Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jupiter és Naprendszer
Jupiter és Naprendszer 74 közös dolog (a Uniópédia): Ammónia, Aphélium, Óriásbolygó, Barna törpe, Bolygó, Callisto, Cassini–Huygens, Csillag, Csillagászati egység, December 7., Deutérium, Etán, Európai Űrügynökség, Europa, Excentricitás (csillagászat), Exobolygó, Föld, Foszfin, Galilei-holdak, Galileo, Galileo Galilei, Ganymedes, Gravitáció, Hélium, Hidrogén, Hold, Io (hold), Iuppiter, Kén, Kilométer, ..., Kisbolygó, Légkör, Magfúzió, Magnitúdó, Mars (bolygó), Mágneses mező, Metán, Nagy Vörös Folt, Nap, Napszél, NASA, Neptunusz (bolygó), New Horizons, Oxigén, Perihélium, Pioneer-program, Pioneer–10, Pioneer–11, Plazma, Pluto (törpebolygó), Római mitológia, Retrográd mozgás, Sűrűség, Shoemaker–Levy 9, Szaturnusz, Szén, Színképelemzés, Szíriusz, Szürkület, Távcső, Tűzhányó, Tömeg, Trójai csoport, Turbulencia, Ulysses űrszonda, Uránusz, Vénusz, Víz, Vörös törpe, Világűr, Villám, Voyager-program, Voyager–1, Voyager–2. Bővíteni index (44 több) »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Ammónia és Jupiter · Ammónia és Naprendszer ·
Aphélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.
Aphélium és Jupiter · Aphélium és Naprendszer ·
Óriásbolygó
A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal Neptunusz Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa.
Óriásbolygó és Jupiter · Óriásbolygó és Naprendszer ·
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Barna törpe és Jupiter · Barna törpe és Naprendszer ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Jupiter · Bolygó és Naprendszer ·
Callisto
A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.
Callisto és Jupiter · Callisto és Naprendszer ·
Cassini–Huygens
A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.
Cassini–Huygens és Jupiter · Cassini–Huygens és Naprendszer ·
Csillag
date.
Csillag és Jupiter · Csillag és Naprendszer ·
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Csillagászati egység és Jupiter · Csillagászati egység és Naprendszer ·
December 7.
Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.
December 7. és Jupiter · December 7. és Naprendszer ·
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Deutérium és Jupiter · Deutérium és Naprendszer ·
Etán
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.
Etán és Jupiter · Etán és Naprendszer ·
Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.
Európai Űrügynökség és Jupiter · Európai Űrügynökség és Naprendszer ·
Europa
Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.
Europa és Jupiter · Europa és Naprendszer ·
Excentricitás (csillagászat)
Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Excentricitás (csillagászat) és Jupiter · Excentricitás (csillagászat) és Naprendszer ·
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Exobolygó és Jupiter · Exobolygó és Naprendszer ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Föld és Jupiter · Föld és Naprendszer ·
Foszfin
A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3.
Foszfin és Jupiter · Foszfin és Naprendszer ·
Galilei-holdak
Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.
Galilei-holdak és Jupiter · Galilei-holdak és Naprendszer ·
Galileo
A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.
Galileo és Jupiter · Galileo és Naprendszer ·
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Galileo Galilei és Jupiter · Galileo Galilei és Naprendszer ·
Ganymedes
A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
Ganymedes és Jupiter · Ganymedes és Naprendszer ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Gravitáció és Jupiter · Gravitáció és Naprendszer ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Hélium és Jupiter · Hélium és Naprendszer ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Hidrogén és Jupiter · Hidrogén és Naprendszer ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Hold és Jupiter · Hold és Naprendszer ·
Io (hold)
Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.
Io (hold) és Jupiter · Io (hold) és Naprendszer ·
Iuppiter
Iuppiter és Iuno A capitoliumi etruszk stílusú Iuppiter-templom rekonstrukciója Zeusz római megfelelője Iuppiter, vagy gyakran Jupiter; ez a név a Dieis Pater (Ég Atya) kifejezésből származik.
Iuppiter és Jupiter · Iuppiter és Naprendszer ·
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Jupiter és Kén · Kén és Naprendszer ·
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Jupiter és Kilométer · Kilométer és Naprendszer ·
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Jupiter és Kisbolygó · Kisbolygó és Naprendszer ·
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Jupiter és Légkör · Légkör és Naprendszer ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Jupiter és Magfúzió · Magfúzió és Naprendszer ·
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Jupiter és Magnitúdó · Magnitúdó és Naprendszer ·
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Jupiter és Mars (bolygó) · Mars (bolygó) és Naprendszer ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Jupiter és Mágneses mező · Mágneses mező és Naprendszer ·
Metán
A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.
Jupiter és Metán · Metán és Naprendszer ·
Nagy Vörös Folt
A Jupiter ''Nagy Vörös Folt''-ja és a Föld (balra lent) méretének összehasonlítása A Nagy Vörös Folt a Jupiter bolygó jellegzetes légköri formációja, ami a Földről amatőr csillagászati távcsövekkel is felismerhető.
Jupiter és Nagy Vörös Folt · Nagy Vörös Folt és Naprendszer ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Jupiter és Nap · Nap és Naprendszer ·
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Jupiter és Napszél · Naprendszer és Napszél ·
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Jupiter és NASA · NASA és Naprendszer ·
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Jupiter és Neptunusz (bolygó) · Naprendszer és Neptunusz (bolygó) ·
New Horizons
A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg.
Jupiter és New Horizons · Naprendszer és New Horizons ·
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Jupiter és Oxigén · Naprendszer és Oxigén ·
Perihélium
A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük A perihélium vagy napközelpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.
Jupiter és Perihélium · Naprendszer és Perihélium ·
Pioneer-program
A Pioneer-program (magyarul: úttörő) egy amerikai űrszondás program, amelynek keretében vizsgálták a Holdat, a bolygóközi teret, a Napot, az óriásbolygókat és a Vénuszt.
Jupiter és Pioneer-program · Naprendszer és Pioneer-program ·
Pioneer–10
Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.
Jupiter és Pioneer–10 · Naprendszer és Pioneer–10 ·
Pioneer–11
Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.
Jupiter és Pioneer–11 · Naprendszer és Pioneer–11 ·
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Jupiter és Plazma · Naprendszer és Plazma ·
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Jupiter és Pluto (törpebolygó) · Naprendszer és Pluto (törpebolygó) ·
Római mitológia
A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.
Jupiter és Római mitológia · Naprendszer és Római mitológia ·
Retrográd mozgás
Mars látszólagos retrográd mozgása az égbolton, 2003-ban A Mars retrográd mozgásának ábrázolása a geocentrikus világkép alapján(Johannes Kepler illusztrációja az ''Astronomia Nova'' 1609-es kiadásában) Retrográd mozgásnak nevezzük a csillagászatban egy természetes vagy mesterséges égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú.
Jupiter és Retrográd mozgás · Naprendszer és Retrográd mozgás ·
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Jupiter és Sűrűség · Naprendszer és Sűrűség ·
Shoemaker–Levy 9
Hubble űrteleszkóp képe a Shoemaker–Levy 9-ről, 1994. május 17-én A Shoemaker–Levy 9 (rövidítve: SL9, D/1993 F2) egy üstökös volt, amely a Jupiterrel ütközött 1994-ben, elsőként adva közvetlen lehetőséget két naprendszerbeli objektum ütközésének megfigyelésére (nem számítva a Föld és más objektumok ütközését).
Jupiter és Shoemaker–Levy 9 · Naprendszer és Shoemaker–Levy 9 ·
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Jupiter és Szaturnusz · Naprendszer és Szaturnusz ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Jupiter és Szén · Naprendszer és Szén ·
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Jupiter és Színképelemzés · Naprendszer és Színképelemzés ·
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Jupiter és Szíriusz · Naprendszer és Szíriusz ·
Szürkület
Alkonyat az angliai Lyme Regisben A szürkület csillagászati fogalom, a nappal és az éjszaka közötti átmenetet jelenti.
Jupiter és Szürkület · Naprendszer és Szürkület ·
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Jupiter és Távcső · Naprendszer és Távcső ·
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Jupiter és Tűzhányó · Naprendszer és Tűzhányó ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Jupiter és Tömeg · Naprendszer és Tömeg ·
Trójai csoport
3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat. A trójai csoport pozíciója 2008. december 21-én Max Wolf, aki felfedezte a Nap-Jupiter rendszer trójai csoportjának első kisbolygóját Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók, Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak.
Jupiter és Trójai csoport · Naprendszer és Trójai csoport ·
Turbulencia
Turbulencia egy repülőgép szárnya közelében A turbulencia vagy turbulens áramlás egy fontos fizikai fogalom az áramlástanban.
Jupiter és Turbulencia · Naprendszer és Turbulencia ·
Ulysses űrszonda
Az Ulysses űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.
Jupiter és Ulysses űrszonda · Naprendszer és Ulysses űrszonda ·
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Jupiter és Uránusz · Naprendszer és Uránusz ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Jupiter és Vénusz · Naprendszer és Vénusz ·
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Jupiter és Víz · Naprendszer és Víz ·
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Jupiter és Vörös törpe · Naprendszer és Vörös törpe ·
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Jupiter és Világűr · Naprendszer és Világűr ·
Villám
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.
Jupiter és Villám · Naprendszer és Villám ·
Voyager-program
A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek.
Jupiter és Voyager-program · Naprendszer és Voyager-program ·
Voyager–1
A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.
Jupiter és Voyager–1 · Naprendszer és Voyager–1 ·
Voyager–2
A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jupiter és Naprendszer
- Mi van a közös Jupiter és Naprendszer
- Közötti hasonlóságok Jupiter és Naprendszer
Összehasonlítását Jupiter és Naprendszer
Jupiter 149 kapcsolatokat, ugyanakkor Naprendszer 421. Ami közös bennük 74, a Jaccard index 12.98% = 74 / (149 + 421).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jupiter és Naprendszer. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
