Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: A Magyar Királyság az első világháborúban, Évelő őszirózsa, Berinkey Dénes, Budapest, Első világháború, Friedrich István, Habsburg József magyar kormányzó, Habsburg-ház, Horthy Miklós (kormányzó), Huszár Károly (politikus), IV. Károly magyar király, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Kisantant, Kun Béla (népbiztos), Magyar Királyság (1920–1945), Magyar korona, Magyar Népköztársaság (1919–1920), Magyar Nemzeti Tanács, Magyarország, Magyarország himnusza, Magyarországi Tanácsköztársaság, Március 21., November 16., Osztrák–magyar korona, Osztrák–Magyar Monarchia, Peidl Gyula, Tisza István, Trianoni békeszerződés, Vörösterror, Vix-jegyzék, 1918, 1919, 1920.
A Magyar Királyság az első világháborúban
Semleges államok A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és A Magyar Királyság az első világháborúban · Többet látni »
Évelő őszirózsa
Az évelő őszirózsa (Aster) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének, azon belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának egyik nemzetsége, az Astereae nemzetségcsoport névadója.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Évelő őszirózsa · Többet látni »
Berinkey Dénes
Berinkey Dénes Ottó (Csúz, Komárom vármegye, 1871. október 17. – Budapest, 1944. június 25.) ügyvéd, jogtudós, polgári radikális politikus, miniszterelnök.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Berinkey Dénes · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Budapest · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Első világháború · Többet látni »
Friedrich István
Friedrich István (Malacka, 1883. július 1. – Vác, 1951. november 25.) magyar miniszterelnök, labdarúgó-játékvezető, sportvezető, politikus, gépgyáros.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Friedrich István · Többet látni »
Habsburg József magyar kormányzó
Vitéz Habsburg–Lotaringiai József Ágost (ismert még mint Ausztriai József Ágost főherceg, teljes nevén József Ágost Viktor Kelemen Mária) (Alcsút, Ausztria–Magyarország, 1872. augusztus 9. – Rain, Nyugat-Németország, 1962. július 6.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, a Felsőház tagja, aki 1918 novemberében a Magyar Királyság királyi helytartója, majd a Magyar Népköztársaság kormányzója 1919 augusztusában.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Habsburg József magyar kormányzó · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Habsburg-ház · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
Huszár Károly (politikus)
Huszár Károly, született Schorn János Károly (Nußdorf am Attersee, 1882. szeptember 10. – Budapest, Józsefváros, 1941. október 27.) magyar politikus, miniszterelnök.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Huszár Károly (politikus) · Többet látni »
IV. Károly magyar király
IV.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és IV. Károly magyar király · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Kisantant
A kisantant tagállamai 1921 és 1938 között A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Kisantant · Többet látni »
Kun Béla (népbiztos)
Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Kun Béla (népbiztos) · Többet látni »
Magyar Királyság (1920–1945)
A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyar Királyság (1920–1945) · Többet látni »
Magyar korona
A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyar korona · Többet látni »
Magyar Népköztársaság (1919–1920)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Köztársaság (1919–1920).
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyar Népköztársaság (1919–1920) · Többet látni »
Magyar Nemzeti Tanács
A kibővített Magyar Nemzeti Tanács egyes tagjai 1918. november elején az Országházban A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén a wilsoni elvekben bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban megalakult nemzeti tanácsokhoz.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyar Nemzeti Tanács · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyarország himnusza · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Március 21.
Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Március 21. · Többet látni »
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és November 16. · Többet látni »
Osztrák–magyar korona
Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Osztrák–magyar korona · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Peidl Gyula
Peidl Gyula, (Ravazd, Győr vármegye, 1873. április 4. – Budapest, 1943. január 22.) politikus, miniszterelnök.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Peidl Gyula · Többet látni »
Tisza István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza István (miniszterelnök).
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Tisza István · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vörösterror
A vörösterror egy áldozata, illusztráció Tormay Cécile ''An Outlaw's Diary'' című angol nyelven is megjelent művéből A vörösterror kifejezésen a kommunista mozgalom szimpatizánsai („vörösök”) által elkövetett nagyobb méretű, politikai indíttatású (ideológiai ellentétek által megalapozottan, rivális hatalmi csoportok tagjai ellen elkövetett) erőszakhullámokat értjük.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Vörösterror · Többet látni »
Vix-jegyzék
Fernand Vix francia vezérkari alezredes A Vix-jegyzék az első világháborúban győztes antanthatalmak által a Párizs környéki békeszerződések alkalmával, 1919.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és Vix-jegyzék · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és 1919 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Népköztársaság (1918–1919) és 1920 · Többet látni »
