Tartalomjegyzék
41 kapcsolatok: Asztrofizika, Bunsen-égő, Cézium, Csillagászati színképelemzés, Elektromágneses sugárzás, Elektromos áram, Etil-alkohol, Fény, Fotometria, Fraunhofer-féle vonalak, Gustav Robert Kirchhoff, Hélium, Heidelbergi Egyetem, Hullámhossz, Isaac Newton, Izotóp, Johann Jakob Balmer, Joseph von Fraunhofer, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kromoszféra, Látható spektrum, Molekula, Nap, Nátrium, Norman Lockyer, Okulár, Optikai lencse, Prizma, Régészet, Réz, Robert Wilhelm Bunsen, Rubídium, Rydberg-formula, Spektroszkópia, Színkép, Technika, Urán, William Hyde Wollaston, Wrocław, 1850-es évek.
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Megnézni Színképelemzés és Asztrofizika
Bunsen-égő
Tűszelepes Bunsen-égő. A Bunsen-égő a Teclu-égővel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő, melynek lánghőmérséklete eléri az 1100-1200 °C-t. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk (fúvóka) található.
Megnézni Színképelemzés és Bunsen-égő
Cézium
A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55.
Megnézni Színképelemzés és Cézium
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Megnézni Színképelemzés és Csillagászati színképelemzés
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Megnézni Színképelemzés és Elektromágneses sugárzás
Elektromos áram
Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.
Megnézni Színképelemzés és Elektromos áram
Etil-alkohol
#ÁTIRÁNYÍTÁS Etanol.
Megnézni Színképelemzés és Etil-alkohol
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Megnézni Színképelemzés és Fény
Fotometria
A fotometria az elektromágneses spektrum 430 nm – 780 nm hullámhossz-tartományba eső sugárzásának, a látható fény méréstechnikájának és alkalmazásának a tudománya.
Megnézni Színképelemzés és Fotometria
Fraunhofer-féle vonalak
A Fraunhofer-féle vonalak a Nap színképében található sötét vonalak.
Megnézni Színképelemzés és Fraunhofer-féle vonalak
Gustav Robert Kirchhoff
Gustav Robert Kirchhoff (Poroszország, Königsberg, 1824. március 12. – Berlin, 1887. október 17.) német fizikus.
Megnézni Színképelemzés és Gustav Robert Kirchhoff
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni Színképelemzés és Hélium
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Megnézni Színképelemzés és Heidelbergi Egyetem
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Megnézni Színképelemzés és Hullámhossz
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Megnézni Színképelemzés és Isaac Newton
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Megnézni Színképelemzés és Izotóp
Johann Jakob Balmer
Johann Jakob Balmer (Lausen, Basel-Landschaft kanton, 1825. május 1. – Bázel, 1898. március 12.) svájci matematikus, matematikai fizikus, a hidrogén látható fény tartományába eső színképvonalainak hosszát megadó és róla elnevezett képlet kidolgozója.
Megnézni Színképelemzés és Johann Jakob Balmer
Joseph von Fraunhofer
Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.
Megnézni Színképelemzés és Joseph von Fraunhofer
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Megnézni Színképelemzés és Kémiai elem
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Megnézni Színképelemzés és Kémiai elemek periódusos rendszere
Kromoszféra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nap#Kromoszféra.
Megnézni Színképelemzés és Kromoszféra
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Megnézni Színképelemzés és Látható spektrum
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Színképelemzés és Molekula
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Színképelemzés és Nap
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Megnézni Színképelemzés és Nátrium
Norman Lockyer
1891-ben Sir Joseph Norman Lockyer (1836. május 17. – 1920. augusztus 16.) a Királyi Természettudományos Társaság tagja, angol fizikus, amatőr, majd hivatásos csillagász.
Megnézni Színképelemzés és Norman Lockyer
Okulár
Okulárok Az okulár vagy szemlencse (az emberi szemlencséről) egy olyan típusú lencserendszer, amely különféle optikai eszközökhöz van csatlakoztatva, mint például a távcső, a teleszkóp vagy a mikroszkóp.
Megnézni Színképelemzés és Okulár
Optikai lencse
Képalkotás kétszerdomború lencsével: a kép valódi, fordított állású, és kisebb, mint az eredeti Optikai lencsének nevezünk minden áttetsző anyagból (általában üveg, vagy műanyag) készülő, két gömb-, vagy egy gömbfelület és egy sík által határolt, a fénysugarakat irányítottan befolyásoló lemezt.
Megnézni Színképelemzés és Optikai lencse
Prizma
Fehér fény felbontása prizmával Az optikai prizma (hasáb) olyan átlátszó anyagból készült hasáb, melynek törésmutatója eltér a környezet (többnyire a levegő) törésmutatójától.
Megnézni Színképelemzés és Prizma
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Megnézni Színképelemzés és Régészet
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Megnézni Színképelemzés és Réz
Robert Wilhelm Bunsen
Robert Wilhelm Eberhard Bunsen (Göttingen, 1811. március 31. – Heidelberg, 1899. augusztus 16.) német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét.
Megnézni Színképelemzés és Robert Wilhelm Bunsen
Rubídium
A rubídium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Színképelemzés és Rubídium
Rydberg-formula
Johannes Rydberg A Rydberg-formula (Rydberg–Ritz-formula) az atomfizika egyik összefüggése, melyből megállapítható a hidrogén színképe, az összes hullámhossz, amelyen a hidrogén képes elektromágneses hullámot kibocsátani és elnyelni.
Megnézni Színképelemzés és Rydberg-formula
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Megnézni Színképelemzés és Spektroszkópia
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Megnézni Színképelemzés és Színkép
Technika
A technika (görögül művészi, mesterség szerinti), többértelmű szó.
Megnézni Színképelemzés és Technika
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Megnézni Színképelemzés és Urán
William Hyde Wollaston
William Hyde Wollaston — teljes nevén William Hyde Jackson Wollaston (East Dereham (Norfolk), 1766. augusztus 6. – London, 1828. december 22.), brit orvos, kémikus, fizikus, a palládium és a ródium fölfedezője.
Megnézni Színképelemzés és William Hyde Wollaston
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Megnézni Színképelemzés és Wrocław
1850-es évek
adórendszer kialakulása.
Megnézni Színképelemzés és 1850-es évek