ékírás és Az ékírás írásjeleinek változatai · Többet látni »
Az ékírás Unicode-jelkészlete
A Unicode karakterkészlet 5.0 verziójától a karakterkiosztás.
Új!!: Ékírás és Az ékírás Unicode-jelkészlete · Többet látni »
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.
Új!!: Ékírás és Az Óperzsa Birodalom királyainak listája · Többet látni »
Óasszír és hettita ékjelek listája
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján a hettita nyelvre alkalmazott ékírásos jelkészlet ismert, vagy feltételezett hangértékű szótagjelei találhatók.
Új!!: Ékírás és Óasszír és hettita ékjelek listája · Többet látni »
Óbabiloni ékjelek listája
Ebben a cikkben a H. Ranke listája alapján az ékírás óbabiloni jelkészlete található.
Új!!: Ékírás és Óbabiloni ékjelek listája · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Ékírás és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Ékírás és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: Ékírás és Ókori Róma · Többet látni »
Óperzsa ékjelek listája
Az óperzsa írás jelkészletének legteljesebb forrásai a behisztuni felirat és a perszepoliszi feliratok.
Új!!: Ékírás és Óperzsa ékjelek listája · Többet látni »
É (templom)
É, azaz E2 É (vagy E2) a sumer ékírásban a ház vagy templom ideografikus jele.
Új!!: Ékírás és É (templom) · Többet látni »
Éa-nászir panaszlevele
120px Éa-nászir házának alaprajza, ahol a levelek előkerültek Éa-nászir panaszlevele (UET 5. 81) i. e. 1750 körül keletkezett dokumentum, amelyet az 1930−1931-es ásatási szezonban, Leonard Woolley ásatásain, Ur város Tell el-Mukajjar (Tell el-Muqayyar) nevű lelőhelyén találtak.
Új!!: Ékírás és Éa-nászir panaszlevele · Többet látni »
Éanna
Az Éanna-körzet térképe az archaikus romokkal a IV. (barna) és V. (halvány) ásatási réteg feltüntetésével. RB.
Új!!: Ékírás és Éanna · Többet látni »
Ékjelek listája
Ebben a cikkben az ékjelek eddigi legteljesebb listája alapján az ékírás jelkészlete található.
Új!!: Ékírás és Ékjelek listája · Többet látni »
Éninnu
Az Éninnu rituális alapító dokumentuma, amit szertartás keretében helyeztek el rituális alapkőként a templom építésének kezdése előtt Az Éninnu (sumer: E2.NINNU, „az ötvenek szentélye”) az ókori Sumerbeli Lagas város fő szentélye, a várost védelmező Ningirszu temploma volt.
Új!!: Ékírás és Éninnu · Többet látni »
Baál
A villámló Baál, Ugarit Baál (Ba`al, héber: בעל) az ókori kánaáni kultúrkör vihar-, eső- és termékenységistene, jelentése 'úr, uralkodó, férj'.
Új!!: Ékírás és Baál · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Ékírás és Babilon · Többet látni »
Behisztuni felirat
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett A felirat a hegyoldalon A behisztuni felirat híres háromnyelvű (trilingvis) epigrafikus emlék Biszotun iráni település mellől.
Új!!: Ékírás és Behisztuni felirat · Többet látni »
Betűkép
#ÁTIRÁNYÍTÁS Betűtípus.
Új!!: Ékírás és Betűkép · Többet látni »
Carsten Niebuhr
Carsten Niebuhr (Lüdingworth, 1733. március 17. – Meldorf, 1815. április 26.) dán nemzetiségű német matematikus és térképész.
Új!!: Ékírás és Carsten Niebuhr · Többet látni »
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Új!!: Ékírás és Dúr-Sarrukín · Többet látni »
Dendrokronológia
A dendrokronológia az egyetlen olyan kormeghatározási módszer, amely hosszú távon képes abszolút dátumozást biztosítani egy év pontossággal.
Új!!: Ékírás és Dendrokronológia · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Ékírás és Dingir · Többet látni »
Diplomácia
A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.
Új!!: Ékírás és Diplomácia · Többet látni »
Dis
DIŠ A DIS (DIŠ, angol átírással DISH vagy GIŠ) sumer szó, alapjelentése: „erdő” (sok fa), „fa”.
