Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Üstökös és Jupiter

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Üstökös és Jupiter

Üstökös vs. Jupiter

A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Közötti hasonlóságok Üstökös és Jupiter

Üstökös és Jupiter 34 közös dolog (a Uniópédia): Ammónia, Aphélium, Bolygó, Csillag, Csillagászati egység, Elektromos töltés, Elektron, Etán, Európai Űrügynökség, Excentricitás (csillagászat), Föld, Galileo Galilei, Gravitáció, Hold, Ibolyántúli sugárzás, Kén, Kisbolygó, Légkör, Metán, Nap, Naprendszer, Napszél, NASA, Neptunusz (bolygó), Oxigén, Perihélium, Sarki fény, Shoemaker–Levy 9, Szaturnusz, Szén, ..., Szeptember 21., Szilícium, Távcső, Tömeg. Bővíteni index (4 több) »

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Üstökös és Ammónia · Ammónia és Jupiter · Többet látni »

Aphélium

A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.

Üstökös és Aphélium · Aphélium és Jupiter · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Üstökös és Bolygó · Bolygó és Jupiter · Többet látni »

Csillag

date.

Üstökös és Csillag · Csillag és Jupiter · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.

Üstökös és Csillagászati egység · Csillagászati egység és Jupiter · Többet látni »

Elektromos töltés

Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.

Üstökös és Elektromos töltés · Elektromos töltés és Jupiter · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Üstökös és Elektron · Elektron és Jupiter · Többet látni »

Etán

Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.

Üstökös és Etán · Etán és Jupiter · Többet látni »

Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

Üstökös és Európai Űrügynökség · Európai Űrügynökség és Jupiter · Többet látni »

Excentricitás (csillagászat)

Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.

Üstökös és Excentricitás (csillagászat) · Excentricitás (csillagászat) és Jupiter · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Üstökös és Föld · Föld és Jupiter · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Üstökös és Galileo Galilei · Galileo Galilei és Jupiter · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Üstökös és Gravitáció · Gravitáció és Jupiter · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Üstökös és Hold · Hold és Jupiter · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Üstökös és Ibolyántúli sugárzás · Ibolyántúli sugárzás és Jupiter · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Üstökös és Kén · Jupiter és Kén · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.

Üstökös és Kisbolygó · Jupiter és Kisbolygó · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Üstökös és Légkör · Jupiter és Légkör · Többet látni »

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Üstökös és Metán · Jupiter és Metán · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Üstökös és Nap · Jupiter és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Üstökös és Naprendszer · Jupiter és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Üstökös és Napszél · Jupiter és Napszél · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Üstökös és NASA · Jupiter és NASA · Többet látni »

Neptunusz (bolygó)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.

Üstökös és Neptunusz (bolygó) · Jupiter és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Üstökös és Oxigén · Jupiter és Oxigén · Többet látni »

Perihélium

A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük A perihélium vagy napközelpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.

Üstökös és Perihélium · Jupiter és Perihélium · Többet látni »

Sarki fény

Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.

Üstökös és Sarki fény · Jupiter és Sarki fény · Többet látni »

Shoemaker–Levy 9

Hubble űrteleszkóp képe a Shoemaker–Levy 9-ről, 1994. május 17-én A Shoemaker–Levy 9 (rövidítve: SL9, D/1993 F2) egy üstökös volt, amely a Jupiterrel ütközött 1994-ben, elsőként adva közvetlen lehetőséget két naprendszerbeli objektum ütközésének megfigyelésére (nem számítva a Föld és más objektumok ütközését).

Üstökös és Shoemaker–Levy 9 · Jupiter és Shoemaker–Levy 9 · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Üstökös és Szaturnusz · Jupiter és Szaturnusz · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Üstökös és Szén · Jupiter és Szén · Többet látni »

Szeptember 21.

Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

Üstökös és Szeptember 21. · Jupiter és Szeptember 21. · Többet látni »

Szilícium

A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.

Üstökös és Szilícium · Jupiter és Szilícium · Többet látni »

Távcső

A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Üstökös és Távcső · Jupiter és Távcső · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Üstökös és Tömeg · Jupiter és Tömeg · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Üstökös és Jupiter

Üstökös 203 kapcsolatokat, ugyanakkor Jupiter 149. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 9.66% = 34 / (203 + 149).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Üstökös és Jupiter. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »