Tartalomjegyzék
171 kapcsolatok: A jelenések könyve, Alexandriai Hüpatia, Amatőrcsillagászat, Amerikai Egyesült Államok, Aminosavak, Ammónia, Antarktisz, Aphélium, Arisztotelész, Aszfalt, Asztrológia, Üstökös, Bayeux-i kárpit, Becsapódási kráter, Belépés a légkörbe, Bolygó, Christiaan Huygens, Csillag, Csillagász, Csillagászati évkönyv, Csillagászati egység, Deep Impact, Deep Space–1, Edmond Halley, Edmund Halley, Egyiptom, Ekliptika, Elektromos töltés, Elektron, Encke-üstökös, Etanol, Etán, Európa, Európai Űrügynökség, Excentricitás (csillagászat), Fémek, Fény, Fényelektromos jelenség, Föld, Formaldehid, Foton, Franciák, Friedrich Bessel, Galileo Galilei, Gömb, Gilgames, Giotto (űrszonda), Giovanni Domenico Cassini, Giovanni Schiaparelli, Gravitáció, ... Bővíteni index (121 több) »
- Égitestek
- Üstökösök
A jelenések könyve
látomása Patmosz szigetén ''„Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért.
Megnézni Üstökös és A jelenések könyve
Alexandriai Hüpatia
Alexandriai Hüpatia (Alexandria, 355 – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón leánya.
Megnézni Üstökös és Alexandriai Hüpatia
Amatőrcsillagászat
Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.
Megnézni Üstökös és Amatőrcsillagászat
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Megnézni Üstökös és Amerikai Egyesült Államok
Aminosavak
Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.
Megnézni Üstökös és Aminosavak
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Megnézni Üstökös és Ammónia
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Megnézni Üstökös és Antarktisz
Aphélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.
Megnézni Üstökös és Aphélium
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Megnézni Üstökös és Arisztotelész
Aszfalt
Aszfaltburkolat Az aszfalt (régies: földszurok) egy természetben előforduló szénhidrogén kőzet, amely a kőolaj szilárdnak tűnő módosulataként a földfelszínen is előfordul.
Megnézni Üstökös és Aszfalt
Asztrológia
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.
Megnézni Üstökös és Asztrológia
Üstökös
A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás.
Megnézni Üstökös és Üstökös
Bayeux-i kárpit
A bayeux-i falikárpit (ejtsd: bajői) egy hosszú, hímzett falikárpit, amely hímzett, színes képekben meséli el Anglia 1066-os, normannok általi elfoglalását.
Megnézni Üstökös és Bayeux-i kárpit
Becsapódási kráter
archivedate.
Megnézni Üstökös és Becsapódási kráter
Belépés a légkörbe
Az Apollo parancsnoki kabin belépése a légkörbe – jól látható a hőpajzs izzása (művészi ábrázolás) A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteorok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.
Megnézni Üstökös és Belépés a légkörbe
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Megnézni Üstökös és Bolygó
Christiaan Huygens
Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.
Megnézni Üstökös és Christiaan Huygens
Csillag
date.
Megnézni Üstökös és Csillag
Csillagász
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember.
Megnézni Üstökös és Csillagász
Csillagászati évkönyv
A csillagászati évkönyvek tartalmazzák az adott év csillagászati eseményeit, az égitestek helyzetét táblázatos, ritkábban grafikus formában.
Megnézni Üstökös és Csillagászati évkönyv
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Megnézni Üstökös és Csillagászati egység
Deep Impact
#ÁTIRÁNYÍTÁS Deep Impact (űrszonda).
Megnézni Üstökös és Deep Impact
Deep Space–1
A Deep Space–1 űrszonda a NASA New Millennium-programjának az első küldetése, és az első űrszonda, amely ionhajtóművel rendelkezett.
Megnézni Üstökös és Deep Space–1
Edmond Halley
Edmond Halley néha „Edmund”, (Haggerston, 1656. november 8. – Greenwich, 1742. január 14.) angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus; kiemelkedő polihisztor természettudós.
Megnézni Üstökös és Edmond Halley
Edmund Halley
#ÁTIRÁNYÍTÁS Edmond Halley.
Megnézni Üstökös és Edmund Halley
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Üstökös és Egyiptom
Ekliptika
A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.
Megnézni Üstökös és Ekliptika
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Megnézni Üstökös és Elektromos töltés
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Üstökös és Elektron
Encke-üstökös
Az Encke-üstökös a leggyakrabban megfigyelt üstökös, 1998-ig csaknem 50 megjelenését észlelték.
Megnézni Üstökös és Encke-üstökös
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Megnézni Üstökös és Etanol
Etán
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.