Új!!: Ékírás és Dis · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Ékírás és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Ebla
Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.
Új!!: Ékírás és Ebla · Többet látni »
Eblai nyelv
Az eblai nyelv az ókori Ebla városállam területén és befolyási övezetében, az i. e. 3-2. évezredben beszélt ékírásos, az akkád után a második legrégebbi fennmaradt sémi nyelv.
Új!!: Ékírás és Eblai nyelv · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Ékírás és Egyiptom · Többet látni »
Egyiptomi nyelv
Az ókori egyiptomi nyelv az afroázsiai nyelvcsaládba (korábbi nevén sémi-hámi nyelvcsalád) tartozik, annak hat ága közül az egyik.
Új!!: Ékírás és Egyiptomi nyelv · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Ékírás és Elám · Többet látni »
Elám uralkodóinak listája
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és Elám uralkodóinak listája · Többet látni »
En
ENSI írásjel Az EN (sumer: úr vagy pap, ékírással) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000–2350) egyik uralkodói címe volt.
Új!!: Ékírás és En · Többet látni »
Enmerkar
Enmerkar Uruk félig mitikus, félig valóságos történeti királya.
Új!!: Ékírás és Enmerkar · Többet látni »
Enmerkar és Aratta ura
Aratta az uruki archaikus szövegekben KURLAM×RU logogrammal jegyezték le, ami a LAM (.
Új!!: Ékírás és Enmerkar és Aratta ura · Többet látni »
Entemena
alapköve a Lugalkigiseduduval kötött testvérségről, a legrégibb ismert diplomáciai „okirat” Entemena (i. e. 2400 körül) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, enszije, I. Enannatum fia, Éannatum unokaöccse volt.
Új!!: Ékírás és Entemena · Többet látni »
Epigráfia
Az epigráfia vagy felirattan (az elnevezés a görög: ἐπιγραφή (epigraphḗ) ’felirat’ szóból származik) ókori feliratokat tanulmányozó tudományág.
Új!!: Ékírás és Epigráfia · Többet látni »
Epikus dialektus
A epikus dialektus (vagy homéroszi görög nyelv) az ógörög nyelv egyik nyelvjárása, a homéroszi Iliasz és Odüsszeia nyelvezetének továbbélése és utánzása az irodalomban.
Új!!: Ékírás és Epikus dialektus · Többet látni »
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Új!!: Ékírás és Eposz · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Ékírás és Eufrátesz · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Ékírás és Európa · Többet látni »
Föníciai ábécé
A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból.
Új!!: Ékírás és Föníciai ábécé · Többet látni »
Föníciai nyelv
A föníciai nyelv egy olyan nyelv, amelyet eredetileg az egyiptomiul Pūtnak, a föníciaiul, héberül valamint arámiul Kánaánnak, továbbá görögül és latinul Föníciának nevezett part menti területen beszéltek.
Új!!: Ékírás és Föníciai nyelv · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Ékírás és Fonetika · Többet látni »
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Új!!: Ékírás és Fonológia · Többet látni »
François Lenormant
François Lenormant (Párizs, 1837. január 17. – Párizs, 1883. december 10.) francia archeológus, Charles Lenormant fia.
Új!!: Ékírás és François Lenormant · Többet látni »
Görög ábécé
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.
Új!!: Ékírás és Görög ábécé · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: Ékírás és Göttingen · Többet látni »
Georg Friedrich Grotefend
Georg Friedrich Grotefend (Hannoversch Münden, 1775. június 9. – Hannover, 1853. december 15.) német gimnáziumi protektor, igazgató, a hannoveri líceum igazgatója, az ékírás megfejtője.
Új!!: Ékírás és Georg Friedrich Grotefend · Többet látni »
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Új!!: Ékírás és Gilgames · Többet látni »
Gilgames-eposz
Az özönvízről szóló tábla akkád ékírással A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza.
Új!!: Ékírás és Gilgames-eposz · Többet látni »
Gudea
Gudea (középső kronológia szerint i. e. 22. század) az ókori Sumer városállama, Lagas uralkodója (enszi) volt az Akkád Birodalmat megdöntő gutik uralma végén vagy annak befejeztével.
Új!!: Ékírás és Gudea · Többet látni »
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Új!!: Ékírás és Gutik · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Ékírás és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hammurapi törvényoszlopa
A Hammurapi törvényoszlopa (vagy Hammurapi-sztélé) akkád irodalmi mű, Hammurapi babiloni király törvényeinek gyűjteménye.
Új!!: Ékírás és Hammurapi törvényoszlopa · Többet látni »
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Új!!: Ékírás és Hattuszasz · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Ékírás és Héber nyelv · Többet látni »
Henry Creswicke Rawlinson
relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett Sir Henry Creswicke Rawlinson (Chadlington, 1810. április 5. – London, 1895. március 5.) diplomata, politikus, katona, asszirológus, az MTA kültagja.
Új!!: Ékírás és Henry Creswicke Rawlinson · Többet látni »
Hettita ékjelek listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óasszír és hettita ékjelek listája.
Új!!: Ékírás és Hettita ékjelek listája · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Ékírás és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Új!!: Ékírás és Hettita nyelv · Többet látni »
Hettita szövegek katalógusa
A hettita nyelv és a nem hettita nyelvű hettita irodalom emlékeit a Hettita feliratok katalógusa (Catalogue des Textes Hittites, röviden CTH) számozza és sorolja be, amelyet 1971-től Emmanuel Laroche szerkesztett.
Új!!: Ékírás és Hettita szövegek katalógusa · Többet látni »
Hieroglif írás
A hieroglif és hieroglifikus szavak a hierogliphosz, illetve ta hierogliphika kifejezésekből származnak.
Új!!: Ékírás és Hieroglif írás · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Ékírás és Homokkő · Többet látni »
Hurri nyelv
A hurri nyelv (ḫu-ur-ri, azaz ḫūrri, ḫūri) a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv.
Új!!: Ékírás és Hurri nyelv · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: Ékírás és Hurrik · Többet látni »
I. Argisti
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig I. Argisti (urartui Argišti, örmény Արգիշտի, Aɹgiʃti, Aɹkiʃdi, az asszír forrásokban Argišti vagy Argištu, ur. i. e. 785 – i. e. 763) Urartu királya, Menua király és Tariria királyné fia.
Új!!: Ékírás és I. Argisti · Többet látni »
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Új!!: Ékírás és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Ékírás és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Új!!: Ékírás és I. e. 1. század · Többet látni »
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
Új!!: Ékírás és I. e. 10. század · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Ékírás és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Új!!: Ékírás és I. e. 14. század · Többet látni »
I. e. 15. század
Az i. e. 15.
Új!!: Ékírás és I. e. 15. század · Többet látni »
I. e. 16. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 16. század · Többet látni »
I. e. 17. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 17. század · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 19. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 19. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 20. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 20. század · Többet látni »
I. e. 22. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 22. század · Többet látni »
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 24. század · Többet látni »
I. e. 25. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 25. század · Többet látni »
I. e. 26. század
A gízai nagy piramis.
Új!!: Ékírás és I. e. 26. század · Többet látni »
I. e. 29. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 29. század · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 30. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 30. század · Többet látni »
I. e. 31. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 31. század · Többet látni »
I. e. 34. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 34. század · Többet látni »
I. e. 35. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 35. század · Többet látni »
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 4. évezred · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Ékírás és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Ékírás és I. e. 6. század · Többet látni »
I. e. 612
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 612 · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 7. század · Többet látni »
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és I. e. 9. század · Többet látni »
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Új!!: Ékírás és I. Khsajársá perzsa király · Többet látni »
I. Szarduri
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Tuspa várának romjai I. Szarduri (vagy Szardurí, akkád sardurí, seduri, urartui sar5-du-ri) Urartu királya, Lutipri fejedelem fia, az urartui nagyhatalom megalapozója.
Új!!: Ékírás és I. Szarduri · Többet látni »
I. Tukulti-apil-ésarra
I.
Új!!: Ékírás és I. Tukulti-apil-ésarra · Többet látni »
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.
Új!!: Ékírás és Ibbí-Szín · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: Ékírás és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
II. Sarrukín asszír király
II.
Új!!: Ékírás és II. Sarrukín asszír király · Többet látni »
III. Artakhsaszjá perzsa király
III.
Új!!: Ékírás és III. Artakhsaszjá perzsa király · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Ékírás és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Ékírás és Irán · Többet látni »
Jahdun-Lim
Jahdun-Lim (sumer ia-aḫ-du-li-im, i̯āḫdulīm) Mári amurrú származású uralkodója volt (kb. i. e. 1825 – 1810), Jaggid-Lim fia, valószínűleg a szimaliak közül.
Új!!: Ékírás és Jahdun-Lim · Többet látni »
Kanis
Kanis ókori település Anatóliában (Törökország), régészeti lelőhely Kültepe falu mellett, Kayseritől nem messze, 20 kilométerre délnyugatra.
Új!!: Ékírás és Kanis · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Ékírás és Kassúk · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Ékírás és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kádes
Kádes (vagy Kinza, esetleg Qádes, Ḳādeš,, mai nevén Tall al-Nabī Mandū Szíriában,, nem tévesztendő össze a dél-izraeli Kádessel, vagy a kánaánita Kedessel) fontos ókori városállam.
Új!!: Ékírás és Kádes · Többet látni »
Kárum
A kárum (akkádul qāru vagy qārum, sumerogrammal írva GAR3 vagy GARA3) önkormányzattal rendelkező kereskedőtelep az óasszír kereskedelem korában.
Új!!: Ékírás és Kárum · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Ékírás és Középkor · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Ékírás és Közel-Kelet · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Ékírás és Közigazgatás · Többet látni »
Kültepe
Istenszobrocskák (i.e. 18. sz. Kültepe) Kültepe (török: „Hamudomb”), régészeti helyszín Törökország középső részén, Kayseri várostól északkeletre.
Új!!: Ékírás és Kültepe · Többet látni »
Kilamuva-sztélé
A Kilamuva-sztélé az i. e. 9. század második felében, i. e. 820 körül keletkezett.
Új!!: Ékírás és Kilamuva-sztélé · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Ékírás és Kis (település) · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Ékírás és Larsza · Többet látni »
Latin ábécé
A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Új!!: Ékírás és Latin ábécé · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Ékírás és Latin nyelv · Többet látni »
Ligatúra
Az Æ (A+E), az egyik legismertebb ligatúra A ligatúra, magyarul ikerbetű nyomdászati szakkifejezés.
Új!!: Ékírás és Ligatúra · Többet látni »
Louvre
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.
Új!!: Ékírás és Louvre · Többet látni »
Luvi írás
A luvi írás a luvi nyelv leírására szolgáló hieroglif típusú (képírásos) írásrendszer.
Új!!: Ékírás és Luvi írás · Többet látni »
Luvi nyelv
A luvi nyelv (elterjedt írásmóddal luwi, luwian) az anatóliai nyelvek egyike.
Új!!: Ékírás és Luvi nyelv · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Ékírás és Magánhangzó · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Ékírás és Mári · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Ékírás és Mássalhangzó · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Ékírás és Médek · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ékírás és Mezopotámia · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Ékírás és Mitanni · Többet látni »
Munus
A MUNUS sumer változata A MUNUS késői változata A sumer MUNUS (vagy MUG2, SAL, akkád sinništu, raqāqu, bişşūru, ūru) az ékírásban szójel, jelentése nő, asszony.
Új!!: Ékírás és Munus · Többet látni »
Nabú-naid
Nabú-naid (nevének jelentése: Nabu legyen magasztalva) vagy "Nabu dicséretet kapjon." (uralkodott Kr. e. 555 – Kr. e. 539) az Újbabiloni Birodalom utolsó, talán legkülönösebb királya volt.
Új!!: Ékírás és Nabú-naid · Többet látni »
Narám-Szín akkád király
Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.
Új!!: Ékírás és Narám-Szín akkád király · Többet látni »
Narám-Szín sztéléje
Narám-Szín sztéléje Agade város királyának domborműves emlékköve.
Új!!: Ékírás és Narám-Szín sztéléje · Többet látni »
Nin (ékírás)
A NIN egy késői változata A sumer NIN (akkád EREŠ) szó és az ékírásban a szójel jelentése hölgy, úrnő.
Új!!: Ékírás és Nin (ékírás) · Többet látni »
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Új!!: Ékírás és Ningirszu (település) · Többet látni »
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Új!!: Ékírás és Ninive · Többet látni »
Ninkaszi-himnusz
A Ninkaszi-himnusz (címváltozat: „Sörivóknak való”) sumer vers az i. e. 2. évezred első feléből.
Új!!: Ékírás és Ninkaszi-himnusz · Többet látni »
Nuzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nuzu.
Új!!: Ékírás és Nuzi · Többet látni »
Nyelvemlék
Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket.
Új!!: Ékírás és Nyelvemlék · Többet látni »
Papirusz
Nílusi papiruszsás A papirusz növényi rostokból – elsősorban a papiruszsásból – készített, írásra alkalmas felületű anyag.
Új!!: Ékírás és Papirusz · Többet látni »
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Új!!: Ékírás és Pártus Birodalom · Többet látni »
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Új!!: Ékírás és Perszepolisz · Többet látni »
Rímus
Rímus az Akkád Birodalom második királya volt, a birodalomalapító, a sumer királylista szerint Sarrukín fia.
Új!!: Ékírás és Rímus · Többet látni »
Rituális alapkő
Az Éninnu alapító dokumentuma Gudea idejéből A rituális alapkő (vagy alapító dokumentum) szertartásos elhelyezése olyan ma is élő hagyomány, amelyet a kora ókori Mezopotámiában a sumerek kezdtek el az építkezéseknél alkalmazni.
Új!!: Ékírás és Rituális alapkő · Többet látni »
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Új!!: Ékírás és Samas · Többet látni »
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Új!!: Ékírás és Sarrukín akkád király · Többet látni »
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Új!!: Ékírás és Sémi nyelvek · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Ékírás és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Ékírás és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Ékírás és Sumerek · Többet látni »
Suruppak
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Új!!: Ékírás és Suruppak · Többet látni »
Szamal (állam)
Gaziantep tartomány a mai Törökországban A Kilamuva-sztélé Szamal Királysága (asszír nyelven Sam’al, arámi nyelven Ya’idi vagy Ya’udi) az i. e. 1. évezred első felének középhatalma, az újhettita királyságok egyike.
Új!!: Ékírás és Szamal (állam) · Többet látni »
Szapinuva
Szapinuva (az ékírásban Šapinuwa) az i. e. 2. évezred jelentős hettita települése, rövid időre, I. Tudhalijasz alatt uralkodói rezidencia is volt.
Új!!: Ékírás és Szapinuva · Többet látni »
Szír nyelv
A szír nyelv vagy szír-arámi nyelv a sémi nyelveken belül egy kelet-arámi nyelvjárás (dialektus).
Új!!: Ékírás és Szír nyelv · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Ékírás és Szíria · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Ékírás és Szótag · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Ékírás és Szúza · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Ékírás és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Személyi számítógép
1981-es IBM 5150 PCIBM 5151 képernyővel TeleVideo 925 - időosztásban dolgozó, számítógéphez csatlakozó „buta terminál” Amit az ifjú nézett akkor és akit mi nézünk a mai képernyőn A személyi számítógép (angolul: personal computer, PC) olyan számítógép, amely nem egy központi számítógép terminálja (munkaállomása), hanem önálló, egyetlen személy (az ún. végfelhasználó) által kezelt, kisebb méretű gép saját billentyűzettel, processzorral, operatív memóriával és monitorral.
Új!!: Ékírás és Személyi számítógép · Többet látni »
Sztélé
II. Assur-nászir-apli az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának alabástromsztéléje A sztélé (görög nyelven: στήλη, stēlē) faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek.
Új!!: Ékírás és Sztélé · Többet látni »
Tamkárum
Sumer írásmóddal Újasszír írásmóddal A tamkárum (sumer DAM.GAR3 vagy DAM.GARA3, akkád tamkāru(m)) az akkád „kereskedő” megnevezése.
Új!!: Ékírás és Tamkárum · Többet látni »
Telipinusz és a Tengeristen leánya
CTH#322 hat töredéke. A leghosszabb szövegű töredék, a CTH#321.A (Bo 873) számú tábla az első négy sorának átírásával és fordításával.
