Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Csáktornya (Muraköz), Felsőmihályfalva, Festetics család, Festetics György (mezőgazdász), Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. Mátyás magyar király, III. Károly magyar király, Kedveshegy, Magyarország, Muraköz, Zala vármegye, Zrínyi Péter, 1477, 1478, 1540, 1546, 1650, 1671, 1719, 1791, 1910, 1920, 1941, 1945, 2001.
Csáktornya (Muraköz)
Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.
Új!!: Delejes és Csáktornya (Muraköz) · Többet látni »
Felsőmihályfalva
Felsőmihályfalva (1930-ig Gornji Mihalovec) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Delejes és Felsőmihályfalva · Többet látni »
Festetics család
A Festetics család címere Festetics György (1755–1819) Széchényi Ferencné tolnai Festetics Julianna (1753–1824) grófnő Herceg tolnai Festetics Tasziló (1850–1933). A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család.
Új!!: Delejes és Festetics család · Többet látni »
Festetics György (mezőgazdász)
Gróf tolnai Festetics György vagy Festetics (I.) György (Ság, 1755. december 31. – Keszthely, 1819. április 2.), a keszthelyi Georgikon alapítója, szabadkőműves, a Graeven huszárezred alezredese, nagybirtokos.
Új!!: Delejes és Festetics György (mezőgazdász) · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Delejes és Horvátország · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Delejes és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Delejes és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Delejes és III. Károly magyar király · Többet látni »
Kedveshegy
Kedveshegy falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Delejes és Kedveshegy · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Delejes és Magyarország · Többet látni »
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Új!!: Delejes és Muraköz · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Delejes és Zala vármegye · Többet látni »
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Új!!: Delejes és Zrínyi Péter · Többet látni »
1477
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1477 · Többet látni »
1478
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1478 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1540 · Többet látni »
1546
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1546 · Többet látni »
1650
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1650 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1671 · Többet látni »
1719
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1719 · Többet látni »
1791
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1791 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1920 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Delejes és 1945 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Delejes és 2001 · Többet látni »