Megnézni Üstökös és Etán
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Üstökös és Európa
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Megnézni Üstökös és Európai Űrügynökség
Excentricitás (csillagászat)
Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Megnézni Üstökös és Excentricitás (csillagászat)
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Megnézni Üstökös és Fémek
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Megnézni Üstökös és Fény
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Megnézni Üstökös és Fényelektromos jelenség
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Megnézni Üstökös és Föld
Formaldehid
A formaldehid (metanal) egy kémiai vegyület, melynek képlete CH2O.
Megnézni Üstökös és Formaldehid
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Megnézni Üstökös és Foton
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Megnézni Üstökös és Franciák
Friedrich Bessel
Friedrich Wilhelm Bessel (Minden, 1784. július 22. – Königsberg, 1846. március 17.) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, Carl Friedrich Gauss kortársa.
Megnézni Üstökös és Friedrich Bessel
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Megnézni Üstökös és Galileo Galilei
Gömb
A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.
Megnézni Üstökös és Gömb
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Megnézni Üstökös és Gilgames
Giotto (űrszonda)
A Giotto az ESA első űrszondája.
Megnézni Üstökös és Giotto (űrszonda)
Giovanni Domenico Cassini
Giovanni Domenico Cassini (Perinaldo, 1625. június 8. – Párizs, 1712. szeptember 14.) olasz származású francia csillagász.
Megnézni Üstökös és Giovanni Domenico Cassini
Giovanni Schiaparelli
Giovanni Virginio Schiaparelli (ejtsd: dzsovanni virdzsínió szkiaparelli, 1835. március 14. – 1910. július 4.) olasz csillagász és tudománytörténész.
Megnézni Üstökös és Giovanni Schiaparelli
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Megnézni Üstökös és Gravitáció
Gyémánt
A gyémánt neve (latinosan diamans) a görög adamosz szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami mind a keménységére utal.
Megnézni Üstökös és Gyémánt
Gyújtópont
A geometriában a gyújtópont vagy fókuszpont olyan pontok, amik bizonyos görbék definíciójában szerepelnek.
Megnézni Üstökös és Gyújtópont
Hale–Bopp-üstökös
Az üstökös 1997 elején vált látványossá A Hale–Bopp-üstökös (hivatalos neve C/1995 O1) valószínűleg a 20. század legfényesebb és legjobban megfigyelt üstököse volt.
Megnézni Üstökös és Hale–Bopp-üstökös
Halley-üstökös
A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.
Megnézni Üstökös és Halley-üstökös
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Megnézni Üstökös és Halmazállapot
Hastingsi csata
A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt.
Megnézni Üstökös és Hastingsi csata
Hidrogén-cianid
A hidrogén-cianid (régies nevén kéksav) közönséges körülmények között színtelen, könnyen párolgó folyadék.
Megnézni Üstökös és Hidrogén-cianid
Hiperbola (matematika)
Hiperbola A matematikában hiperbolának azokat a kúpszeleteket nevezik, amelyek úgy jönnek létre, hogy a végtelen kettős kúpot (forgáskúpot) metsző sík mindkét félkúpot metszi (a síknak a kúp tengelyével bezárt szöge kisebb, mint a kúp félnyílásszöge és a metsző síkra nem illeszkedik a kúp csúcsa).
Megnézni Üstökös és Hiperbola (matematika)
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Megnézni Üstökös és Hold
Holmes-üstökös
november 11-én, maximuma közelében. Éder Iván felvétele A Holmes-üstökös látszólagos égi pályája csillagtérképen, 2007-2008-ban (a Perseusban) A Holmes-üstökös (hivatalos neve 17P/Holmes) a Naprendszer egyik üstököse, amely 2007.
Megnézni Üstökös és Holmes-üstökös
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Üstökös és I. Mátyás magyar király
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Megnézni Üstökös és Ibolyántúli sugárzás
Illékonyság
Illékonyság, vagy volatilitás fizikában és kémiában a folyékony és/vagy szilárd halmazállapotú anyagoknak az elpárolgásra való készségét értelmezi.
Megnézni Üstökös és Illékonyság
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Megnézni Üstökös és Immanuel Kant
Infrared Astronomical Satellite
Az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) egy csillagászati műhold, amely a teljes égboltot figyelte infravörös hullámhosszon.
Megnézni Üstökös és Infrared Astronomical Satellite
IRAS–Araki–Alcock-üstökös
Az IRAS–Araki–Alcock-üstökös (hivatalos neve: C/1983 H1, korábbi jelölése: 1983 VII) 1983 májusában körülbelül 4,7 millió kilométer távolságban haladt el a Föld mellett.
