Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Sumer és Ziuszudra
Sumer és Ziuszudra 10 közös dolog (a Uniópédia): Dzsemdet Naszr-kultúra, Enki, Eridu, I. e. 3. évezred, Kis (település), Larsza, Mezopotámia, Sumer nyelv, Sumerek, Utu.
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Dzsemdet Naszr-kultúra és Sumer · Dzsemdet Naszr-kultúra és Ziuszudra ·
Enki
Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”, sumer: DEN.KI) a sumer mitológiában a vezető istenhármas tagja, a felszíni édesvizek – folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu – ura, a bölcsesség és a művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz.
Enki és Sumer · Enki és Ziuszudra ·
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Eridu és Sumer · Eridu és Ziuszudra ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
I. e. 3. évezred és Sumer · I. e. 3. évezred és Ziuszudra ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Kis (település) és Sumer · Kis (település) és Ziuszudra ·
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Larsza és Sumer · Larsza és Ziuszudra ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Mezopotámia és Sumer · Mezopotámia és Ziuszudra ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Sumer és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Ziuszudra ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Sumer és Sumerek · Sumerek és Ziuszudra ·
Utu
dUtu a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Sumer és Ziuszudra
- Mi van a közös Sumer és Ziuszudra
- Közötti hasonlóságok Sumer és Ziuszudra
Összehasonlítását Sumer és Ziuszudra
Sumer 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Ziuszudra 31. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 8.06% = 10 / (93 + 31).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Sumer és Ziuszudra. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