Új!!: Ékírás és Telipinusz és a Tengeristen leánya · Többet látni »
Telipinusz eltűnése
A N 07762 múzeumi katalógusszámú felirat, amely a CTH#324.I.B táblához tartozik és két töredékből, a 469/e és 242/f számúakból állították össze. Forráskiadása a KUB 33.2-ben jelent meg. A Telipinusz eltűnése című epikus irodalmi mű a hettiták egyik jelentős mítosza.
Új!!: Ékírás és Telipinusz eltűnése · Többet látni »
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Új!!: Ékírás és Tengerföld · Többet látni »
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Új!!: Ékírás és Tengeri népek · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Ékírás és Tigris (folyó) · Többet látni »
Tipológia (régészet)
A régészeti tipológia a történelemtudomány része és egyben segédtudománya, a rétegek és tárgyak összehasonlító vizsgálata.
Új!!: Ékírás és Tipológia (régészet) · Többet látni »
Tuspa
II. Szarduri évkönyvei 1915-ben Tuspa vára Urartu első jelentős erődítménye, az ország fővárosa a teljes fennállása alatt.
Új!!: Ékírás és Tuspa · Többet látni »
Tusratta
Tusratta (akkádul mtu-uš-rat-ta, mtu-iš-e-rat-ta, mdu-uš-rat-ta, hurri Tušratta) Mitanni királya az i. e. 14. század első felében.
Új!!: Ékírás és Tusratta · Többet látni »
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Új!!: Ékírás és Ugarit · Többet látni »
Ugariti ábécé
Az ugariti ábécé egy ékírásra épülő bővített abugida írásrendszer, amely 31 karakterből áll és a szótagírásból kialakuló betűírások első képviselője.
Új!!: Ékírás és Ugariti ábécé · Többet látni »
Ugariti nyelv
Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata.
Új!!: Ékírás és Ugariti nyelv · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Ékírás és Ur · Többet látni »
Ur-Nammu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ur-nammu.
Új!!: Ékírás és Ur-Nammu · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Ékírás és Urartu · Többet látni »
Uru
Uru (URU, vagy 26px) egy sumer fogalom, elsősorban települést jelent.
Új!!: Ékírás és Uru · Többet látni »
Uruinimgina
Uruinimgina – régi olvasat szerint Urukagina – az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója volt (kb. i. e. 2378-2371, a hosszú kronológia szerint; más forrásokban ur.i. e. 2435-2340 vagy i. e. 2400-2370), aki népmozgalomra támaszkodva elűzte a lagasi dinasztia utolsó tagját, Lugalandát.
Új!!: Ékírás és Uruinimgina · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Ékírás és Uruk · Többet látni »
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Új!!: Ékírás és Uruk-kultúra · Többet látni »
Uruki archaikus szövegek
Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.
Új!!: Ékírás és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »
Uruki epikus ciklus
Az uruki epikus ciklus a sumer hőseposzok gyűjtőneve, az epika és ezen belül az eposzköltészet legrégebbi ismert darabjai.
Új!!: Ékírás és Uruki epikus ciklus · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Új!!: Ékírás és Vaskor · Többet látni »
William Henry Fox Talbot
Szabó Iván) William Henry Fox Talbot (Lacock Abbey, Wiltshire, 1800. február 11. – 1877. szeptember 17.) angol utazó, matematikus, botanikus, nyelvész, asszirológus, régész, a talbotípia (kalotípia) néven ismert fotóeljárás kifejlesztője.
Új!!: Ékírás és William Henry Fox Talbot · Többet látni »
Zimrí-Lim
Terka-beli hűtőház alapításáról Zimrí-Lim az ókori mezopotámiai mári királya, (középső kronológia: kb. i. e. 1779 – 1759), Jahdun-Lim fia volt.
Új!!: Ékírás és Zimrí-Lim · Többet látni »
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Új!!: Ékírás és 1. század · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és 1778 · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és 1802 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Ékírás és 1857 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és 1905 · Többet látni »
75
Nincs leírás.
Új!!: Ékírás és 75 · Többet látni »
