Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csehlaka

Index Csehlaka

Csehlaka falu Horvátországban, Muraköz megyében.

36 kapcsolatok: Csáktornya (Muraköz), Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. Mátyás magyar király, III. Károly magyar király, Jugoszlávia, Magyarország, Muraköz megye, Perlak, Perlaki járás, Szent Rókus, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Trianoni békeszerződés, Védőszent, Zala vármegye, Zrínyi Péter, 1255, 1477, 1478, 1540, 1546, 1671, 1715, 1719, 1771, 1790, 1791, 1822, 1845, 1846, 1910, 1918, 1941, 1945, 1990, 2001.

Csáktornya (Muraköz)

Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

Új!!: Csehlaka és Csáktornya (Muraköz) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Csehlaka és Horvátország · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: Csehlaka és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Csehlaka és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Új!!: Csehlaka és III. Károly magyar király · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Csehlaka és Jugoszlávia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Csehlaka és Magyarország · Többet látni »

Muraköz megye

Muraköz megye (horvátul Međimurska županija) Horvátország legkisebb és legsűrűbben lakott megyéje, székhelye Csáktornya.

Új!!: Csehlaka és Muraköz megye · Többet látni »

Perlak

Perlak (horvátul Prelog) város és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Új!!: Csehlaka és Perlak · Többet látni »

Perlaki járás

A Perlaki járás Zala vármegye egyik járása volt a trianoni békeszerződés előtt, valamint a második világháború alatt.

Új!!: Csehlaka és Perlaki járás · Többet látni »

Szent Rókus

Sírja Szent Rókus (Montpellier, 1340–1350 között – Itália, Voghera, 1379. augusztus 16.) szent hitvalló, csodatévő ferences rendi szerzetes.

Új!!: Csehlaka és Szent Rókus · Többet látni »

Szerb–Horvát–Szlovén Királyság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.

Új!!: Csehlaka és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Csehlaka és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Védőszent

A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.

Új!!: Csehlaka és Védőszent · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Csehlaka és Zala vármegye · Többet látni »

Zrínyi Péter

Gróf Zrínyi IV.

Új!!: Csehlaka és Zrínyi Péter · Többet látni »

1255

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1255 · Többet látni »

1477

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1477 · Többet látni »

1478

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1478 · Többet látni »

1540

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1540 · Többet látni »

1546

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1546 · Többet látni »

1671

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1671 · Többet látni »

1715

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1715 · Többet látni »

1719

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1719 · Többet látni »

1771

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1771 · Többet látni »

1790

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1790 · Többet látni »

1791

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1791 · Többet látni »

1822

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1822 · Többet látni »

1845

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1845 · Többet látni »

1846

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1846 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1910 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1918 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 1941 · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Csehlaka és 1945 · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Csehlaka és 1990 · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Csehlaka és 2001 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Čehovec.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »