Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Rigómező

Index Rigómező

Rigómező fekvése Koszovón belül Rigómező Rigómező (más néven Rigóföld, szerbül Косово Поље / Kosovo Polje, albánul Fushë Kosova), 52 km hosszú és 22 km széles, köves síkság Koszovó területén, Mitrovicától délre és Pristinától nyugatra.

41 kapcsolatok: Albán nyelv, Albánia, August von Mackensen, Šar-hegység, Balkán (térség), Brankovics György szerb despota, Első világháború, Fushë-Kosova, Havasalföld, Hunyadi János, I. Lázár szerb cár, II. Murád oszmán szultán, Június 15., Június 28., Kövess Hermann, Korfu, Kosovska Mitrovica, Koszovó, Lazarevics István szerb despota, Macedónia, Magyarország, Németek, Október 14., Október 17., Október 20., Országhatár, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Pristina, Rigómezei csata (1389), Rigómezei csata (1448), Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szerbia elleni hadjárat (első világháború), Tamo daleko, Vidovdan, 1389, 1405, 1448, 1915.

Albán nyelv

Az albán nyelv (albánul) az indoeurópai nyelvcsalád egy önálló ágának egyetlen tagja.

Új!!: Rigómező és Albán nyelv · Többet látni »

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.

Új!!: Rigómező és Albánia · Többet látni »

August von Mackensen

Ludwig Friedrich August von Mackensen (Haus Leipnitz, Wittenberg megye, Poroszország, ma: Trossin, Szászország, 1849. december 6. – Burghorn, ma Habighorst, Eschede, Alsó-Szászország, 1945. november 8.) szászországi születésű porosz királyi katonatiszt, majd német császári tábornagy, sikeres első világháborús hadvezér.

Új!!: Rigómező és August von Mackensen · Többet látni »

Šar-hegység

A Šar (macedónul és szerbül Шар Планина / Šar Planina, albánul Malet e Sharrit, Mal i Sharrit, Sharr) Koszovó és Észak-Macedónia határán található magashegység.

Új!!: Rigómező és Šar-hegység · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Rigómező és Balkán (térség) · Többet látni »

Brankovics György szerb despota

Brankovics György, (1377? – 1456. december 24.) szerb fejedelem 1427-től, despota 1429-től haláláig.

Új!!: Rigómező és Brankovics György szerb despota · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Rigómező és Első világháború · Többet látni »

Fushë-Kosova

Rigómező (szerbül Косово Поље / Kosovo Polje, albánul Fushë Kosova) kisváros és község (járás) Koszovóban.

Új!!: Rigómező és Fushë-Kosova · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Rigómező és Havasalföld · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Rigómező és Hunyadi János · Többet látni »

I. Lázár szerb cár

Szent Lázár Hrbeljanovics, (1329 – 1389. június 15.) szerb fejedelem 1371-től, cár 1377-től haláláig.

Új!!: Rigómező és I. Lázár szerb cár · Többet látni »

II. Murád oszmán szultán

II.

Új!!: Rigómező és II. Murád oszmán szultán · Többet látni »

Június 15.

Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.

Új!!: Rigómező és Június 15. · Többet látni »

Június 28.

Névnapok: Levente, Irén + Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar.

Új!!: Rigómező és Június 28. · Többet látni »

Kövess Hermann

Báró kövessházi Kövess Hermann (Temesvár; 1854. március 30. – Bécs, 1924. szeptember 22.) erdélyi szász származású katonatiszt, hadmérnök, cs.

Új!!: Rigómező és Kövess Hermann · Többet látni »

Korfu

Korfu (Kérkira; vagy Κόρκυρα) sziget Görögországban, a Jón-tengerben.

Új!!: Rigómező és Korfu · Többet látni »

Kosovska Mitrovica

Kosovska Mitrovica vagy röviden Mitrovica (szerbül Косовска Митровица / Kosovska Mitrovica, albánul Mitrovicë vagy Mitrovica), város Koszovó északi részén, vagy a hivatalos szerb álláspont szerint Szerbia Koszovó és Metohija tartományában.

Új!!: Rigómező és Kosovska Mitrovica · Többet látni »

Koszovó

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.

Új!!: Rigómező és Koszovó · Többet látni »

Lazarevics István szerb despota

VI.

Új!!: Rigómező és Lazarevics István szerb despota · Többet látni »

Macedónia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-Macedónia.

Új!!: Rigómező és Macedónia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Rigómező és Magyarország · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Rigómező és Németek · Többet látni »

Október 14.

Névnapok: Helén, Lívia + Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Liviána, Livianna, Trixi.

Új!!: Rigómező és Október 14. · Többet látni »

Október 17.

Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.

Új!!: Rigómező és Október 17. · Többet látni »

Október 20.

Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.

Új!!: Rigómező és Október 20. · Többet látni »

Országhatár

határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.

Új!!: Rigómező és Országhatár · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Rigómező és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Rigómező és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Pristina

ENSZ-székház Pristinában A Nemzeti Könyvtár Pristinában Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése.

Új!!: Rigómező és Pristina · Többet látni »

Rigómezei csata (1389)

Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.

Új!!: Rigómező és Rigómezei csata (1389) · Többet látni »

Rigómezei csata (1448)

A második rigómezei csata 1448.

Új!!: Rigómező és Rigómezei csata (1448) · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Rigómező és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Rigómező és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Rigómező és Szerbia · Többet látni »

Szerbia elleni hadjárat (első világháború)

A Szerbia elleni hadjárat az Osztrák–Magyar Monarchia (később pedig a Német Birodalom és Bulgária) hadművelete volt az első világháború balkáni frontján, amelynek célja a délszláv állam haderejének legyőzése és területének megszállása volt.

Új!!: Rigómező és Szerbia elleni hadjárat (első világháború) · Többet látni »

Tamo daleko

A Tamo daleko (cirill betűkkel Тамо далеко) szerb népdal, mely az első világháború alatt, 1915-ben keletkezett.

Új!!: Rigómező és Tamo daleko · Többet látni »

Vidovdan

Szent Vitus napjának ünneplése A Vidovdan (cirill írással Видовдан) vagy Szent Vitus napja a szerb ortodox egyház és a bolgár ortodox egyház ünnepe.

Új!!: Rigómező és Vidovdan · Többet látni »

1389

Nincs leírás.

Új!!: Rigómező és 1389 · Többet látni »

1405

Nincs leírás.

Új!!: Rigómező és 1405 · Többet látni »

1448

Nincs leírás.

Új!!: Rigómező és 1448 · Többet látni »

1915

Nincs leírás.

Új!!: Rigómező és 1915 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Kosovo Polje.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »