Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Ágó (Szlovákia), Ímely, Balogh Ilona, Bars vármegye, Domonkos-rend, Esztergom, Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Felvidék, Gerecse, I. Mátyás magyar király, Katolicizmus, Kálvinizmus, Község, Községi bíró, Kolostor, Komárom vármegye, Komárom-Esztergom vármegye, Levente Péter, Magyary Zoltán, Március 24., Nero római császár, Osztrákok, Plébánia, Tardos (település), Tarján (település), Tata, Tatabánya, Tatabányai járás, Tatárjárás, Tát, 1119-es mellékút (Magyarország), 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1945.
Ágó (Szlovákia)
Ágó (szlovákul Agov) Nyírágó településrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Héreg és Ágó (Szlovákia) · Többet látni »
Ímely
Ímely község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Új!!: Héreg és Ímely · Többet látni »
Balogh Ilona
Balogh Ilona (Budapest, 1912. június 24. – Budapest, 1947. december 29.) művészettörténész, néprajzkutató.
Új!!: Héreg és Balogh Ilona · Többet látni »
Bars vármegye
Bars vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bars vármegye (szlovákul Tekov, németül Barsch, latinul Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Héreg és Bars vármegye · Többet látni »
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Új!!: Héreg és Domonkos-rend · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Héreg és Esztergom · Többet látni »
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye.
Új!!: Héreg és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Héreg és Felvidék · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Héreg és Gerecse · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Héreg és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Héreg és Katolicizmus · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Héreg és Kálvinizmus · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Héreg és Község · Többet látni »
Községi bíró
A községi bíró a kis- és nagyközségek első tisztviselője, a községi elöljáróság feje, a községi képviselő-testület elnöke volt Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Héreg és Községi bíró · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Héreg és Kolostor · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Héreg és Komárom vármegye · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Héreg és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Levente Péter
Levente Péter (Nagyvárad, 1943. május 20. –) színész, rendező, tanár.
Új!!: Héreg és Levente Péter · Többet látni »
Magyary Zoltán
Magyary Zoltán (Tata, 1888. június 10. – Héreg, 1945. március 24.) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő.
Új!!: Héreg és Magyary Zoltán · Többet látni »
Március 24.
Névnapok: Gábor, Karina + Almár, Almira, Almiréna, Ella, Elli, Gabos, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karen, Karin, Katalin, Katarina, Katerina, Simeon.
Új!!: Héreg és Március 24. · Többet látni »
Nero római császár
Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, általánosan elterjedt néven: Nero császár, (született: Lucius Domitius Ahenobarbus; 50–54: Nero Claudius Drusus Germanicus; Antium (ma: Anzio), 37. december 15. – Róma, 68. június 9.) a Iulius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (uralkodott 54. október 13-ától haláláig), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse, Cnaeus Domitius Ahenobarbus és az ifjabb Agrippina gyermeke volt.
Új!!: Héreg és Nero római császár · Többet látni »
Osztrákok
Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.
Új!!: Héreg és Osztrákok · Többet látni »
Plébánia
A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).
Új!!: Héreg és Plébánia · Többet látni »
Tardos (település)
Tardos község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.
Új!!: Héreg és Tardos (település) · Többet látni »
Tarján (település)
Tarján község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Héreg és Tarján (település) · Többet látni »
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Új!!: Héreg és Tata · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Héreg és Tatabánya · Többet látni »
Tatabányai járás
A Tatabányai járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Héreg és Tatabányai járás · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Héreg és Tatárjárás · Többet látni »
Tát
Árvízi védekezés, 2002 Tát város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Héreg és Tát · Többet látni »
1119-es mellékút (Magyarország)
Az 1119-es számú mellékút egy körülbelül 35 kilométer hosszú, mellékút Komárom-Esztergom vármegyében, a Gerecse hegységben.
Új!!: Héreg és 1119-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Héreg és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Héreg és 1945 · Többet látni »
