Tartalomjegyzék
73 kapcsolatok: Afrika, Agyagpala, Antarktisz, Archaikum, Archeák, Ausztrália (kontinens), Állatok, Észak-Amerika, Baktériumok, Barnamoszatok, Cianobaktériumok, Dél-Afrika (régió), Dél-Amerika, Dolomit, Ediacara, Ediakara, Ediakara-fauna, Eon, Eukarióták, Eurázsia, Evolúció, Fanerozoikum, Földtörténet, Fosszília, Gneisz, Gombák, Gránit, Grönland, Hógolyó-Föld, Homokkő, India, Iowa, Kambrium, Kanada, Kékalgák, Kriogén, Laterit, Légkör, Lemeztektonika, Litoszféra, Magmás kőzetek, Magnézium, Mészkő (kőzet), Metamorf kőzetek, Meteorit, Mezoproterozoikum, Mya (időegység), Nagy oxigenizációs esemény, Napfolt, Növények, ... Bővíteni index (23 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Proterozoikum és Afrika
Agyagpala
Az agyagpala vagy argillit vízből leülepedett üledékes kőzetből, az agyagból kisfokú metamorfizálódással kialakuló metamorf kőzet (metamorfit).
Megnézni Proterozoikum és Agyagpala
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Megnézni Proterozoikum és Antarktisz
Archaikum
Az archaikum (vagy régebbi elnevezéssel azoikum, esetleg ősidő) a földtörténet egy eonja.
Megnézni Proterozoikum és Archaikum
Archeák
Az archeák (a görög αρχαία, „ősi eredetűek” kifejezésből), korábbi, elavult nevükön ősbaktériumok (Archaebacteria) az élő szervezetek egyik nagy csoportja.
Megnézni Proterozoikum és Archeák
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el.
Megnézni Proterozoikum és Ausztrália (kontinens)
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Proterozoikum és Állatok
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Megnézni Proterozoikum és Észak-Amerika
Baktériumok
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.
Megnézni Proterozoikum és Baktériumok
Barnamoszatok
A barnamoszatok (Phaeophyceae) a Chromalveolata országba tartozó sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzsének legfejlettebb szerveződésű osztálya. Korábbi rendszerezésekben önálló törzsnek tekintették Phaeophyta néven, amit a növények, majd a protiszták országába sorolták.
Megnézni Proterozoikum és Barnamoszatok
Cianobaktériumok
A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.
Megnézni Proterozoikum és Cianobaktériumok
Dél-Afrika (régió)
Dél-Afrika országai A Dél-Afrika elnevezés az afrikai kontinens déli, viszonylag elkeskenyedő végződését foglalja magába.
Megnézni Proterozoikum és Dél-Afrika (régió)
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Megnézni Proterozoikum és Dél-Amerika
Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Megnézni Proterozoikum és Dolomit
Ediacara
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ediakara.
Megnézni Proterozoikum és Ediacara
Ediakara
''Dickinsonia'' lenyomata. Trilobiták őse lehetett. ''Charnia'' lenyomata. ''Kimberella'' lenyomata. Az ediakara a neoproterozoikum földtörténeti idő utolsó időszaka.
Megnézni Proterozoikum és Ediakara
Ediakara-fauna
Dickinsonia costata, az ediakara élőlénykör egyik jellegzetes tagja A Charniodiscus maradványa alig több egy texturált kőfelületnél A Cyclomedusa is teljesen ismeretlen jellegű élőlény A Charnia, ami lehet állat és növény is Az ediakara-fauna a neoproterozoikum végéről, az ediakara időszakból származó, a világ több pontjáról előkerült fosszíliák által ismert élőlénytársulások összessége.
Megnézni Proterozoikum és Ediakara-fauna
Eon
Az eon a legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán a Föld történetének tagolásában.
Megnézni Proterozoikum és Eon
Eukarióták
Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu.
Megnézni Proterozoikum és Eukarióták
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Megnézni Proterozoikum és Eurázsia
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Megnézni Proterozoikum és Evolúció
Fanerozoikum
A fanerozoikum (magyar szövegekben ritkán phanerozoikum) korszak a jelenlegi eon a földtörténeti időszalagon, az egyetlen, melyben gazdag élővilág létezett.
Megnézni Proterozoikum és Fanerozoikum
Földtörténet
A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.
Megnézni Proterozoikum és Földtörténet
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Megnézni Proterozoikum és Fosszília
Gneisz
250px A gneisz vagy másképp gnejsz, gnájsz, metamorf kőzet, amely közepes vagy nagy fokú metamorfózison ment keresztül.
Megnézni Proterozoikum és Gneisz
Gombák
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
Megnézni Proterozoikum és Gombák
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Megnézni Proterozoikum és Gránit
Grönland
Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Megnézni Proterozoikum és Grönland
Hógolyó-Föld
A hógolyó-Föld hipotézis feltételezése szerint a Föld történetének egy vagy több hűtőházi (icehouse) szakasza során, a kriogén földtörténeti időszakban, több mint 650 millió évvel ezelőtt a felszínt teljesen vagy csaknem teljesen jég borította.
Megnézni Proterozoikum és Hógolyó-Föld
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Megnézni Proterozoikum és Homokkő
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Proterozoikum és India
Iowa
Iowa (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik középnyugati állama, fővárosa Des Moines.
Megnézni Proterozoikum és Iowa
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Megnézni Proterozoikum és Kambrium
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.
Megnézni Proterozoikum és Kanada
Kékalgák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cianobaktériumok.
Megnézni Proterozoikum és Kékalgák
Kriogén
A kriogén földtörténeti időszak, amely mintegy 720 millió évvel ezelőtt kezdődött és 635 millió évvel ezelőtt ért véget.
Megnézni Proterozoikum és Kriogén
Laterit
Laterittalajos út A magmás kőzetek (gránit, bazalt stb.) rozsdásvörös vagy téglavörös színű, trópusi vidékeken képződő mállásterméke.
Megnézni Proterozoikum és Laterit
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Megnézni Proterozoikum és Légkör
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Megnézni Proterozoikum és Lemeztektonika
Litoszféra
A Föld öves felépítése A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok, amely a köpeny asztenoszféra nevű képlékeny részén úszik.
Megnézni Proterozoikum és Litoszféra
Magmás kőzetek
Gabbró A magmás vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék, amiket összetételük és keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.
Megnézni Proterozoikum és Magmás kőzetek
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Proterozoikum és Magnézium
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Megnézni Proterozoikum és Mészkő (kőzet)
Metamorf kőzetek
Metamorf kőzetek a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban A metamorf kőzetek vagy más néven metamorfitok korábban kialakult kőzetek szilárd fázisú átkristályosodásával, azaz metamorfózisával képződő, speciális szerkezeti és kőzetszöveti bélyegekkel jellemezhető, átalakult kőzetek.
Megnézni Proterozoikum és Metamorf kőzetek
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Megnézni Proterozoikum és Meteorit
Mezoproterozoikum
A mezoproterozoikum földtörténeti időszak, amely 1600 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a paleoproterozoikum idő után és 1000 mya zárult, a neoproterozoikum kezdetén.
Megnézni Proterozoikum és Mezoproterozoikum
Mya (időegység)
A mya (vagy m.y.a.) időegység, az angol „million years ago”, azaz „millió évvel ezelőtt” kifejezés rövidítése.
Megnézni Proterozoikum és Mya (időegység)
Nagy oxigenizációs esemény
A nagy oxigenizációs esemény (Great Oxygenation Event, GOE), más néven oxigénkatasztrófa vagy oxigénkrízis, a paleoproterozoikum földtörténeti idő során, körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt történt drasztikus környezeti változás volt, melynek során jelentősen megnőtt a Föld légkörének molekuláris oxigéntartalma (O2).
Megnézni Proterozoikum és Nagy oxigenizációs esemény
Napfolt
Nagy, szabályos napfolt a NASA felvételén A napfolt környezeténél sötétebb terület a Nap fotoszférájában.
Megnézni Proterozoikum és Napfolt
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Megnézni Proterozoikum és Növények
Neoproterozoikum
A kontinensek helyzete 550 millió évvel ezelőtt Dickinsonia costata'' fosszíliája a neoproterozoikum földtörténeti idő utolsó időszakából, az ediakara időszakból A neoproterozoikum földtörténeti idő, amely mintegy 1000 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, a mezoproterozoikum idő után, és 542 ± 0,3 millió évvel ezelőtt ért véget.
Megnézni Proterozoikum és Neoproterozoikum
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni Proterozoikum és Oroszország
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Proterozoikum és Oxigén
Paleoproterozoikum
A paleoproterozoikum a proterozoikum földtörténeti eon három ideje közül az első, amely 2500 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 1600 mya ért véget.
Megnézni Proterozoikum és Paleoproterozoikum
Paleozoikum
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi.
Megnézni Proterozoikum és Paleozoikum
Pannotia
Pannotia (vagy Vendia) egyelőre hipotetikus, rövid ideig létező szuperkontinens volt a földtörténet neoproterozoikum idejének ediakara időszakában az akkori kontinentális kéreglemezek egyesülésével alakult ki.
Megnézni Proterozoikum és Pannotia
Pörgekarúak
A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.
Megnézni Proterozoikum és Pörgekarúak
Prekambrium
A prekambrium az első földtörténeti idő, amely a Föld kialakulásától a szilárd vázú állatok megjelenéséig tartott.
Megnézni Proterozoikum és Prekambrium
Prokarióták
A prokarióták, más néven elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek (Prokaryota vagy Monera) egysejtű (ritkán többsejtű), körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények.
Megnézni Proterozoikum és Prokarióták
Protiszták
A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába.
Megnézni Proterozoikum és Protiszták
Rétegtan
Argentínában A rétegtan (sztratigráfia) a geológia azon ága, amely a rétegzett üledékes és vulkanikus kőzeteket vizsgálja.
Megnézni Proterozoikum és Rétegtan
Rodinia
Rodinia (az orosz родина, „anyaföld” szóból) a legrégibb ismert szuperkontinens, amely a neoproterozoikum földtörténeti időben jött létre, mintegy egymilliárd évvel ezelőtt, de mintegy 800 millió évvel ezelőtt nyolc kisebb kontinensre szakadt szét.
Megnézni Proterozoikum és Rodinia
Signor–Lipps hatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Signor–Lipps-hatás.
Megnézni Proterozoikum és Signor–Lipps hatás
Skandinávia
Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.
Megnézni Proterozoikum és Skandinávia
Spitzbergák
A Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengeren található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között.
Megnézni Proterozoikum és Spitzbergák
Sudbury-medence
A Sudbury-medence Kanada Ontario államának képződménye, egy becsapódási kráter.
Megnézni Proterozoikum és Sudbury-medence
Sugárállatkák
A sugárállatkák (Radiolaria) az eukarióták egyik törzse, melybe 0,1–0,2 mm átmérőjű, heterotróf életmódú, egysejtű élőlények tartoznak.
Megnézni Proterozoikum és Sugárállatkák
Sztromatolit
A sztromatolit (A görög στρώμα, és a λιθος szavakból) cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet.
Megnézni Proterozoikum és Sztromatolit
Szuperkontinens
A geológiában a szuperkontinens a Föld legtöbb vagy összes kontinentális tömbjének vagy kratonjának (a szárazföldek embrionális ősei) egyesülése egységes, hatalmas szárazfölddé.
Megnézni Proterozoikum és Szuperkontinens
Tillit
Jellegzetes norvégiai tillit, amelyben jól láthatók a nagy méretű görgetegek, a kisebb kavicsok és az azokat magába foglaló finomszemű üledék. Ezt a felszínt később lecsiszolta a jég, ezért látható a szerkezet.
Megnézni Proterozoikum és Tillit
Varv
Finomszemcsés, vékonyrétegzett jégkori üledék A varv a geológiában szalagos vagy sávos üledéket jelent, képződése ciklikus, periodikus jelenségekhez kötött.
Megnézni Proterozoikum és Varv
Vas-oxid
Vasoxid pigment Összesen tizenhat ismert vasoxid létezik Ezek a vegyületek vagy oxidok (wüstit, hematit, β-Fe2O3, maghemit, γ-Fe2O3, ε-Fe2O3, magnetit, ferrihidrit), vagy hidroxidok és oxid-hidroxidok (goethit, akaganeit, lepidokrocit, feroxihit, bernalit, schwertmannit vagy zöld rozsda).
Megnézni Proterozoikum és Vas-oxid
Zöldmoszatok
Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.
Megnézni Proterozoikum és Zöldmoszatok