Megnézni Üstökös és IRAS–Araki–Alcock-üstökös
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Megnézni Üstökös és Isaac Newton
Jég
Hópelyhek (Wilson Bentley), 1902 A jég a víz szilárd fázisának neve.
Megnézni Üstökös és Jég
Johann Baptist Cysat
Johann Baptist Cysat (latinosan: Cysatus; franciául: Jean-Baptiste Cysat) (Luzern, 1587. június 24. – Luzern, 1657. március 17.) svájci jezsuita matematikus és csillagász, akiről a Cysatus krátert nevezték el a Holdon.
Megnézni Üstökös és Johann Baptist Cysat
Johann Franz Encke
Johann Franz Encke (Németország, Spandau, 1791. szeptember 23. – Berlin, 1865. augusztus 26.) német csillagász.
Megnézni Üstökös és Johann Franz Encke
Johannes Hevelius
Latinul Johannes Hevelius, németül Johannes Hewel, Johann Hewelke, Johannes Höwelcke, lengyelül Jan Heweliusz (Gdańsk, Lengyelország, 1611. január 28. – 1687. január 28.) lengyel csillagász.
Megnézni Üstökös és Johannes Hevelius
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571.
Megnézni Üstökös és Johannes Kepler
Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande
Joseph Jerôme Lefrançais de Lalande (Bourg-en-Bresse, 1732. július 11. – Párizs, 1807. április 4.) francia csillagász, a párizsi csillagvizsgáló igazgatója.
Megnézni Üstökös és Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Megnézni Üstökös és Jupiter
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Megnézni Üstökös és Kazinczy Ferenc
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Megnézni Üstökös és Kén
Kódex
A ''Codex Amiatinus'' egy képe Chronicon Pictum'' első oldala A ''Pray-kódex'' első lapja A kódex (a latin codex, fatábla szóból ered) kézzel írott középkori könyv, a 4. században jelent meg.
Megnézni Üstökös és Kódex
Kóma (üstökös)
Az Ikeya-Zhang üstökös fényes kómája és a csóva (2002 március) A kóma a csillagászatban az üstökösök magja körül keletkező ködszerű gázfelhő.
Megnézni Üstökös és Kóma (üstökös)
Keringési idő
A keringési idő az az intervallum, amely alatt egy adott égitest - műhold, űrállomás, űrszonda esetleg űrhajó - megkerüli azt a bolygót, amelynek vonzáskörében tartózkodik.
Megnézni Üstökös és Keringési idő
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Megnézni Üstökös és Kisbolygó
Kisbolygóöv
3 pontban keringő Hilda kisbolygók A Föld-Hold rendszer Lagrange-pontjai 5 pontok stabilak A kisbolygóöv vagy aszteroidaöv a Naprendszerben a Mars és a Jupiter pályája közötti, nagy mennyiségű kisbolygót tartalmazó területe.
Megnézni Üstökös és Kisbolygóöv
Kopernikusz
Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.
Megnézni Üstökös és Kopernikusz
Kuiper-öv
A Kuiper-öv ("kájper-öv) a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, melyet Gerard Kuiper csillagász tiszteletére nevezték el.
Megnézni Üstökös és Kuiper-öv
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Megnézni Üstökös és Légkör
Lökéshullám
A lökéshullám nagy sebességgel áramló gázban keletkező felület, amely mentén a mozgásjellemzők közül legalább egy ugrásszerűen változik.
Megnézni Üstökös és Lökéshullám
Lincoln Near-Earth Asteroid Research
A diagram a különböző földközeli kisbolygók felfedezésére létrejött projektek eredményeiről ad tájékoztatást, féléves bontásban A Lincoln Near-Earth Asteroid Research (LINEAR) egy kooperatív projekt, az Amerikai Egyesült Államok Légiereje, a NASA és az MIT Lincoln Laboratóriuma között.
Megnézni Üstökös és Lincoln Near-Earth Asteroid Research
Lucius Annaeus Seneca
Lucius Annaeus Seneca (Córdoba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi.
Megnézni Üstökös és Lucius Annaeus Seneca
Marcin Bylica z Ilkusza
Marcin Bylica z Ilkusza vagy magyarosan Ilkusi Márton, Olkuszi Bylica Márton (Marcin Bylica, Marcin z Olkusza, Martin von Olkus, Martinus Bylica de Olkus néven is ismert) (1433 körül – Buda, 1493): lengyel matematikus, csillagász, asztrológus.
Megnézni Üstökös és Marcin Bylica z Ilkusza
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Megnézni Üstökös és Matematikus
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Megnézni Üstökös és Műhold
Metanol
A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja).
Megnézni Üstökös és Metanol
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Megnézni Üstökös és Metán
Meteor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).
Megnézni Üstökös és Meteor
Meteor (csillagászat)
Egy perseida, a kép közepétől jobbra orionida látható, az alsó nagy, fehér paca a Vénusz, ebből ferdén indul ki a halvány, fehér állatövi fény, a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a Tejút Két meteor látható a képen, egy Perseida az alján, kissé ferdén, valamint egy sporadikus meteor közel függőlegesen a jobb alsó sarok közelében.
Megnézni Üstökös és Meteor (csillagászat)
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Megnézni Üstökös és Meteorit
Meteoroid
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük.
Megnézni Üstökös és Meteoroid
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Üstökös és Molekula
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Üstökös és Nap
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Megnézni Üstökös és Naprendszer
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Megnézni Üstökös és Napszél
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Megnézni Üstökös és NASA
Nature
A Nature egy 1869-es alapítású lektorált brit természettudományos szakfolyóirat-család, melynek első száma 1869.
Megnézni Üstökös és Nature
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Üstökös és Németek
Nemzetközi Csillagászati Unió
A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.
Megnézni Üstökös és Nemzetközi Csillagászati Unió
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Megnézni Üstökös és Neptunusz (bolygó)
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Üstökös és Nikkel
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
Megnézni Üstökös és November 4.
Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod (orosz betűkkel: Нижний Новгород, nevének jelentése „Alsó-Novgorod, Alsó-Újváros”) Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területének központja, a Volgamenti szövetségi körzet székhelye.
Megnézni Üstökös és Nyizsnyij Novgorod
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Megnézni Üstökös és Olaszok
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Megnézni Üstökös és Oort-felhő
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni Üstökös és Oroszország
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Üstökös és Oxigén
Parabola (görbe)
Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.
Megnézni Üstökös és Parabola (görbe)
Parallaxis
A parallaxis fogalma A parallaxis a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve.
Megnézni Üstökös és Parallaxis
Pálya (csillagászat)
Ábra az égitest pályaelemeihez A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.
Megnézni Üstökös és Pálya (csillagászat)
Perihélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük A perihélium vagy napközelpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.
Megnézni Üstökös és Perihélium
Perseidák
Tejút előtt'' A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj.
Megnézni Üstökös és Perseidák
Perturbáció (csillagászat)
A perturbáció a bolygók, üstökösök mozgásában más égitestek gravitációjának következtében jelentkező zavaró hatás.
Megnézni Üstökös és Perturbáció (csillagászat)
Philosophiae Naturalis Principia Mathematica
Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1687.
Megnézni Üstökös és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica
Protoplanetáris korong
Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül.
Megnézni Üstökös és Protoplanetáris korong
Római számírás
Római számokat tartalmazó óra, a négyes (IV) korábbi változatával A római számírás az ókori Rómából származó alfabetikus számjelölési rendszer.
Megnézni Üstökös és Római számírás
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Megnézni Üstökös és Röntgensugárzás
Rövidperiódusú üstökös
Rövidperiódusú üstökösnek nevezzük a 200 év vagy annál kisebb keringési idejű üstökösöket illetve azokat az üstökösöket, melyeknek már több perihéliumon való áthaladását sikerült megfigyelni (például 153P/Ikeya-Zhang).
Megnézni Üstökös és Rövidperiódusú üstökös
Robert Hooke
Robert Hooke (Freshwater, Wight-sziget, 1635. július 18. – London, 1703. március 3.) angol tudós, polihisztor, a Royal Society tagja, fontos szerepet játszott a tudományos forradalomban mind kísérleti, mind elméleti munkásságával.
Megnézni Üstökös és Robert Hooke
Sarki fény
Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.
Megnézni Üstökös és Sarki fény
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Megnézni Üstökös és Sárospatak
Shoemaker–Levy 9
Hubble űrteleszkóp képe a Shoemaker–Levy 9-ről, 1994. május 17-én A Shoemaker–Levy 9 (rövidítve: SL9, D/1993 F2) egy üstökös volt, amely a Jupiterrel ütközött 1994-ben, elsőként adva közvetlen lehetőséget két naprendszerbeli objektum ütközésének megfigyelésére (nem számítva a Föld és más objektumok ütközését).
Megnézni Üstökös és Shoemaker–Levy 9
Solar and Heliospheric Observatory
A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) egy 1995-ben elindított napfigyelő műhold, az ESA és a NASA közös programja.
Megnézni Üstökös és Solar and Heliospheric Observatory
Stardust (űrszonda)
A Stardust az amerikai Discovery-program negyedik űrszondája.
Megnézni Üstökös és Stardust (űrszonda)
Szahara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szahara (sivatag).
Megnézni Üstökös és Szahara
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Megnézni Üstökös és Szaturnusz
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Megnézni Üstökös és Szászország
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Megnézni Üstökös és Szén
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Megnézni Üstökös és Szén-dioxid
Szén-monoxid
A szén-monoxid (CO, régi nevén szénéleg) színtelen, szagtalan, íztelen gáz.
Megnézni Üstökös és Szén-monoxid
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Megnézni Üstökös és Színkép
Szórt korong
A szórt korong a Naprendszer külső részén, a Kuiper-övön túl egy égitestekkel gyéren benépesített terület.
Megnézni Üstökös és Szórt korong
Szeptember 21.
Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.
Megnézni Üstökös és Szeptember 21.
Szerves vegyület
A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre.
Megnézni Üstökös és Szerves vegyület
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Megnézni Üstökös és Szilícium
Szilícium-dioxid
A szilícium-dioxid (köznyelven kova, gyakorta meglehetősen pongyola elnevezéssel kovasav) a szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, melynek képlete SiO2.
Megnézni Üstökös és Szilícium-dioxid
Szilikátásványok
Plagioklász''' – tektoszilikátok alosztály, földpátok csoport A szilikátásványok szilikát anion alapú ásványok, amelyek az ásványrendszertani osztályozások szerint önálló ásványosztályt alkotnak.
Megnézni Üstökös és Szilikátásványok
Szkarabeusz
Tutanhamon nevét viselő szkarabeusz alsó oldala, Párizs, Louvre A szkarabeusz ganajtúró (galacsinhajtó) bogarat formázó kultikus tárgy volt az ókori Egyiptomban.
Megnézni Üstökös és Szkarabeusz
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Üstökös és Szovjetunió
Szulfid- és rokon ásványok
Pirit Galenit Cinnabarit A szulfid- és rokon ásványok képezik az ásványrendszertani osztályozás egy ásványosztályát.
Megnézni Üstökös és Szulfid- és rokon ásványok
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Megnézni Üstökös és Távcső
Tűzgömb
A tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét.
Megnézni Üstökös és Tűzgömb
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Megnézni Üstökös és Tömeg
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Megnézni Üstökös és Tejútrendszer
Tutanhamon
Tutanhamon (másik elterjedt írásmód szerint Tutankhamon, uralkodói nevén Nebheperuré; i. e. 1342 körül – i. e. 1324) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója, egyes feltételezések szerint Ehnaton fia.
Megnézni Üstökös és Tutanhamon
Tycho Brahe
Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546.
Megnézni Üstökös és Tycho Brahe
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Megnézni Üstökös és Vas
Vega–1
A Vega–1 a szovjet Vega-program első űrszondája.
Megnézni Üstökös és Vega–1
Vega–2
A Vega–2 a szovjet Vega-program első űrszondája.
Megnézni Üstökös és Vega–2
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Megnézni Üstökös és Vegyület
16. század
A 16.
Megnézni Üstökös és 16. század
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Megnézni Üstökös és 1687
1689
Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.
Megnézni Üstökös és 1689
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Üstökös és 18. század
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Üstökös és 1900
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Üstökös és 1908
1P/1682 Q1
#ÁTIRÁNYÍTÁS Halley-üstökös.
Megnézni Üstökös és 1P/1682 Q1
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Megnézni Üstökös és 20. század
2005
* A fizika világéve.
Megnézni Üstökös és 2005
2006
----.
Megnézni Üstökös és 2006
2007
----.
Megnézni Üstökös és 2007
2008
----.
Megnézni Üstökös és 2008
2060 Chiron
A 2060 Chiron kisbolygót és egyben 95P jelű üstököst Charles T. Kowal fedezte fel 1977.
Megnézni Üstökös és 2060 Chiron
4015 Wilson-Harrington
#ÁTIRÁNYÍTÁS 4015 Wilson–Harrington.
Megnézni Üstökös és 4015 Wilson-Harrington
60558 Echeclus
A 60558 Echeclus (ideiglenes jelöléssel 2000 EC98) egy kentaur.
Megnézni Üstökös és 60558 Echeclus
7968 Elst-Pizarro
A 7968 Elst-Pizarro (ideiglenes jelöléssel 1996 N2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.
Megnézni Üstökös és 7968 Elst-Pizarro
Lásd még
Égitestek
- Égitest
- Üstökös
Üstökösök
- Üstökös
- Kóma (üstökös)
- Oort-felhő
Ismert mint Csóva.