Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Nukleon

Index Nukleon

A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.

37 kapcsolatok: Antineutron, Atom, Atommag, Barion, Barionszám, Bomlási mód, CPT-szimmetria, Elektromágneses kölcsönhatás, Elektron, Elektronvolt, Elemi részecske, Erős kölcsönhatás, Felezési idő, Gluon, Gyenge kölcsönhatás, Hidrogén, Időtükrözés, Izospin, Kvantumszíndinamika, Kvark, Lepton, Mágneses momentum, Megmaradó mennyiség, Mezon, Nagy egyesített elmélet, Neutron, Nukleáris reaktor, Paritás (fizika), Periódusidő, Proton, Részecskefizika, Spin, Standard modell, Szimmetria, Tömegszám, Werner Heisenberg, 1960-as évek.

Antineutron

Az antineutron a neutron antirészecskéje, egy antibarion, amelyet Bruce Cork és csapata fedezett fel 1956-ban.

Új!!: Nukleon és Antineutron · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Nukleon és Atom · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Nukleon és Atommag · Többet látni »

Barion

A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.

Új!!: Nukleon és Barion · Többet látni »

Barionszám

A barionszám vagy bariontöltés megmaradó (többnyire) kvantumszáma egy rendszernek a részecskefizikában.

Új!!: Nukleon és Barionszám · Többet látni »

Bomlási mód

A bomlási mód a fizikában és kémiában egy részecske (vagy atommag, atom) egy-egy útját jelöli, ahogy az közbülső állapotokon keresztül a végállapotba, azaz több részecskére stb.

Új!!: Nukleon és Bomlási mód · Többet látni »

CPT-szimmetria

A CPT-szimmetria a fizikai törvények alapvető szimmetriája az együttesen végrehajtott töltéstükrözéssel, paritásváltással és időtükrözéssel szemben.

Új!!: Nukleon és CPT-szimmetria · Többet látni »

Elektromágneses kölcsönhatás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Elektromágnesség.

Új!!: Nukleon és Elektromágneses kölcsönhatás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Nukleon és Elektron · Többet látni »

Elektronvolt

Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.

Új!!: Nukleon és Elektronvolt · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Nukleon és Elemi részecske · Többet látni »

Erős kölcsönhatás

Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.

Új!!: Nukleon és Erős kölcsönhatás · Többet látni »

Felezési idő

A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.

Új!!: Nukleon és Felezési idő · Többet látni »

Gluon

A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.

Új!!: Nukleon és Gluon · Többet látni »

Gyenge kölcsönhatás

A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.

Új!!: Nukleon és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Nukleon és Hidrogén · Többet látni »

Időtükrözés

Egy játék, ami illusztrálja az időtükrözési invarianciát. Amikor egy emelvényen mozgásba hozzuk, az eszköz nagyon sokáig forog. A játék úgy van megkonstruálva, hogy minimális legyen a súrlódás és bemutassa a Newton-törvények megfordíthatóságát. A mechanikailag stabil állapota az eszköznek az, amikor leesik az emelvényről a tetszőlegesen sok állapot valamelyikébe. Ez illusztrálja az entrópia növekedésének törvényét, ahogy azt Boltzmann az állapotok számának logaritmusaként meghatározta. Az időtükrözés az idő irányának (előjelének) megfordítását jelenti a fizika törvényeiben.

Új!!: Nukleon és Időtükrözés · Többet látni »

Izospin

A részecskefizikában és a magfizikában az izospin (izotópspin, izobárspin) az erős kölcsönhatás szimmetriája, a proton és neutron kölcsönhatásaiból ered a felismerése.

Új!!: Nukleon és Izospin · Többet látni »

Kvantumszíndinamika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kvantum-színdinamika.

Új!!: Nukleon és Kvantumszíndinamika · Többet látni »

Kvark

right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.

Új!!: Nukleon és Kvark · Többet látni »

Lepton

A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.

Új!!: Nukleon és Lepton · Többet látni »

Mágneses momentum

Egy mágnes mágneses momentuma az a jellemző, mely arányos az erővel, amellyel hatást gyakorol az áramra, és arányos a nyomatékkal, amivel a mágneses mező hat rá.

Új!!: Nukleon és Mágneses momentum · Többet látni »

Megmaradó mennyiség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megmaradási tétel.

Új!!: Nukleon és Megmaradó mennyiség · Többet látni »

Mezon

A pozitív pion A 0-+ mezonnonett Az 1- - mezonnonett A mezonok kvarkokból felépülő szubatomi részecskék, amelyek egész spinnel rendelkeznek.

Új!!: Nukleon és Mezon · Többet látni »

Nagy egyesített elmélet

A nagy egyesített elmélet (Grand Unification Theory (GUT)) jelenti a még meg nem levő elméletet, mely a gravitáció kivételével a másik hármat egyesítené, tehát az elektrogyengét az erőssel.

Új!!: Nukleon és Nagy egyesített elmélet · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Nukleon és Neutron · Többet látni »

Nukleáris reaktor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Atomreaktor.

Új!!: Nukleon és Nukleáris reaktor · Többet látni »

Paritás (fizika)

A fizikában a paritásváltás az összes térbeli koordináta egyszerre történő előjelváltását jelenti, amit tértükrözésnek hívunk: P egy 3×3 mátrix reprezentációjának determinánsa -1 lenne, ezért nem redukálható egy forgatásra.

Új!!: Nukleon és Paritás (fizika) · Többet látni »

Periódusidő

A periódusidő egy ismétlődő jelenség időbeli jellemzésére szolgál.

Új!!: Nukleon és Periódusidő · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Nukleon és Proton · Többet látni »

Részecskefizika

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.

Új!!: Nukleon és Részecskefizika · Többet látni »

Spin

mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.

Új!!: Nukleon és Spin · Többet látni »

Standard modell

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.

Új!!: Nukleon és Standard modell · Többet látni »

Szimmetria

250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.

Új!!: Nukleon és Szimmetria · Többet látni »

Tömegszám

A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.

Új!!: Nukleon és Tömegszám · Többet látni »

Werner Heisenberg

Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.

Új!!: Nukleon és Werner Heisenberg · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Nukleon és 1960-as évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »