Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
24 kapcsolatok: Albert János (vegyészmérnök), Alginit, Építőanyag, Északi-középhegység, Északnyugati-Kárpátok, Bulgária gazdasága, Bulgária természetföldrajza, Dant (Oregon), Dácit, Hidroponika, Kalcium-szilikát, Kárpátalja ásványkincsei, Külfejtés, Korallhibiszkusz, Magyarország, Magyarország gazdasága 1989-től, Maszamune, Nepenthes ampullaria, Perlit (acél), Perlit (ásvány), Perlit (egyértelműsítő lap), Riolit, Törökország földrajza, Törökország gazdasága.
Albert János (vegyészmérnök)
Albert János (Nagyenyed, 1896. június 21. – Budapest, 1973. április 14.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora.
Új!!: Perlit (kőzet) és Albert János (vegyészmérnök) · Többet látni »
Alginit
Leveles alginit Puláról. Az alginit fosszilis biomasszából és elmállott bazalttufából valamint mészből álló magas szervesanyag-tartalmú kőzetféleség, amely 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban.
Új!!: Perlit (kőzet) és Alginit · Többet látni »
Építőanyag
Az építőanyag az építmények szerkezetébe beépíthető, kivitelezés, karbantartás vagy felújítás során, tartós vagy ideiglenes jelleggel használható anyag.
Új!!: Perlit (kőzet) és Építőanyag · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Perlit (kőzet) és Északi-középhegység · Többet látni »
Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.
Új!!: Perlit (kőzet) és Északnyugati-Kárpátok · Többet látni »
Bulgária gazdasága
Bulgária gazdasága a szabad piac elvei szerint működik, nagyobb magánszektorral és kisebb állami szektorral.
Új!!: Perlit (kőzet) és Bulgária gazdasága · Többet látni »
Bulgária természetföldrajza
Bulgária a Balkán-félsziget keleti felén található, délen Görögország (472 km) és Törökország (223 km), nyugaton Észak-Macedónia (162 km) és Szerbia (344 km), északon Románia (605 km) határolja nagyrészt a Duna folyóval.
Új!!: Perlit (kőzet) és Bulgária természetföldrajza · Többet látni »
Dant (Oregon)
Dant (korábban Frieda) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Wasco megyéjében, Maupin közelében elhelyezkedő önkormányzat nélküli település.
Új!!: Perlit (kőzet) és Dant (Oregon) · Többet látni »
Dácit
A dácit a magmás kőzetek egyike.
Új!!: Perlit (kőzet) és Dácit · Többet látni »
Hidroponika
A hidroponika vagy hidropónia a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik.
Új!!: Perlit (kőzet) és Hidroponika · Többet látni »
Kalcium-szilikát
A kalcium-szilikát egy a kalcium, a szilícium és az oxigén által alkotott vegyületcsoport, de általában a Ca2SiO4 vegyületet, más néven a kalcium-ortoszilikátot értjük alatta.
Új!!: Perlit (kőzet) és Kalcium-szilikát · Többet látni »
Kárpátalja ásványkincsei
Kárpátalja területe nem bővelkedik ásványkincsekben.
Új!!: Perlit (kőzet) és Kárpátalja ásványkincsei · Többet látni »
Külfejtés
A külfejtés (külszíni fejtés) a szilárd ásványi nyersanyagok kitermelésének az a módja, amelyhez a hasznosítani kívánt ásványi nyersanyag feletti, úgynevezett fedőkőzetet teljesen eltávolítják.
Új!!: Perlit (kőzet) és Külfejtés · Többet látni »
Korallhibiszkusz
A korallhibiszkusz (Hibiscus schizopetalus) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába, ezen belül a hibiszkusz nemzetségbe tartozó növényfaj.
Új!!: Perlit (kőzet) és Korallhibiszkusz · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Perlit (kőzet) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország gazdasága 1989-től
Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság.
Új!!: Perlit (kőzet) és Magyarország gazdasága 1989-től · Többet látni »
Maszamune
Maszamune, akit úgy is ismernek, mint Goró Nyúdó Maszamune (五郎入道正宗, Hepburn: Gorō Nyūdō Masamune), vagy Okazaki Maszamune (岡崎 正宗, Hepburn: Okazaki Masamune) – bár néhány szakértő úgy véli, hogy ezt a nevet csak kitalálták annak érdekében, hogy ezzel tovább növeljék a Tokugava ház hatalmát – feltehetően 1264-től 1343-ig élt, és Japán egyik, ha nem a legnagyobb kardkovácsaként tartják számon.
Új!!: Perlit (kőzet) és Maszamune · Többet látni »
Nepenthes ampullaria
A Nepenthes ampullaria neve a latin ampulla szóból ered, melynek jelentése flaskához hasonló hólyag, ampulla (kétdekás ampulla). Jellegzetes morfológiájú, könnyen felismerhető, változatos, széles körben elterjedt fajról van szó. Előfordul Borneó, Szumátra, Thaiföld, Malajzia, Szingapúr, Új-Guinea, és Malaku szigetein. Élőhelye nyirkos, árnyékos erdő, amely tengerszinttől akár 2000 m-ig terjedhet. Természetes lelőhelyei a borneói kerangas erdők, ingoványos tőzegmocsár erdők, tőzegmohalápok, mintegy 1000 méterig. Szumátrán és a Malajziai félszigeten megtalálható egészen 1100 méterig, a laposabb tőzegmocsár erdőkben, harasztos-hangás nyílt mocsarakban, rizsföldeken. Új-Guineában főleg aracuaria erdőkben és mocsaras, füves-zsurlós réteken találhatóak meg. A kerangasi erdők főként Borneó nyugati részén található trópusi köderdők. Előfordulnak még Malajzia és Indonézia egyes területein. Kerangas szó jelentése iban nyelven „föld amelyen nem lehet rizst termeszteni”. Ezek az erdők olyan savas kémhatású, homokos területeken alakulnak ki, amelyeknek alapkőzete magas kovasav tartalmú, szilikátos kőzet, pl. homokkő. A kerangasi erdőkre jellemző a közel állandó magas páratartalom, ami miatt az alapkövet mállása is rendkívül gyors. Így tápanyagokban, főleg nitrogénforrásban igen szegény, homokos (mállott homokkő) talajt találunk. A lehulló csapadék szinte azonnal beszivárog a talajba (emiatt és a rendkívül savas talaj miatt sem lehet rizst termeszteni). Egy újabb teória szerint – mivel ezen erdők kialakulása erősen savas talajokhoz kötöttek, amelyek mérgezőek az idegen fajú növények számára –, az endemikus fajok erősen uralkodóak és az esetlegesen megtelepülni próbálkozó egyéb növények, társulások asszimilálódása igencsak kétséges. Az erdők textúrái, színei, növényzete és szerkezete erősen különbözik a környező borneói mélyföldek esőerdőitől (ahol többnyire a foszfor hiányos állapot a jellemző). Az állandó ködnek köszönhetően a talajt többnyire vastag moha és mocsári aljnövényzet borítja. Az ampullaria egyedülálló korsómorfológiája és szokatlan növekedése miatt nehezen téveszthető össze bármilyen más nemzetség egyedével. Világosbarna szára akár 15 m-re is felkapaszkodhat. Világoszöld 6 cm széles levele maximum 25 cm-re nő meg. Kancsói a levelek végén lévő, max. 15 cm hosszú indából (kacsból) növekszenek. A maximum 6 cm átmérőjű kancsók magassága ritkán haladja meg a 10 cm-t. A telepből kiemelkedő száron nagyon ritkán képződnek „felső” kancsók, amelyek többnyire sokkal kisebbek, mint a sarjak vagy a telep kancsói. A kancsók alapszíne a tiszta zöldtől a sötétvörösig, sötétbarnáig változhat, esetleg piros, barna foltokkal tarkított. Szumátrai és malajziai példányok többnyire zöldek, vagy zöld alapon sötétpiros foltokkal tarkítottak. Míg a vörös alakok többnyire Borneón fordulnak elő. Az Új-Guineai példányok nagyobb kancsókkal rendelkeznek, míg a kisebb kancsók inkább Malajzián fordulnak elő. A talajszinten sűrű telepeket alkotó kancsók kisméretű tökfedője (fedő levele) többnyire hátrahajlik, utat engedve a magasból aláhulló kisebb törmelékeknek, guanónak, bogaraknak. Így a növényt nevezhetjük semi-detritivore-nak is, azaz részben törmelékgyűjtőnek (lásd a ganajtúró bogarat). Evolúció során az ampulláriákban kialakult néhány különleges módszer a levélszemét csapdázására: Ez az egyetlen faj a nemzetségben, amelynek hiányoznak a „lunate-cellák” a kancsókból. (Ezek olyan módosult, gázcsere nyílás méretét szabályozó sejtek), amelyek viaszos anyag termelésével elősegítik a zsákmány szándékos megcsúszását. A nektármirigyek – amik zsákmány csalogatásban fontos szerepet játszanak – nagyon ritkák és néhány esetben teljesen hiányoznak a korsófedélből. A perisztoma viasztermelő (mellék) mirigyei más fajokhoz viszonyítva erősen redukálódtak. A talajszinten lévő kancsókban a viasztermelő mirigyek alig terjednek a perisztoma alá, így a viasz zóna igen kicsi vagy hiányzik. (A viaszzóna lényege, hogy a csapdába esett zsákmány visszacsússzon a kancsóba) Az ampullaria sarjainak és altalajban terjedő indáinak felépítése szokatlan, a nemzetség többi tagjára nem jellemző. Így tud a növény szőnyegszerű telepet alkotni, miáltal nagyobb területről képes összegyűjteni az aláhulló levélszemetet, törmeléket. Az ampullaria kancsói viszonylag hosszú életűek, lassú tápanyag felhalmozódásra vannak berendezkedve. A kancsóban élő szervezetek (infauna), mint pl. a szúnyoglárvák, baktériumok stb. hozzájárulnak a behulló levélszemét lebontásához, ezáltal segítve a nitrogénformák (nitrát, ammónium ionok) felvételét. A kancsókban található szerves nitrogén, 15N (nitrogén 15-ös izotópja) izotóppal végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a zárt erdőkben élő ampulláriákban a 15N aránya nagyságrenddel alacsonyabb volt, mint a nyílt területeken lévő társaiké. Ebből következik, hogy az össznitrogén mennyisége magasabb a nyílt területeken előforduló ampulláriáknál, akik minimális törmeléket kapnak. Számszerűen: az ampulláriák a zárt lombkoronából (levélszemétből) származó szerves nitrogén mintegy 35%-t hasznosítják. Tartása: Az átlagnál melegebb mélyföldi tartást igényel. A magasabb hőmérsékletet kedveli, bár elvisel egy pár fokos lehűlést. Optimális tartása 25-34 °C-on, magas 80-90%-os relatív páratartalom mellett. Az alacsony páratartalmat rosszul tolerálja. A gyors és egészséges növekedésének titka a nagy páratartalom és a magasabb hőmérséklet biztosítása. Élőhelyéből adódóan árnyékos-félárnyékos helyeket kedveli, a közvetlen napfénytől takarással óvni kell. Ültetőközegként használhatunk jóféle hansági tőzeget némi tőzegmohával és perlittel vegyítve, vagy tiszta tőzegmohát, amelyet mindig tartsunk nedvesen. Nagyon nedvesen. Fontos, hogy ültetőközege jól szellőző, laza szerkezetű legyen. Egészséges növekedés esetén az anyanövényről terjeszkedő indák, kacsok mentén sorban alakulnak ki a rozetták, sok-sok kancsó-telepet létrehozva (mintha szőlőfürtök lennének), amelyekből idővel, újabb telepalkotó szárak nőnek ki. A rozetták közötti üres tereket idővel nagyobb méretű kancsók töltik ki, szabályos szőnyeg formációt alkotva. Szaporításuk a szokásos módon történik. Legegyszerűbb a 3-4 leveles csúcshajtás dugványozása. A lemetszett hajtáson legalább 4 „csomópont” legyen. Másik jól használható megoldás a föld alatt (felszínen) kúszó indákon keletkező rozetta leválasztása az anyatelepről. Idővel az új telep, amely még nem rendelkezik kancsókkal, meg fog gyökerezni. A magas páratartalom és a nagyobb, közel állandó hőmérséklet szintén elengedhetetlen a gyökérzet sikeres megeredéséhez. Virágot a felfelé törő, kancsókat csak rendkívül ritka esetben növesztő (ekkor sokkal kisebb méretű csapdák alakulnak ki) szárak hoznak akkor, amikor elérik a felettük elterülő lombkoronát, bozótponyvát. Ez akár 10–15 m magasban is lehet. A lehulló magok egy része a kancsókba visszaesik. A fellelt irodalom egyike sem említi meg az öreg kancsókban megjelenő életképes magoncokat, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fordulhat elő. Etetésük, táplálásuk. Több fórumon parázs viták alakultak ki a növény életmódjával kapcsolatba hozható táplálásuk körül. Alapjába véve az ampulláriák nem igazi rovarcsapdázó növények, inkább levélszemét gyűjtögető (detritivore, másodlagos bakteriális lebontást is alkalmazó), szimbióta vagy abióta infaunával rendelkező kancsókkal bírnak. A kancsókban élő szúnyoglárvák, bogarak által lebontott táplálék és az általuk termelt guanó is fontos szerepet játszik. Az ampullaria kancsói lassú gyűjtésre vannak berendezve és igen hosszú életűek. Kewban Változatok.
Új!!: Perlit (kőzet) és Nepenthes ampullaria · Többet látni »
Perlit (acél)
Perlit 0,7% C-tartalmú acélban, 500-szoros nagyítás Perlit kétfázisú mikrostruktúra acélokban és öntöttvasakban; az ausztenit átalakulásakor keletkezik és felváltva tartalmaz α-vasat (ferritet) és cementitet.
Új!!: Perlit (kőzet) és Perlit (acél) · Többet látni »
Perlit (ásvány)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perlit (kőzet).
Új!!: Perlit (kőzet) és Perlit (ásvány) · Többet látni »
Perlit (egyértelműsítő lap)
* Perlit (kőzet) – hasznos ásványi anyagokból álló kőzet.
Új!!: Perlit (kőzet) és Perlit (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Riolit
A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg.
Új!!: Perlit (kőzet) és Riolit · Többet látni »
Törökország földrajza
Kis-Ázsia egy műholdképen Törökország Délkelet-Európában és Ázsiában fekszik: egy része a Boszporusztól nyugatra, Európában, nagyobb része Anatóliában található.
Új!!: Perlit (kőzet) és Törökország földrajza · Többet látni »
Törökország gazdasága
Törökország gazdaságát a modern iparágak dominanciája jellemzi.
Új!!: Perlit (kőzet) és Törökország gazdasága · Többet látni »
