Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Zsolna
I. Mátyás magyar király és Zsolna 22 közös dolog (a Uniópédia): Árpád-ház, Bécs, Beszterce (település), Felvidék, Ferences rend, Gótika, Husziták, I. Lajos magyar király, Kassa, Lengyelország, Magyar Királyság, Mohácsi csata, Morvaország, Németek, Prága, Szűz Mária, Szilézia, Zsigmond magyar király, 14. század, 15. század, 16. század, 19. század.
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. Mátyás magyar király · Árpád-ház és Zsolna ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és I. Mátyás magyar király · Bécs és Zsolna ·
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Beszterce (település) és I. Mátyás magyar király · Beszterce (település) és Zsolna ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és I. Mátyás magyar király · Felvidék és Zsolna ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Ferences rend és I. Mátyás magyar király · Ferences rend és Zsolna ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Gótika és I. Mátyás magyar király · Gótika és Zsolna ·
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Husziták és I. Mátyás magyar király · Husziták és Zsolna ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és I. Mátyás magyar király · I. Lajos magyar király és Zsolna ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
I. Mátyás magyar király és Kassa · Kassa és Zsolna ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
I. Mátyás magyar király és Lengyelország · Lengyelország és Zsolna ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Zsolna ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Zsolna ·
Morvaország
Európai Unióban id.
I. Mátyás magyar király és Morvaország · Morvaország és Zsolna ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
I. Mátyás magyar király és Németek · Németek és Zsolna ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
I. Mátyás magyar király és Prága · Prága és Zsolna ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
I. Mátyás magyar király és Szűz Mária · Szűz Mária és Zsolna ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
I. Mátyás magyar király és Szilézia · Szilézia és Zsolna ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Zsigmond magyar király és Zsolna ·
14. század
A 14.
14. század és I. Mátyás magyar király · 14. század és Zsolna ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Zsolna ·
16. század
A 16.
16. század és I. Mátyás magyar király · 16. század és Zsolna ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és I. Mátyás magyar király · 19. század és Zsolna ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Zsolna
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Zsolna
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Zsolna
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Zsolna
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsolna 319. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 3.04% = 22 / (405 + 319).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Zsolna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
